Tetszik, és mulatságos, csak győzzétek elolvasni

Amit addig nem tudsz, amíg nincs gyermeked.

Az első 6 hónap:

- az a hatalmas méretű fej, amit szülés után egyfolytában

nézel, hát az tényleg átfért azon a kis lukon, amibe addig azt a pirinyó

tampont dugdostad.

- a lefejt tej becsesebb, mint egy 200 éves bor.

- úgy tűnik, az egész nap egy végtelen szoptatás.

- napi 4-5 óra alvással is lehet élni.

- ha választhatsz a szex és az alvás közt, az utóbbira fogsz szavazni.

- egy kisbabából valamelyik nyíláson mindig folyik valami.

- a séta csak neked séta, ő ebből semmit nem vesz észre.

- elindulni otthonról egy 2 órás procedúra.

- ha eddig nem kötötted be a biztonsági öved, ezentúl befogod.

- kurva nehéz a babahordozót cipelni, gyerekkel együtt.

- minden babazokninak szűk a szára és bevág.

- a legszebb ruha is csak 1x kerül sorra, azután kinövi.

- aki a fürdetőkrémet kitalálta, azt lapáttal vernéd agyon.

- az egész terhesség alatt azt várod, hogy végre megint hason alhass. Szülés

után a 2 irgalmatlan méretű cicid miatt továbbra is csak ábránd marad…

- már nem szereted a vendégeket.

- sírsz, ha az alvó gyereked nézed.

- sírsz, ha valaki hangosabban szól hozzád vagy ingerültebb veled.

- sárkány leszel, mindenért baszogatod a férjed.

- egész nap várod, hogy este legyen és a gyerek aludjon, reggel meg azt várod,

hogy mikor kel fel végre.

- ha elszabadulsz otthonról pár órára, amit addig alig vártál, akkor egész

távolléted alatt otthon jár az eszed.

- a férjed túl csinos, túl szexi és minden nő biztos őt akarja.

- akik eddig hívogattak a szülés előtt, hogy “egyben vagy még?”, na

azok mostantól nem fognak. A napok múlásával, már senki nem fog hívni, csak a

család.

- a nagyszülők azt hiszik, nekik szülted a gyereket.

- kiderül, hogy mindenki tehéntejet ivott 2 hónaposan régebben.

- kiderül, hogy anyád nem tud semmit a babákról (már).

- anyósod még annyit sem.

- fél óra bohóckodás és cigánykerekezés után egy 2 mp-es mosoly teljesen reális

egy babától.

- a digitális mérleg egy szar, csak arra találták ki, hogy idegesítsen.

- amelyik ruha lábközt nem patentos, az a gyerek emelésekor a nyakában gyűlik

össze.

- a híg fos a legjobb pelenkában is utat vág a hátközépig.

- VAN 70 dekás teli pelenka!!

- a zenélő forgó a kiságy felett nagyon kevés ideig forog 1 felhúzással sajnos.

- a mélyhűtőben már csak a fagyasztott anyatejnek van hely, kajának nincs.

- egész nap otthon vagy, még sincs este meleg vacsora és kupi is van pluszban.

És még fáradt is vagy.

- a melltartóidat sárkányeregetésre is használhatod.

- zuhanyzáskor meg kell emelned a melleid, hogy alatta is megmosd.

- a hátközépig fosás mindig akkor jön el, amikor sorra kerülsz a dokinál és le

kell vetkőztetned a vizsgálathoz.

- a babagondozással kapcsolatban nincs egyetlen téma sem, amiről ne adna

teljesen eltérő tanácsokat a védőnő, az orvos és az anyád.

6 -12 hónap között

- ha a gyerek elalszik végre, akkor a kurva postás csenget.

De 2x!!

-a törlőkendő pont akkor fogy ki, amikor a babád nyakig kakis,és a

vízszolgáltatás előreláthatólag!!! 14 óráig szünetel.

- bármit próbálsz hozzátáplálás címszóval, az öklendezve jön ki belőle.

- a főzelék SEMMIVEL nem jön ki a ruhából és textilpelenkából.

- 3 kanál lenyelt kaja után képes fél üvegnyit visszahányni, és még 3x lebukni

magát napközben.

- napi 4x átöltöztetni nem is sok.

- az egész szobát betakaró játszószőnyeg is kicsi.

- a hányás mindig a kimenőbe felöltöztetés és az autós hordozóba betevés UTÁN

következik!

1 óra cipelés után egy 6 kilós baba is 20 kilósnak tűnik.

- a legjobb játék a pillepalack. Minden más pénzkidobás.

- az is befér egy baba szájába, amiről azt hiszed, egy reklámszatyorba sem

férne be.

- mindenen a bevarró címke a legérdekesebb.

- minden fájdalom és baj emelés hatására múlik.

- ha eddig nem volt kutyád, most van. 2 méternél nem távolodik el jobban és még

a WC-re is követ négykézláb.

- amíg a gyerek iszik a cumisüvegből, már lila fejjel és lélegzet

visszatartva nézve őt rá kell döbbenned, hogy ő tovább bírja 1 levegővel, mint

te.

- térd magasságig minden kéznyomatos és nyálas a lakásban.

- 1 fog arra elég, hogy piercinget lukasszon a mellbimbódba, és átharapja a

nyaki ütőered.

- ha valamit 1 órán át pepecselsz, főzöl, minden edény koszos, turmixgép úszik,

na akkor nem fogja megenni.

- a baba nem nyeli le a szájában lévő falatot, mielőtt veled szemben ülve

eltüsszenti magát.

- a baba nem ismeri a türelem szót! (sem)

- amikor leülsz mellé a földre, ő ügyesen feláll beléd kapaszkodva, de tuti a

mellbimbód a fogódzó.

- a körömvágást altatásban kéne végezni!! Olyan, mint futó vadra lőni..

- a tépőzáras cipő 3 mp-ig van a lábán.

- miközben eteted, mindenki rajtad röhög, aki lát, mert te is nyitod és csukod

a szádat, néha le is nyalod körbe a nem létező maszatot.

- a baba leszarja, hogy hétvége van, akkor sem alszik tovább.

- fel sem tűnik, ha kicsit hányásos a pólód.

- van, hogy 4 napig ki sem bontod a lófarokból a hajad. Kelsz és fekszel vele.

- rájössz, hogy a mikróba tett babakajás üvegből 40mp után kirobban az egész

főzelék és mindent beterít.

- az etetőtálcára csöppent főzelék sorsa a tenyérrel szétcsapkodás. Ha nem vagy

elég gyors a papírtörlővel.

- elnyúlni egy nagy kád habos vízben, arcpakolással, gyertyákkal körbe véve,

egy pohár itallal.na ez innentől csak ábránd marad.

- ha 1 szál hajad kilóg a copfból, akkor azt megtalálja és szép lassan kitépi.

- ha megvetted a méregdrága játszószőnyeget lelógó cuccokkal, az elektromos

hintát, a bébikompot, a babataxit, a félsátor áll a nappaliban, a felfújt

kismedence is teli játékkal a szoba közepén, a járóka felállítva, a babakocsi a

folyosón, és éjjel minimum 1 labdán átesel a 7-ből. . . akkor rájössz, hogy

kiszorítottak a kecódból.

- ha eddig fújoltál egy nyálzó kutya láttán, akkor még nem tudod, milyen, ha

megpuszil a csorgó nyálú gyereked.

- bármilyen földre ejtett morzsa vagy kajamaradék a szájában köt ki.

- többé nem kell mosni a papucsod talpát, van, aki tisztára

nyalja.

- nem csak a saját lábujját tudja és fogja a szájába venni.

- a nagyszülőkhöz érkezve te már a kocsiban láthatatlanná válsz számukra.

- lehet égnek álló seggel aludni!!!

- vendégségben is képes pólón és melltartón át bekapni a bimbódat.

- nem csak anya haját jó szálanként húzgálni, ott van apa mellkas szőre is.

- igenis meg lehet enni egy 3 fogásos vacsorát 4, 5 perc alatt.

- csak addig néz a fényképezőbe, amíg nem nyúlsz az exponálás gombhoz. 32

képből 1 sikeres.

- vetkőzni öröm, öltözni kín.

- a köldökpiercing képes 5 centit nyúlni. . .

- a ” de én ezt így csináltam ” mondat egy idő után kiváltja belőled

a nagyigyilkos indulatokat

- ha bevásárlás után cipekedsz az emeletre, karodon gyerek, töködön is csomag

lóg, akkor leejti a cumiját.

- a spejz úgy néz ki, mint egy bébiétel depó.

1 év után

- még mindig túl jóképű a férjed, túl jó szaga van az új parfümjétől, és biztos

mindenki csak őt akarja. Pár féltékenységi jelenet, és totál hülyét csinálsz

magadból. És ez még nem a vég, csak 1 éve vagy otthon. Lesz ez még rosszabb is.

- már nem zavar a kupi a lakásban, képes vagy nyugodtan ülni a szarkupac

tetején, lábad alatt egy halom mosott és beszedett ruha, amit a gyerek elért az

ágyon, és leszórt a földre. Oldalt egy pár üres flakon, amit kiszadett a

kukából és odavitt neked a nappaliba. A konyhát beborítják a műanyag edények és

fakanalak, amiket a szekrénybe beülve kihajigált. Esély nincs visszatenni,

minek arra az 5 percre.

- a gyereked már 12 hós, csodásan feléri az asztalt. Igaz, nem látja mit ér el,

de érzi, hogy valami húzhatót talált. Így szabadulsz meg az anyóstól kapott

törékeny, de “csodálatos” lakásdíszektől, vázáktól, tálaktól,

kaspóktól.

- eljött a fosztásidő. Minden, ami olyan anyagból van, ami kitartó munkával

kikezdhető, és a szöszöket húzkodva kitéphető, az elkezd szétjönni. Ilyen pl. a

padlószőnyeg, tapéta, a kutya bundája. (Ez utóbbi elég sokat nyüszít közben).

-eljött a nagy zajok ideje is. A földhöz csapkodás hangja már lószar ahhoz

képest, amit a fakanál kiad, ha a konvektoron húzkodja végig. Mindezt fülig érő

szájjal.

- az etetőszék kitűnően tolható a kövön, még a 20. kör után is érdekes

elfoglaltság. Már akinek….

- nem hitted volna, hogy áhítattal fogod várni a napot, amikor először nézel

meg egy teljes filmet. Az, hogy moziba is lehet menni, a vágyak netovábbja.

- eseményszámba megy, ha a fodrászig eljutsz és levágatod a hajadat…

- megtanulsz nyitott ajtóval szarni úgy, hogy közben valaki áll veled szemben

és mereven néz téged.

- az ujjbecsípés 10. alkalom után sem riasztja vissza a fiókhúzogatástól.

- a kutyát megtaníthatod, hogy ne nyúljon a gyerek játékaihoz, de a gyerek a

kutya jutalomfalatját fogja a legjobb ízűen rágcsálni.

- az idő múlásával egyre nagyobbak a lakásban a káresemények.

- mindenhonnan csak le- és kipakolni izgalmas.

- a homokozó lapáttal igenis ki lehet ütni egy ember szemét.

- a Hull a pelyhes szép dal, de 200-adik alkalommal már a Mikulás k. anyját.

Még jó, hogy kivehető az elem a játékból.

- rájössz, hogy finom a pötidanon (Danoninó) .

- a melegítőnaci a leggyakrabban használt ruhadarabod.

- úgy érzed, évek óta papucsban jársz.

- ha alszik, nem tudsz csörömpölni a mosogatógéppel, ha fent van, akkor meg

tőle nem tudsz belepakolni.

- a lakás növényállományát tekintve úgy érzed, a gyereked sosem lesz

természetbarát.

- a nagyszülők gyakran ismételt mondata: “Én adnék neked, de az anyád nem

engedi.”

- ha hosszú levelet írsz, a modem zsinórja lesz a legérdekesebb húzható játék.

- nyaraláskor csak a hátad barnul le, ahogy derékszögben futkosol a parton a

gyerek után.

- a gyereket nem érdekli, hogy 9600 forintot adtál ki egy 18-as cipőért.

- mire 1 éves lesz, jobb bicepszed van, mint aki évek óta gyúr rá.

- a legjobb haverjaid dobot, trombitát, szintetizátort és gitárt vesznek neki

az első szülinapjára. Esetleg géppuskát. Persze nekik még nincs gyerekük…….

És a sok véleményt kiváltó téma...

A szopások által küldi a baba az üzenetet az agyalapi mirigynek, hogy több tejet kell termelni. Négy-öt nap gyakoribb szoptatás meghozza gyümölcsét. Ha úgy néz ki, hogy egy szoptatásnál kevés a tej, akkor át kell tenni a kicsit a másik mellre, miután az elsőt kiürítette, ha az sem elég, böfiztetés után újra az elsőre. Teáztatni nem kell. Ha teáztatjátok, nem fog olyan lelkesen szopni, nem fog elég tej termelődni. A tejtermelés nem függ össze a tejfogyasztással. A haladó szakemberek épp a túlzott tehéntej-fogyasztásról beszélik le a kismamákat, mert ez hajlamosíthatja a babát a tejfehérje allergiára. Egyen azt a mama, amit szeretne. Ne méregessétek folyton. Az öt szoptatást kicsit kevés, de ha a baba jól fejlődik, nem kell molesztálni emiatt.  Szoptatni kell amikor csak akarja, ezt normális, kb. fél éves kor körül elkezdhetitek rendszabályozni, de addig - a megfelelő tejtermelés fenntartása miatt - inkább a kicsi igényére kellene hagyatkozni.
A baba nem kizárólag azért érkezett ide közétek, hogy jól érezzétek magatokat. Az anyaméhben folyamatosan kapta a táplálékot, mindig a mamájával volt. Onnan szakadt ki. Kell neki az átmenet. Lehet rendszerességre idomítani egy gyereket, lehet tápszerrel etetni, de úgy érzem, nem ez a cél. Sok törzsnél a baba kilenc hónapos koráig az anya részének számít. Tekintsétek ti is annak.
A szoptatás RÉSzBEN táplálás, másrészt lelki, érzelmi támogatás, biztonságnyújtás, és elemi ösztön kiszolgálása. Erre a gyereknek szüksége van. Lehet viszont cumit adni, teáztatni, időzíteni - mindent lehet - de ez mind PÓTszer. Ugyanúgy, mint a cigi és az alkohol később.
Fel kell venni, ölelgetni, szeretgetni, hordozókendőbe kötni, megszoptatni még egyszer, ha nem éhes, az "üresebb mellel" kínálni. Tudom, hogy ez szörnyen hangzik, de a homo sapiens felnevelése bizony ilyen macerás.
Tökéletes félreértés, hogy időre szoptatás, ágyban nevelés, cumi, tea, cumisüveg mellett is meg lehet tenni, hogy a gyerek önálló lény legyen, bizalommal forduljon a világ (édesanyja) felé, és addig szopizzon, amíg szüksége van rá. Választhatjátok ezt a módszert is, de akkor ne lepődjetek meg, ha a tej idő előtt elapad, ha a baba túl hamar elfordul a melltől.
És választhatjátok azt a megoldást is, hogy a gyermeket az emberkölyköt megillető tisztelettel, személyisége és igényei figyelembevételével nevelitek.  

Csak és kizárólag érdekességként...

Aludj a babáddal!

Az ellentmondásos tanács egy gyermekgyógyásztól származik, aki felfedezte, hogy a kétnapos babák rosszabbul aludtak a kiságyukban, mint az édesanyjuk keblén. A szívüket is nagyobb stressz érte az előbbi esetben.

Ha anya és gyermeke külön alszanak, nehezebben alakul ki köztük a kötődés, károkat okoz az agyfejlődésben, mely viselkedészavarokhoz vezethet. Dr Nils Bergman, a Fokvárosi Egyetem munkatársa elmondta, hogy az egészséges újszülöttek optimális fejlődéséhez az első hetekben édesanyjuk mellkasán kellene aludniuk. Utána is a szülői ágyban kell nyugovóra térniük három, vagy akár négy éves korukig is.

Több tanulmány is összefüggésbe hozta azonban az ágymegosztást a bölcsőhalál megnövekedett kockázatával és a félelemmel, hogy az anya összenyomja álmában gyermekét, így általában ezt a megoldást nem javasolják senkinek. Egy nemrég végzett brit kutatásból kiderült, hogy a hirtelen csecsemőhalálok kétharmad részben olyankor követeztek be, mikor a kicsi szüleivel egy ágyban aludt. Dr. Bergman azonban továbbra is megvédte nézetét: „Amikor a tragédia megtörténik, annak nem az anya jelenléte az oka. Máshol kell keresni a hibát: mérgező gázokban, cigarettafüstben, alkoholban, nagy párnákban és veszélyes játékokban.”

Tizenhat kisbabát figyeltek meg alvás közben. A vizsgálatok felfedték, hogy amikor egyedül aludtak, a szívük háromszor akkora stressz alatt volt, mint mikor édesanyjuk mellkasán szenderegtek. A kiságyban az agyukban nem zajlott le az átmenet az aktív és csendes alvás közt. A 16 csecsemőből csak 6-nál figyeltek meg csendes alvást, melynek minősége azonban elég rossznak bizonyult, pedig az átmenetet tekintik a normál agyfejlődés egyik kulcsszereplőjének. Állatkísérletek során összefüggésbe hozták a stresszt és az alváshiányt a tinédzserkori viselkedészavarokkal.

Dr Bergman szerint a stresszhormonok által okozott agyi változások a későbbiekben megnehezíthetik a kapcsolatok kialakítását, mely például promiszkuitáshoz vezethet. A Nemzeti Gyermekszületési Kuratórium támogatja az együtt alvást, azzal a kitétellel, hogy a szülők nem dohányoznak, isznak, drogoznak, nem elhízottak vagy túlzottan kimerültek. George Haycock professzor a Csecsemőhalálozást Tanulmányozó Alapítvány munkatársa a következőket tette hozzá: „Alapítványként azt kell javasolnunk a szülőknek, hogy a legbiztonságosabb az, ha a kicsi a szülők szobájában, de a saját kiságyában kap helyet.”

Rokonlátogatás és más dolgok

Kicsit kezdünk visszarázódni, egy-egy dolgot elhagytunk.
Jelenleg hajlandó apával aludni, még jóéjt puszit is kapok, és nem kel fel éjjel már 2 napja, egyik este is csak pisilni kelt fel, akkor keresett, de mikor bementem elmondtam neki, hogy mi van, akkor visszaaludt. Bár tegnap megkérdezte, hogy megint apával alszom??
De persze simán elmegy vele aludni. mostanság sok mindent kapott papáktól, így minden nap kapni akar valamit, természetesen nem engedek neki, mert ezt nem tartom már teljesen jónak, hiszen mindjárt itt a karácsony, a szülinapja...de persze a nagyszülőket sem hibáztatom, hogy elhalmozzák, csak aztán nehéz eset kezelni...pénteken elvittem az Államkincstárba, és egyből hazafele mondta, hogy vegyek neki valamit, autót...kisebb hiszti is kerekedett a válaszom alapján, ami persze a NEM volt, de aztán szépen elmagyaráztam neki, hogy mennyi mindent kapott, érje be azzal...ma reggel meg már megint emlegette a jézuskát, hogy majd kap valamit, hoz neki ugye??
Persze melyik gyerkőc nem ilyen.

Természetesen a Tesó puszilgatása megmaradt, de mint mindig a külvilágnak szól, hogy megdícsérjék, én nem teszem, persze mindig van aki dícsérgeti ezért, szerintem felesleges, ez még nem az érzelmekről szól, hanem hogy őt körbeugrálják amiért "szereti" a tesót.

A méreg, a harag még megvan benne, kiabál, ha valami nem sikerül egyből, ha valaki kicsit rászól ordít, mindenki buta, de tegnap pl. már bocsánatot is kért tőlem, meg később apjától is...ami még nem jó, hogy ezeket a kirohanásait a környezetünk felnagyítja, mindenki csodáskodik, hogy ilyen nem szokott lenni, továbbá, hogy hisztis, meg hogy mindenen mérges lesz hamar, de hát könyörgöm...Ő csak azt látja, hogy Dávid sír, felvesszük, etetjük, nem haragszunk rá, ha Ő kiabál, sír akkor mindenki rászól....csak ebbe senki nem gondol bele...

Persze a karácsonyi ajándékot tőlük megkapta, gyurma, nagy volt a szenzáció :):)

Remélem egy kis rendszert visz az életébe most a bölcsi ismét, szerintem jót tesz neki, hogy ment már...

Tegnap eljöttek hozzánk unokatesóm, mamám és a keresztanyám, nagyon jó volt, Bene elvolt velük, csináltam is fotókat.

 

ááááááááááááá avagy amikor minden összejön!!

Azt hiszem ezt most kis családom mindhárom tagja elmondhatja magáról.....

Benedek múlt hét szerdára beteg lett, gégegyulladás és mindkét füle begyulladt...Természetesen így elesettebb volt, és ehhez hozzájött, hogy nem ment bölcsibe, tehát teljesen megkeveredett, kifordult önmagából. Csak velem akar lenni, nem játszik szinte semmivel, szinte egész nap sír, nyafog, hisztizik, kiabál valamiért...

Ettől természetesen már én is nagyon ideges vagyok, persze a tehetetlenségtől, hogy nem tudok rajta segíteni, nem tudok vele többet lenni...

Senkit nem fogad el jelenleg, nem akar senkivel lenni, csak velem...ma már megfogalmazta azt is, hogy nem szereti Dávidot, persze mondtam neki, hogy most nem is kell, elmeséltem neki, hogy nekem ki a testvérem, és hogy milyen jó, délután már megpuszilta...

Néha ha egy kicsit több időm jut rá, akkor kezelhető, de amúgy sír mindenen.

Ehhez még hozzájött, hogy vasárnap elesett, és a beton patkán felszakította a száját, nem tudott enni, vérzett mint a fene, tiszta gyomoridegem volt ettől is...ma már alakul, ma már evett.

Még nem szép neki, de javul...

Éjszaka sokszor kel, így az éjjelek is nagyon nehezek...

Természetesen a nagyszülők próbálnak segíteni, de most nem tudnak, és nem is akarom, ezen nekünk kell most túllépni, meg Bene nem is akar egyikkel sem lenni most.

Itthon viszont unatkozik, mert nem akar játszani semmivel sem....egyszóval nehéz és idegörlő napokat élünk, de ezen is túl kell lenni, és túl is leszünk, csak át kell billennie...talán majd ha megy bölcsibe, bár azt nem tudom, hogy majd hogy viszem el, amikor teljesen helyrejön.

ma láttam, hogy kint vannak a bölcsisek, ablakból megmutattam neki, nézte is őket, és integetett is nekik. Persze nem látták, de akkor is.

Sokat beszélek neki erről a helyzetről, de eddig csak szájtépésnek tűnik....de persze tudom, hogy majd beérik, csak nehéz kivárni.

Mindemellett a kis Dávid bélpoklos, mindig enne, 3300-al született, tegnap, két hetesen 3660-at mértünk.

Szegény sokat sír délelőtt, gondolom megviseli őt is ez a hercehurca...

Most egyenlőre ezek a napjaink, majd alakulunk, nem panaszkodom, és nem várok semmit, ilyenkor mindenki ellát mindenféle okossággal, hogy mi miért van, amit én is tudok, megélni azonban nehéz.

Nehéz, és idegessé tesz, hogy nem tudok mit kezdeni Benével, hogy nem tudok segíteni a lelki baján, nem tudok többet tenni mint amit teszek....ami eddig úgy tűnik nem elég...

DE mint mindig bízom az időben, és a sok sok beszédben.

Most ennyi.....panaszból elég is nem?? :)

Dávid érkezése, Benedek mindennapjai

Múlt hétvégén már elég közelinek éreztem a szülést, így azért többször mondogattam Benének, hogy most már közel az idő, hogy apával lesz, mert kibújik a kistesó...

Vasárnap este együtt ettünk gabonapelyhet Benével, - általában Ő minden nap eszik - de előtte megcsináltam mindent, még a ruhákat is kikészítettem... mondtam neki 9 körül, ahogy szoktam, h alvás, mert reggel korán megyünk (NST-re mentem volna 7-re). Le is feküdtünk, el is aludt, 3/4 10-kor elkezdett folyni a vizem. Ezzel a művelettel elszöszöltem még itthon, vártam valami csodát, h alábbhagy, de folyamatosan folyt, így miután a szüleim felértek hozzánk elindultunk a kórházba Ákossal, anyu is bejött velünk.

Itt mindenféle vizsgálat, felvétel stb., de mivel fájások gyengék, mondták, h a hozzátartozók elmehetnek, mert ha nem sűrűsödnek a fájások akkor 6 óra múlva néznek csak meg...ez így is lett, mivel maradt 5-7 perces a fájás sűrűsége, de viszont mindig erősödött. amit persze nem vettek komolyan. 5 után megnéztek, még csak 4 cm volt, úh mondták, h lassan előkészítenek, addig megint magamra hagytak. Én írtam egy sms-t apának, h mivel megint lemondóan nyilatkoztak, menjen el dolgozni, nem lesz még meg...megint nem apás szülés lesz.

Aztán egy órán belül minden átmenet nélkül tolófájás lett a fájásaimból, és mivel még ezt sem vették komolyan majdnem nem jutottam el a szülőszobáig. A bébi 10 perc alatt született meg, és mivel alattam rakták össze amin szülni kell, és a lábtartókra nem maradt idő, már így is visszafele nyomták szegényem fejét, így nekem kellett tartani a lábam, de így legalább végignéztem ahogy megszületik, és mondhatom csodálatos érzés volt, mindenre emlékszem, semmit nem kaptam ami elbódított volna...sosem gondoltam volna, hogy ekkora hatással van az emberre, hogy látja megszületni.

A varrást nem ecsetelem, icipicit kellett csak vágni, de közben kiderült, hogy a lidocain nem az én érzéstelenítőm, úh mindent éreztem, szuper volt...inkább 10x szülni...persze erre a doki azt mondta, h naná, 10 perces szülést ő is bármikor elcserélne egy varrásra :)

Szinte egyből volt tejem, azóta is rengeteget eszik, hamar regenerálódtam, nem okozott a természetesnél nagyobb bajt.

Szerencsére a sárgaságot is legyűrtük érték alá, így hamar hazamehettünk.

Bene az első napokban állandóan megnézte, puszilgatta, simogatta minden amit gondolom mondogattak neki, h szeretni meg puszilgatni kell az eszébe volt, gyakorolta rajta és persze tetszett neki h megdícsérik. Ez nem tudatos szerintem, nem érzelmi, inkább megfelelni akarás a külvilágnak.

Az éjjelek neccesebbek voltak, felkelt, engem akart, volt, h szopi közben mentem be hozzá...

Sokat mondtam neki, h apja bent alhat vele, de nekem sokszor ki kell jönnöm...mostanra kb elfogadta...

Egyébként nagyon sok felfedezést tettem magamnak, meg is próbálom leírni az érzéseim.

Először is, sokat gondolkoztam majd hogy reagál a szoptatásra (idén januárban hagyta el az estit), de természetesnek vette, igaz meséltem már neki róla anno, hogy majd ez így lesz, onnan eszik majd a tesó.

A mellszívást nem említettem neki, mégsem foglalkoztatta különösebben, ezt is betudta csak úgy...

Sőt, valamelyik nap még a bilire is ráült, hogy majd Ő kakil, bilibe, de aztán nem sikerült...gondolom arra gondolt, h Ő nagyobb mint a tesó, és akkor ő már nem pelusba kakil...mert ugye minden kakiját meg kell néznie a kistesónak.

Apával nem csináltunk nagy dolgot, nagy ügyet abból, hogy Dávid köztünk van, és úgy gondolom ez használt, mert Bene sem tekinti nagy dolognak, nem zökkent ki igazán a mindennapokból. Eszébe sem jut nem menni bölcsibe, azt is elfogadta nagy nehezen, hogy én nem tudtam menni mamákhoz még a hétvégén.

DE elég kis rafinált, mert szombaton nagyon ködös volt, mondtuk, h nem tudok menni, rossz az idő stb., vasárnap kérdezte tőlem minden átmenet nélkül, hogy süt-e a nap...mondom kicsit...erre Ő, hogy akkor mehetünk mi is a mamához.

Angyalom!!!

Úgy gondolom sikerült jól elővezetni neki ezt az egészet. Én hiszem, h ha valami túl van lihegve jobban megborítja Őket, mint ha nem. Ettől még megteszem az észrevételeimet, h a gyerekek milyen gyorsan szoknak hozzá dolgokhoz, mindig megdöbbent.

Persze egyből akadt nehézség is, a mai napra összeszedett Bene egy jó kis gégegyulladást, mindkét füle gyulladt, taknyos, lázas, anyás, de még így is megértette, hogy tesóval is kell foglalkozni, mert egyedül maradtam velük a mai napra, de holnaptól apa itthon!!

Apa hatalmas segítség nekem, nagyon örülök, hogy van nekem, nekünk!!! Imádom ezt a három lurkót!!

Bene és a Mikulás

Ahol dolgoztam - amíg nem jöttem második kisfiunkat nevelgetni -, szervezett egy mikulás ünnepséget. Benedek papával ment a Mikuláshoz, és jó sokat mesélt mikor hazajöttek, mert előtte volt egy kis előadás is.

Ma reggel pedig közölte, hogy ma jön a bölcsibe a télapó, neki mondták a szarvasok, amikor messzebb megálltak tőle, akkor mondták, és mindegyiket Rudolfnak hívják.

Nemsokára jövök Dávid születés történetével és Benedek mindennapjaival azóta...

 

És mennyire igaz....

"Az újszülöttnek még arra van igénye, hogy akkor ehessen, amikor éhes, és akkor alhasson, amikor álmos. Ha odafigyelünk az igényeire, néhány hét után megtanulja, megszokja a mi rendszerünket, az éjszakák és a nappalok ritmusát és lassan elkezdi kialakítani a saját napirendjét. A mi dolgunk csupán az, hogy figyeljük, mikor mire van igénye. 

Helyette meg kell figyelni, mennyi időt tud evés után ébren tölteni, és akkor lefektetni, amikor álmos.
A jó napirend nem merev, hanem támpontokat ad a babának, ami alapján megkülönböztetheti a nappalokat és az éjszakákat, majd a nap bizonyos szakaszait egymástól.

A jó nevelés tehát nem erőltet, hanem megfigyel, támogat és jó irányba terelget. Ha a baba összecseréli a nappalt az éjszakával, ha nem tudja kipihenni magát és ezért állandóan nyűgös, akkor jó nevelőként közbe kell avatkoznod, nem pedig mindenáron alkalmazkodnod. 

Gyakran tapasztalom, hogy a nevelés szó sok ember szótárában egyenlő a merev szabályokkal és a büntetéssel. Ilyen értelemben a csecsemőt nem szabad “nevelni”. Nincs kézrecsapás 10 hónaposan, ha nem hagyta abba a “rosszalkodást”, sem “büntetésből beteszem a járókába”- hozzáállás. A baba ugyanis ezt még nem érti. Fogalma sincs a “ha …, akkor…”-összefüggésekről, éppen ezért nem érti azt, hogy most azért kapott a kezére, mert “rossz” volt, csak azt érzi, hogy fájdalmat okoztál neki, és nem tudja, miért.

A 2 év alatti gyerekek még nem tudják, mi a jó és a rossz, ha valamit elrontanak, rosszul csinálnak, azt vagy tapasztalatlanságból, vagy kíváncsiságból teszik. De akkor mit lehet tenni? Ilyen kis korban, aminek a legnagyobb hatása van az a példamutatás. A baba, a kisgyermek utánzással tanul. Ha agressziót, feszült viselkedést lát, ő maga is hasonlóan fog viselkedni. Ha békét és önuralmat tapasztal, akkor ő is ezt fogja átvenni a saját eszköztárába. De ugyanez vonatkozik az alvási szokásokra, a napirendre: ha a szülők is néha így, néha úgy alszanak, néha engedékenyek a kicsivel néha pedig szigorú este 8-as fekvést várnak el, az egyik nap tartani akarják a napirendet, a másik nap pedig “rohangászós” programot szerveznek, akkor a gyermek is ezt a “mintát” fogja követni, és mivel kapaszkodókat keres, ha a napirendben nem találja ezt meg, másban fogja megtalálni, például vigasztárgyakban.

A nevelés tehát akkor és ott kezdődik, amikor megszületik a baba és vállaljuk, hogy lelassítunk az ő tempójára. Átmenetileg búcsút mondunk a rohanó világnak és rendszert viszünk a saját életünkbe – és a babáéba is. Ezzel a lassítással érhetjük el azt, hogy ne legyen gond észrevenni a baba igényeit és kialakítani az “Ő napirendje” helyett, a mi közös napirendünket, amibe beleférnek a kicsi és anya igényei egyaránt, a közös szabályainkat, amiket mind a ketten betartunk, mert együtt alakítottuk ki őket."

Szerencse, hogy mi Apával nyugodt természetűek vagyunk, másodszor is sikerülni fog a nyugodt háttér kialakítása...:)