Gyerekek

Pár szó a gyerkőcökről, és pár kis történet.

Ben:

Szeptemberben is ugyanazt mondta amit eddig mindig, Ő sosem akar iskolába menni....éééés mint sejtettem, mára ott tartunk, hogy nem zárkózik el, sőt emlegeti, nyílt napokra szívesen jön, megérett rá.
Dávid elfogadta, hogy Ő Emmával mamázik addig, bár simán vihetném őt, őket is de erről már írtam, és biztosan lesz olyan alkalom is.
Nagyfiú már, sokszor elnézem...visszagondolok, visszanézem, milyen is volt kicsin, az, hogy mikor miket csinált már innen a blogbból elevenedik fel. Hamar felnőtt :( Ami persze jó is.
Mostanság, ha összevesznek, nagyon kiabál ő is nagyon kijönnek az indulatai, ilyenkor utálkoznak és oda is csap egyből Dávidnak.
Még mindig precíz pontos a memoriája, áldás és átok, én már csak tudom...Múltkor eltünt az oviba Dávid könyve, míg Dávidnak fogalma sem volt, Bene azt is megmondta kinél volt utoljára. És nem azért mert ezt leste egyfolytában.
Még mindig ahhoz köti a dolgokat, hogy ki lesz ott kivel mehet. Egyedül nem szeret. Itt most óvódai külön foglalkozásokra gondolok.
Sokat beszélek neki erről, hogy ér Ő annyit mint más és ha egyedül menne erre rá is jöhetne, de hát....majd megérik rá, vagy nem lesz más választása....
Nagyon készül a születésnapjára, ami valószínű a Maugli játszóházba kerül megrendezésre. Elmondtam neki, hány embert hívhat, sikerült is meghoznia a döntést, hogy kiket hív meg, de elmondta, hogy ez nehéz feladat. Hát mondtam is neki, hogy minél nagyobb vagy annál nehezebb döntéseket kell meghozni.
Még mindig csak két foga hiányzik ill esett ki és már ki is nőttek helyette az újak, de a felső az egyik már eléggé mozog.
Mostanában viccelődik a "mondásaival" íme egy kettő amin jót mulattam.
Ebédnél, ő sokkal finnyásabb ízekre szagokra mint Dávid, pl savanyúság soha, még a közelében sem lehet. Dávid ette a csemege ubit, és hadonászott Bene mellett.
Bene odaszólt neki: Van az a mondás, hogy soha ne nyúlj hozzám ha ubis a kezed!
Ma reggel! Ez minden reggelre ráhúzható...Bene halál lassan készülődik, amivel az a bibi hogy a másik két testvére és mellesleg én is felgyulladunk mire elkészül...
Oviban már erélyesen rászóltam, hogy öltözzön már, mire Ő: Tudod anya van az a mondás, hogy lassan járj tovább érsz.
Pfff....mondtam neki, hogy valóban de ez nem az a szitu!
Jószívű is...vasárnap nekem valahogy nem hozott semmit az a fránya mikulás :) Apának viszont hmmm volt a papucsában pár dolog. Mire Bene sírásba kezdett, h miért apa én meg nem tegyük ki a csizmát újra stb...Apja mondja, biztos közösen kaptuk csak anya elszórja  papucsát nem találta a télapó...hmmm...na ebbe Bene nagy nehezen belenyugodott, kaptam is egy csokit apától. Bene jött ellenőrizte, mondja...anya ezt adta oda neked apa? Mondom igen...megkóstolhatom? Persze mindezt úgy hogy hatvan helyről ömlesztve kapták az édességet...na de mondom neki persze...mire visszaérek csoki sehol...mondom Bene! mire fut ki igen, megkóstoltam de annyira finom volt hogy meg kellett ennem....
hahahaha még jó hogy elsiratott hogy nem kaptam semmit....

Dávid:

Iszonyatos erő van benne, mely a hisztik során is megnyílvánul, nagyon tud kiabálni, nekimenni az embernek. Ezt sokan nehezen viselik...
Én is sokszor, bár inkább csak akkor mikor a másik kettő miatt nincs erre idő per lehetőség...
ha szabad így fogalmaznom.
Ilyenkor amúgy sokszor csak az kell, hogy valahogy a közelébe férkőzni megszeretgetni, ami elég nehéz, de akkor is ez a megoldás, nem pedig a vele való kiabálás, és lehordás.
Meg is szoktam sajnálni amúgy nagyon...mert aztán jön , hogy soha többet nem csinálok ilyet anya. Meg, hogy most miért vagy mérges anya már bocsánatot kértem, és pittyed a kis szája, édesem. Hát nem egyszerű vele de ha visszakiabál az ember neki az nem célravezető.
Nagyon figyelmes is, míg Bene kimegy az ajtón és hátra se néz hogy kijutunk e addig ő megfogja nekem az ajtót, ami sokszor nehezebb mint ő, vagy hozza a cuccot ha nem tudom, meg ilyenek. Kis udvarias.
Emmára is mindig figyelemmel van, puszilgatja szeretgeti, fontos neki. Ha lát egy babát mindig mondja olyan mint Emma. Sokszor bújik hozzám, hogy szeret.
Érzéseit kifejezi, kimondja. Ami szerintem nagyon jó.

Emma:

A leveseket nagyon szereti. Ha csak úgy összefőznék zöldséget ízesítem az nem kell...neki rendes leves kell.
Gyümik, hát nem annyira mennek, istenem, én sem eszem igazán...ez van.
Azért néha eszeget, itt is inkább úgy h egészbe pl banán aztán harapja...de ezt annyira nem szeretem.
Nagyon nagyokat rúg...de tényleg, lány létére nem az a finomkodó dáma...Ha a keze ügyébe kerül valami rázza tépi csapkodja.
Ákos tanítja neki, hogy így intézze el a fiúkat majd ha kikezdenek vele...:P
Hatalmas litániákat tud levágni, legutóbb egy szecsuánis alappornak a tescoba, mindenki nagy örömére...jól megmondta neki aztán kihajította a babakocsiból.
Fürdésnél ezzel a lábcsapkodással kb 3 cm vizzel képes elúsztatni a fürdőszobát...
Stabilan megül, fel még nem ül...
Imád az apja párnáján, helyén aludni, csak ott jó, vagy az ölében.
Vannak szótagjai, de Apa kedvence a "pa" mert ez ugye egyértelmű mindenkinek, hogy mondja hogy APA! :D
Anya szót használja, főleg ha nyűgös és panaszkodik.

Nagyon várták a fiúk a télapót, nagy volt az izgalom, jött óvódába, munkahelyem jóvóltából Hemo, mamák, papák, Dédiék és Anették télapója is, úgyhogy még a nyúl is eheti a sok édességet majd tavasszal...

Múltkor visszakaptuk a testvérfellépőnket. Fiúk egyből rávetették magukat, tologatták rajta egymást, elsőre Bene Dávidot...aztán fordítva. Egyszercsak Bene megszólal: Dávid, Te sokkal könnyebben tudsz tolni engem mint én Téged...igen, Dávid nagyon erős...
Ezzel csak Dávid erőnlétére akartam utalni, Bene 23 kiló kb.

Tegnap jöttünk haza autóval, fiúk azt beszélték, hogy holnap melyik számot lehet kibontani a csokis kalendáriumba. Mondom a 7est.
Bene mondja Dávidnak, igen a hetest, tudod fentről a negyedik sorban van szélén (nem volt velünk a kalendárium, Bene memo)
Erre Ákos megszólal: Ez az!! Bene az ész, Dávid az erő! Maradjatok együtt!
Mire kinevettem magam kérdezem, hogy Emma mi lesz, mire Ő...remélem mindkettő...hát az ereje megvan már...kis vadorzó!

Most ennyi sztori jut eszembe pedig biztos van még...

Örök jókedv

Dávid 4 éves! Meg ami még van...

Szinte hihetetlen, de Dávidom is betöltötte a 4. életévét.
Nagyon vártam már a buliját, tényleg készültem rá. Nagyon örült, hogy a játékokról amiket kapott elmondhatta, hogy az övé, ő kapta, hisz Benétől egy-egy vita során sokat hallja és valljuk be azért 3 év alatt Bene sok játékra tett szert míg Dávid nem volt, aztán meg azért nem kapott Dodó mert hogy jajj van Benének, minek még egy...stb...
Szóval, most, bár Bene magához képest türelmesen várta, hogy játszhasson a friss játékokkal. Azért akadt vita aminek a vége Dávidtól a mondat: az enyém, én kaptam!
De aztán kicsit beleavatkoztam, elmagyaráztam mi is a szitu, Dávidra eléggé tudok hatni, talán még én a legjobban, így mindenki boldog volt, együtt is sokat játszottak, és osztozkodva is.
Jól sikerült nagyon az összejövetel, együtt a család, legjobb dolog szerintem!
Nagyon szeretem mikor összegyűlik mindenki, ennél nincs is jobb.

4 éves adatai: 110 cm, 19 kg.
Pont a státuszolás napján délutánra egy jó kis kötőhártyagyulladás is beficcent neki, de szerencsére a másik kettő nem kapta el, így azért kilábaltunk ebből is viszonylag hamar.

Közben Emma is betöltötte a fél évet, sőt mindjárt a hét hónapot, 3 nap híja van.
7630 gr, 68,5-69 cm.
Evése...hmmm...még mindig hagy maga után kívánni valót, de ez van, kezdek belehelyezkedni a 6 évvel ezelőtti Bene feeling-be. Dávid mindenevősége, hozzátáplálása közelebbi élmény, de Emma sem az a gyerek aki nem válogat...
Ha nem látja apát akkor egész jól kezelhető, rakosgatom ide-oda de azért a teendőimet végzem...persze van hogy már kiborul...ellenben ha apa megjelenik egyből sírásrívás van, hogy felvegye az ölébe, hát nagy a szerelem :D
Jelenleg két foggal rendelkezik, nagy mesélésekbe szokott kezdeni, és tegnap óta műbalhézni is tud, nagyon cuki.

Benével mindeközben járjuk az iskolákat, ill. kettőt, még nincs döntés. Elég nehéz ez a feladat, de most ez a soron következő kihívás.
Bár látszólag úgy tűnik Benének nem nagy dolog, de én élvezem, hogy ketten megyünk ezekre a sulis foglalkozásokra, nagyon régen volt már ketten programunk. Ő is mondta az első alkalomkor, hogy csak mi ketten anya???!!! Cukikám. Bár ennek megszervezése nem mindig egyszerű, de szerencsére anyucikám vállalta a másik két gyerkőc pesztrálását, Emma evését belekalkulálva nem mindig egyszerű a művelet...DE eddig megoldottuk, köszi Anciiii!


Gyerekek nagy télapó lázban égnek, most ez teszi ki a mindennapokat, aztán már a karácsony is porondon.

Még kis sem lábaltunk Dávid szülinapjából szervezzük Bene szülinapját, ami ugyan januárban lesz, de már most elkezdtünk utánajárni, játszóházasat szeretne.
Napjaim még mindig telítettek, még mindig úgy érzem csak rohanok, és bár az ünnepi készülődésem egyenlő még a nullával, de nagyon várom már a karácsonyt az ünnepi hangulatot, a családi összejöveteleket.