A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2011. november 25.

Éesanyámnak

Drága Édesanyámnak nagyon sok sok sok boldog névnapot kívánunk mindhárman! Millió puszival!!

2011. november 23.

Benedek

Mostanában sokat bővült a mondanivalója, nagyon szép és kerek mondatokat mondd.

Pár példa:

Van egy kukásautóra szerelhető kuka. Mondta nekünk, hogy ha tolja nem forog a kereke. Apa válasza: nem baj, az ilyen. Erre Benedek az ujjával forgatta, és közölte, hogy DE így forog. Odaült az apja mellé és ezt mondta: látod? Megmutatom, tedd oda az ujjad, és látod, hogy forog. Mi meg csak néztünk össze és mosolyogtunk. Annyira aranyos volt.

Még mindig válogat a ruhák terén, legnagyobb boszúságomra...nehéz így öltöztetni.
De amire azt tudjuk mondani, hogy apának, anyának is van ilyen, vagy hasonló az tetszik neki, ma pl.: felvette a piros kabátját, mert apának is olyan van, de közölte, hogy én is vegyek egy ilyet magamnak.

Hétvégente, ha megyünk mamákhoz, lent szoktunk még maradni vele, bár én már ritkábban, mert ált mire odaérünk pisilnem kell...most hétvégén megálltunk a ház előtt, és készült focizni a pályára. Rámnéz, megkérdezi: Anya, most nem kell pisilni?? Mondom neki, most nem. Akkor jöhetsz velünk focizni, de neked kicsiket rúgok.!! Imádom!!

Kedvenc szavajárása a nyugodtan: anya ideülhetsz nyugodtan, bejöhetsz a szobába nyugodtan, ehetsz belőle nyugodtan stb.

Tegnap már azt a szót is használta, hogy múltkor...és helyesen.

Még mindig mindent elmagyarázok neki, és ezt nem is akarom másképp csinálni, mindent megbeszélek vele, semmi elől nem térek ki.

Lassan talán elérünk oda, hogy itthon leszünk négyen, már várom, egyre nehezebb.
Majd még jövök beszámolóval, annyi mindent csinál és mondd, nem lehet győzni.
Most ha jönnek hozzánk, vagy pl. anyuéknál voltak vendégek, nem zavarja, teljesen jól kezeli, kevesebbet beszél, de nem bújósabb és nem félősebb mint máskor.

2011. november 22.

Élet a születés után??

Két kis magzat beszélget egy anya hasában:
Te hiszel a születés utáni életben?
Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is
azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is,
hogyan nézne ki?
Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.
Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.
Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp
nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De
mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a
köldökzsinór már most túlságosan rövid.
De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit
másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet
egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös
zsúfoltság a sötétben
Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de
mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.
A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?
Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk.
Nélküle egyáltalán nem lennénk.
Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát
nyilvánvaló, hogy nincs is.
No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is
érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg
azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk!

2011. november 14.

 Az én szeretett csoportom miután eljöttem fogadást kötött a bébi születésére, felteszem, bár tudom, hogy az olvasóknak nem mondd semmit, de nekem fontos, és annyira bírom Őket!!
Persze csokiban fogadtak, amit úgyis elosztanak majd :)

 

Név
Szülési dátum
Tét
Andi
2011.11.16 16:00
1 csoki
Balázs
2011.11.16 22:02
1 csoki
Orsi
2011.11.20 12:00
1 csoki
Zsu
2011.11.21 11:15
1 csoki
Barbi
2011.11.22 15:03
1 csoki
Imi
2011.11.24 12:55
1 csoki
Niki
2011.11.24 21:12
1 csoki
Gyöngyi
2011.11.25 2:15
1 csoki
Csabi
2011.11.27 20:30
1 csoki
Geri
2011.11.29 11:35
1 csoki
Petra
2011.12.01 16:10
1 csoki
Gábor
2011.12.02 10:30
1 csoki
Dorka
2011.11.30 12:05
1 csoki
Össesen
13

2011. november 10.

Benedek és mindenféle

Sok minden történt mostanság, megpróbálom nagyjából összefoglalni:

Születendő bébi: Egyre közeledik a születése, úgyhogy megkezdtem az előkészületeket, sok sok kis ruha mosása, vasalása, elpakolása -valljuk be nem kis művelet - orvosokhoz járás. Két hete UH-on 2930 g volt, nem lesz  kicsi :), minden rendben volt. A hetemet laborok és NST tette ki, NST-n aludt mint a bunda, így 45 percig voltam gépen mire valamit produkált. Várjuk már, hogy köztünk legyen, kívül.

Munka: Múlt hét pénteken abbahagytam, nehéz volt a búcsú, sok ember nagyon fog hiányozni, és nagyon aranyosak voltak, kaptam búcsúajándékot nem keveset, és azért nehéz volt az elválás.

Vírus: Benedek múlt hét szerdára összeszedte a hányásos vírust, két éjjel hányt, utána okosan inkább nem evett...papákkal volt, kiheverte szombatra, amikoris Apa is és Mama, Papa is elkapta tőle, szegények, nem volt kellemes. Benedek azóta folyamatosan eszik, bepótolja a lemaradást.

Bölcsi: A héten nem akaródzik neki bölcsibe menni, minden reggel kész procedúra...panaszkodni nem szoktak rá, és amikor megyünk érte sokat mesél miket játszik, kivel, már barátai vannak, bandázik sokat. Tegnap megint verekedett, úgy választották szét őket.

Egy két történet ami nekem tetszett:
  • Mentem érte, és mondta, hogy letört a körme...itthon levágtam neki, mondja nekem, hogy "mutattam a Dominiknak is a körmöm!" Kérdeztem tőle, hogy és mit szólt? válasz: "hát hogy igen".
  • Mesélte azt is, hogy a Krisztiánnak mondta, hogy menjenek át a kapun, és menjenek el sétálni, de aztán inkább bementek a kisházba :)!
  • Elmesélte azt is, hogy ki kinek a barátja, és hogy neki a másik Benedek a barátja.
Ezenfelül tanuljuk a mamák, papák, anya, apa neveit, nagyon vicces, most mindenkinek úgy kezdődik a neve, hogy Kovácsné Petrovics..., de amúgy ha összeszedi magát akkor tudja mindenkiét.

Nyűgösség: Most a héten mindenért képes sírni, hisztizni, balhézni, nyafogni. Annak tudom be, hogy bár szívesen elkerülném, mindenki a tesó témával jön neki, nekem, nekünk. Persze nem az Ő nyelvére lefordítva - ez az én dolgom - és rémiszti szerintem. Én több naponta előhozom neki a témát, de kivárva a pillanatot, és az Ő nyelvére alakítva...de sajnos sok a külső hatás is.
Átalakítottuk a nappalit, bekerült a kiságy...kis idő múlva jött is a hiszti valami apró dolog miatt...megnyugtattam, hogy szeretjük, akkor is ha meglesz a tesó, okosan végighallgatta, a kiságyról tudomást sem vett...pár óra múlva megkérdeztem tőle, szerinte kié lesz, mondta, hogy a Tesóé!
Próbálom sok türelemmel és szeretettel körbevenni, de nem könnyű így a végén, főleg, hogy most tényleg mindenen pittyeg, és hát a magam izgalmát is el kell nyomnom, mert azért persze engem is foglalkoztatnak a következő napok, orvosi vizsgálatok, eredmények, szülés....hát nem könnyű!

Beszéd: Nagyon választékosan és okosan beszél, sokat lehet mulatni rajta. talált egy telefont mindenkit felhívott, és megkérdezte, hogy minden rendben van-e, és elköszönt.
sokat autózunk, most már Ő vezet, mindig elmondja hova megy, mit csinál, ki kinek a barátja, anyája vagy apája, most ez a sláger, hogy valaki mindig tartozik valakihez.
Összeteszi a hasonló avagy egyforma autóit, most ez is leköti.
Rengeteget énekel és mondókázik, és igényli is, hogy vele énekeljek, avagy tanítsak újat...:)

Elmerengtem a múlton, amikor a kisebbik öcsém született és kb 6 éves voltam, és emlékszem ugyan, hogy anyunak nagy hasa volt, de maga a terhesség, az, hogy a tesóm született, hogy amikor újszülött volt totál kiesik... Ezért úgy gondolom, Benedekben sem hagy majd nagy nyomot sem ez sem amikor még pici...az én emlékeim onnan kezdődnek, h kb 2 éves és elvagyok vele, és én 3 évvel voltam több mint Bene és jó a memóriám is.
Azt hiszem, ha az ember, pontosítok, a szülők természetesen kezelik a szituációt, és nem változtatnak az alapvető dolgokon a testvér érkezése nem boríthatja meg a gyerek életét. Szerencsére Ákos apa is olyan mint én, úgyhogy ezzel nem lesz gond.
Kedvencem, hogy mindenki azt kérdezi Bene várja-e...most erre mit lehet mondani??? Nagyjából kikerülöm a választ, mert sztem butus a kérdés...az ekkora gyerekek azt várják és abból tudnak valamit is megérteni amit már átéltek. Azt még nem élte át, hogy volt egy tesója, úh nincs mit várnia. Természetesen beszélünk neki róla, amit felfog, és valahogy biztos kezel is, de érteni nem értheti. De ez az én véleményem, ezt én kezelem így.

Mamák, Papák: jól elvan mindegyik helyen, az ott alvást mereven elutasítja, ami nem baj, mert nem szükséges, nem is erőltetném soha.

Valamelyik nap megtalálta az egyik lufi figuráját amin pelenka volt...kérdezte miért van rajta. Vicceltünk vele, mondtuk, hogy biztos kakilnia kell - ugye Bene pelusba kakil - erre leszedte róla és közölte velünk, hogy nincs benne kaki csak pisi!

Ha kérdezek valamit elgondolkozik, úgy válaszol, annyira aranyos.
Reggelente a bölcsibe kéri a pusziját még az előtérben :)

Biztos vagyok benne, hogy ezek a gyerekek minden szülői rezgést átvesznek, és bár nem lett előtte, sem neki hangoztatva, hogy nem dolgozom, de tuti biztos vagyok benne, hogy érzi rajtam, hogy nem az van mint eddig.

És még egy kis privát megjegyzés, amit Apában imádok (természetesen sok minden más mellett): 
  • Mindig és minden körülmények között elsőnek gondol Benére, bárhol is jár...tegnap nem szóltam neki, h vegyen olyan gabonapelyhet amit Bene szeret, mert nem volt nála annyi pénz, ezt tudtam , ill volt, csak gondoltam kell az neki másra...és Ő mit tesz?? Azzal állított haza, hogy hozott Benének, mert hogy elfogyott.
  • A szobaátrendezéskor pedig úgy alakult, h nem lesz tv Bene szobájába, mert nem ér oda a kábel, eddig volt, de csak hétvégén nézte felkelés után a mesét, azt sem sokáig, így én mondtam, h ez nem téma és nem érdekes, teljesen nélkülözhető, mire Ő addig ügyeskedett, h legalább az egyik mesecsatorna menjen rajta... Imádom, hogy mindig minden körülmények között, de nem felhajtást csapva gondol rá!
  • Nagyon sok mindent írhatnék még ide, de ennyi most legyen elég, az olvasóknak biztos elég, az én szívemben pedig ott a többi!!

Sorolhatnék még sok sok dolgot amik vannak, de ennyi jutott eszembe. Felrakok egy-két képet, ami konyhás, az itthon volt a 4 napban, főzött velem, illetve a nagy "rumli" az házépítés volt, ahol is Ő alszik...a tortás Irén mamáéknál készült.


















2011. november 7.

Bölcsis kép

Sajnos elég rossz minőségben tudom ide prezentálni, de majd igyekszem szkennelni valahol, és úgy is megosztom.

Ezenfelül még jövök a héten beszámolóval, csak gondoltam felteszem a képet!