Szabadságos napok

Végre eljött az a nap is, mikor Ákos szabadságra jött. Már nagyon vártuk. Első állomás Kecskemét volt, ami nagyon jól sikerült, vasárnap indultunk szerda este értünk haza.
A gyerekek mint mindig imádták, és persze mondanom se kell, hogy mi is, ott mindig jó gyerekkorom óta.
Mamit is jó volt látni, tavaly nyár óta nem láttam. Megismert, örült nekünk. Tesómék is eljöttek aznap, szuper volt, gyerekeknek pláne, mert befizette őket a Vadaspark melletti ugrálóvárakba, ami nagy öröm volt nekik. Emma ezt a pár napot nonstop bírta, nagyon kicsiket pihent, szerda délre jól el is fáradt és odalett, azt hittük valami vírust is beszedett de mint utóbb kiderült az utolsó nagy rágófogával küzdött, mára alakul, elég sok vacak nap van mögöttünk. Fiúk haza se akartak jönni, reklamálták, hogy oda miért csak egyszer megyünk egy nyáron stb...Moziztak, játszóházaztak, mamiztunk sokat, és keresztanyám Icu vendégszeretetében úsztunk minden földi jóban.
Hazafelé Emma nagyon nem volt jól és az út hosszú volt. Iszonyú jó testvérek...Dávid fogta a kezét, amikor sírdogált, simogatta, Bene pedig takarta neki végig a napot, hogy ne süssön a szemébe mert nem forgatta a fejét. Mindezt ösztönből. Nagyon megható volt, és jó volt látni.

 

Strandoltunk is, anya elkísért minket, a gyerekek egész nap a vízben voltak, igazán szuper kis nap volt, nagyon élveztük.

 Miután megérkeztünk Kecskemétről rögtön eljött a 10 éves házassági évfordulónk napja is, anyának köszönhetően meg is ünnepeltük kettesben, aztán másnap a gyerekekkel is az utcazene forgatagában.

Illetve a kettesben napon ebéd is volt, meglepi
helyszínen, Ákos ötlete volt, és Irén mama is sütött egy jó kis tortát.

Kettesben

Gyerkőcökkel is sokáig tartott a muri, már délután bementünk, és este negyed 11 indultam el velük hazafelé, sétálva. Nagyon élvezték, és Bazsi ismét imádás tárgya lett, mert most meg a kerékre vitte fel őket. Ezúton is köszi neki.

Voltam velük apunál is, nagyon örültek mikor feldobtam a témát, hisz nem minden nap viszem ki őket, de jó volt látni ahogy öntözték a virágokat, Dávid egy követ is vitt a Papának.
Utána egy kis fagyizással zártuk az eseményt, hisz azért ezt emészteni kell, de nagyon édesek.

Szóval zajlanak a napok, és nem igazán várjuk a szeptembert, de el fog jönni nagyon hamar sajnos, rengeteg változást hozva az életünkbe, Emma bölcsi, Bene új osztály, én munkakezdés. Úgyhogy egyenlőre dobjuk hátra és élvezzük a nyarat ameddig még tart.
Ha minden jól alakul csütörtökön Zuglóba látogatunk, Vikiékhez, ahol időközben keresztanyuka is lettem, onnan pedig ismét egy kis Iharosberényi kirándulás.
Most, hogy itthon is vagyunk kicsit, legóznak, Bene segít Dávidnak is építeni, nagyon ügyesek, jól eljátszanak együtt. Persze vita is van, abból is mikor Emma is megpróbál bele építeni nekik...

Kicsit Emmáról:
Mindent mond, kommentál, eljátszik, nagyon aranyos, sokat nevetünk rajta. Mikor apja rágyújt, de Ő menne odaáll mellé, mondja fúj cigi, eldobod apa és gyere! Még topog is a lábával ahogy Ákos rá szokott lépni.
Már kétszer ott aludt anyánál a fiúkkal, nagyon ügyes volt és nagyon élvezte is, fiúk is!
Forma bedobó, kirakós torony, legó, baba most ezekkel elvan azért. Rajzolni is szeret ha úgy hozza kedve és homokozni is, azt itthon is eljátsza.
Szobatisztaság: most áll, volt pisilés bilibe már, de aztán jöttek a sűrű hétköznapok, meg ez a fog dolog, a sok utazás jövés menés, most nincs porondon.
Imádja a fagyit, még mindig.
Mindent megkóstol igazából, és a véleményét se rejti véka alá. Ha valami nem ízlik, mondja nem kérem nem jó! Ha valami nem neki való igazán és nagyon keveset adunk neki mondja "nem nekem való, egyszer kaphatsz!"
Memóriája nagyon jó mindenre emlékszik, helyszínek emberek, mondja is ha arra járunk, összeköt dolgokat, nagyon ügyes!
Rengeteg dolgot tud még de most ennyit szedtem össze.
Majd jövök még...

Nyár

A nyár rohamléptekkel halad előre a június elillant. Megpróbálom összeszedni mik történtek, hátha sikerül.

Évzáró:
Benedek befejezte az első osztályt kiváló eredménnyel, egy plusz jutalomkönyvvel és egy oklevéllel. Sajnos úgy alakult, hogy a második osztályt két kis társával egy másik osztályban kezdi majd, de remélem a természetes újtól való félelmen kívül túlesünk rajta nagyobb nehézségek nélkül.
Dávid befejezte a középső csoportot, nagycsoportos lesz, szinte hihetetlen, hogy vele kezdjük az ovisulizást...

És akkor csapjunk is a lecsóba, indulhat a nyári beszámoló.
Fiúk rettenetesen élvezik, hogy nincs ovi, suli, Emma pedig, hogy itthon vannak. Részemről nagyon hamar megszoktam hogy itthon mind a három, nagyon jó!
A napi rutin gyorsan kialakult, általában sajnos a főzés ami a legjobban utálatos, ezt minden nap kell van hogy egy nap kétszer is ezért mindig jó korán nekiállok, h minél gyorsabban túllegyek rajta...ahogy tudom csavargok velük, délelőtt is délután is, a délelőtt elég pörgős, hogy minden beleférjen, de aztán Emma alvása után még megyünk mindig valamerre, általában valami messzebbi célt tűzünk ki, így sokat sétálunk, dumálunk, hülyéskedünk, ezek nagyon jó mókák, több óra felszabadult mászkálás.
Van hogy járgányokkal megyünk, van hogy csak úgy a séta kedvéért. Utóbbit azért szeretem, mert tök jól el lehet dumálni velük mindenféléről, sok minden kibukik ilyenkor félelmük, kételyük, megállapításuk, gondolatuk valamiről, ami otthon a sima napi dolgok során nem jön ki v elő és amit így helyre tudok tenni a lelkükben....és ez nagyon jó érzés!!
Apa elég ritkán tart velünk, ez a műszakosdi...de azért voltunk pár helyen együtt is, Pannon csillagda, Eplényi libegő, kis sörfesztivál (itt mondjuk pont nem volt ott), Balcsin is voltunk már egyszer, Iharosberény, és egy-két játszótérre is kapható volt azért és moziztunk is.
Iharosberénybe fiúk ott maradtak anyával pár napot, nagyon élvezték, és nagyon ügyesek voltak, sokat segítettek anyának, többek között 20 kiló meggyet szedtek le vele. Mi csak két teljes napot voltunk apa dolgozott, de az is nagyon jó volt, Kaszón a játszótér már elmaradhatatlan kirándulás, ott Ákos is én is ismét gyerek, van ott egy lengőhinta azon nyomulunk mindig egyet kettőt :D
Még 1,5 hét és Ákos is szabin, így már azt alig várjuk, megyünk Kecskemétre, és még van tervben pár dolog, majd jövök azok részleteivel is.
Szeretnék idén azért strandolni velük még, nagyon szeretnek menni, és élvezik ahogy Emma ismerkedik újra  a Balcsival.
Emma is nagylányosodik, több mint egy hete megtörtént a teljes leválasztás, az éjszakákat szinte át alussza, 5-6 körül van fenn legtöbbször még visszaalszik. Két éves kort elhagyva egyik napról a másikra mondatokban beszél, választékosan, nem a legeslegtisztábban de simán érthető. Memóriája még mindig szuperjó, nagyon sok mindent összerak felemleget, visszagondolva mondja, párhuzamot von.
Legutálatosabb szokása, bár ez most pár napja végre mérséklődött, hogy folyamatosan kért valamit, fél percenként, kakaó, virsli, inni másik inni, bármit, sorolhatnám...ha nem kapta meg, sírás a köbön, ha megkapta egy falat egy korty azt csá....mondanom se kell, hogy ezzel a főzési időm a triplájára nőtt, de aztán kicseleztem hajnal főztem mikor aludt.
Most ezzel kicsit felhagyott, lightosabb, de ez most esik le h írok róla...:D, hát igen a szokások így jönnek mennek...
Szobatisztaságra még nem igazán hajaz, amikor itthon vagyunk és nem alszik bugyit kap, de ez elég kevéske idő. Így még semmi pozitív eredmény nincs, de nem erőltetem és nem siettetem, hol van még 2,5...meg amúgy se...
Fiúk még mindig imádják, Dávid annyira aranyos ahogy körbezsongja, hogy Emma milyen szép ezt naponta elmondja neki, olyan jó hallgatni, mikor bent a szobából hallom, hogy mondja, Emma nagyon szép vagy! És ezt Ő tudja is :):):)
De pl ha valamit megcsinál megtanul, vagy eddig nem vettek észre hogy tudja, azt is körülrajongja, sokszor azért Bene is, hogy jajj de ügyes vagy nagyooon!
Édeseim!
Abban is látom, h nagylány, hogy ha megyünk valamerre azért odafigyel amit mondok nem megy feltétlen ész nélkül, ha kérem, hogy ezt vigye tegye oda hozza el, csukja be vagy nyissa kis mindenben segít csinálja. És kommentálja folyamatosan. Elkezdett babakocsit is tologatni, babákat rendezgetni, csajosodik.
Fagyimániás!!!
És most pár kép!

Összességében mikor ennyit van velük az ember látja, hogy igen, jó tesók, odafigyelnek, vigyáznak egymásra, a napjukba beleillesztik a korkülönbségek okozta napirendeket, igen, szoktak verekedni, veszekedni, kiabálni, sírni hisz emberek és nem robotok. De az, hogy négy órát sétálok velük mindenféle gond nélkül, az, hogy anya 4,5 órát utazik velük semmiféle fennakadással, az, hogy Emma kb 2-3 órát is elalszik délután, és még sorolhatnám de tényleg, mind mind azt mutatja, mennyire aranyosak, imádnivalóak és jólneveltek :)

Bárki bármit is mondjon vagy gondoljon ;)