A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2009. szeptember 21.

Ismét Grétával

Már alig vártam, hogy újra meglátogassuk az én kis barátnőmet Grétát. Hát már sokat nőtt, mióta nem láttam...már van 2 foga is!

Nagyon szeretek odamenni vendégségbe, mert Zsani "néni" és Gyuri "bácsi" mindig annyi mindennel készül! Ez anyáék véleménye is, hallottam ám amikor erről beszélgettek.
Szóval kaptam babakekszet, de mivel abból túl sokat gyűjtöttem össze a számba majdnem megfulladtam, persze anya megoldotta a dolgot, de nem esett jól, el is kezdtem sírni, hogy tudják csak meg, hogy nem jó érzés! De hamar abba kellett hagynom a sírást, mert találtam egy sokkal érdekesebb elfoglaltságot, és így nem pazarolhattam az időt holmi bőgésre...az elfoglaltság pedig a bőrkanapé tetejére való felmászás, illetve csak próbálkoztam vele...
Aztán hoztak egy csomó labdát nekünk gyerekeknek, hát ez csudajó móka volt, persze Grétának pont az kellett ami nekem, ezen kicsit civakodtunk, de ez is mutatja, hogy mennyire hasonlítunk. Én vagyok a nagyobb, néha engedtem, hogy Ő játszon vele...(az hogy az az ő labdája az nem számít!)
Abban is hasonlítunk, hogy ugyanolyan hangot vagyunk képesek kiadni, tehát együtt nyávogtunk, nagyon vicces volt a szülőknek tetszett!

Anya meg Apa ettek valami amerikai palacsinta névre hallgató valamit, amiből persze nem kaptam, de egy kis tejszinhabot kikönyörögtem, nagyon fincsi volt!
Sok kép készült, sokat mellékelek, hogy lássátok milyen szépek vagyunk együtt!
Apáék is odavoltak a kis Grétától, hogy mennyire szép...nem vagyok féltékeny, mert mégiscsak én vagyok nekik a legfontosabb!
Remélem Gréta hamar találkozunk megint!


2009. szeptember 17.

APÁVAL NAGYON JÓ

Gondoltam megosztok veletek pár képet, hogy mit szoktam az én nagy és erős apukámmal csinálni, és a képeken az nem is szerepel, hogy mostanság le is bírkozom. De azt majd legközelebb!

 

2009. szeptember 15.

Pár észrevétel!

Most anyaként szólok hozzátok, és persze kiváncsi vagyok a véleményekre, megfigyelésekre is, ha esetleg lennének.
A minap érdekes felfedezést tettem, illetve tettünk sétálótársammal Anettel (az Ő kislánya Alíz, aki Benedek unokatestvére).
Egyszóval, Benedek jó kis szókincsre tett szert mostanra, és nem habozik ismételgetni a dolgokat, beszél állandóan az Ő kis sajátságos nyelvén, ami nagyon édes. Amikor elkezdett dumálni kedvelt szava volt a következő : UMBE (legalábbis mi felnőttek így halljuk.) Sajnos ennek hangsúlyát nem tudom részletezni. Én kis naivan az említett felfedezésig (amit még nem írtam le) abban a hitben voltam,  hogy az ilyen kisgyermekek "beszélgetése" egyéni halandzsa tárgyát képezi, de ezt felül  kellett bírálnom, miután Alíz ugyanezt a "szót" mondta.
Egyszóval leszögezhetjük, hogy ez számukra jelent valamit, mai napig sajnálom, hogy nem tudom mit.
Ez egy nagyon érdekes megfigyelés volt, és örülök, hogy részese lehettem, mert soha nem gondoltam volna, hogy van olyan, hogy "sablon babaszó", ami számukra egységes.

2009. szeptember 14.

Ügyes vagyok?

Gondoltam beszámolok nektek jelenlegi tudományaimról. A pörgés forgás már jó ideje megy, ennek ellenére mászni nincs kedvem. Valami kis kezdeményezés történik részemről, de aztán a végén mindig úgy döntök, hogy vagy el sem indulok, vagy a rosszabb változat: orra bukom!
Ülni úgy tudok, hogy anya vagy apa felültet, de akkor már jó sokáig elücsörgöm, és rázom a labdám, vagy bármit, csak csörögjön és zörögjön, ha egyiket sem teszi akkor odacsapkodom egy másik tárgyhoz, ez mindig bejön!
Anya nagy csodálkozására ma alvás után magamtól felültem a babakocsiba, de mivel nem tudja hogy, ezt most nem is árulom el, és a babakocsin kívül azóta sem folytattam ilyen irányú tevékenységet magamtól!
A másik nagy dolog, hogy anya vállába kapaszkodva felálltam, bár eléggé inog a lábam, de sikerült. Most arra kiváncsi mindenki, hogy megteszem-e még, vagy egy ideig megint nem állok fel...na ez maradjon az én titkom!
:)

2009. szeptember 11.

10 dolog amit szeretek

  1. Ha anya játszik velem, és bohóckodik nekem
  2. A nálam nagyobb gyerekeket nézni, hogy mit csinálnak
  3. TV-t nézni (Hiradó és időjárásjelentés a kedvenc)
  4. Este pancsolni a kádban
  5. Apát lebírkózni
  6. Ha csiklandoznak
  7. Babakocsiban kirándulni, és galambokat, kutyákat nézegetni
  8. Fagyit enni (nagy ritkaság :( )
  9. Mindent megrágni, csapkodni, majd ledobni
  10. Ha anya és apa velem van és szeretget

10 dolog amit utálok

(Az alábbi ötletet egyidős sorstársam Milka adta)


  1. Öltözködni, főleg esti fürdés után
  2. Ha egyedül hagynak, hogy játszak egymagam
  3. Ha anya otthagy a szobába és még apa sincs a közelben
  4. Ha gyümölccsel akarnak etetni amikor nem kívánom (igaz ez a főzelékekre is)
  5. Ha anya azt mondja: "nem szabad!"
  6. Ha valamit kivesznek a kezemből mielőtt ledobnám, vagy még rosszabb, amikor meg sem érinthetem.
  7. Ha nem engednek fagyit enni
  8. Amikor mászni akarok, de helyette orra bukom
  9. Kiságyamba aludni
  10. És végül, de nem utolsó sorban: GYÓGYSZERT BEVENNI!!!

2009. szeptember 4.

AJÁNDÉK HEGYEK :)

Csodás dolog történt tegnap, eljött hozzánk Irén mama és Zoli papa és kaptam tőlük csak úgy egy hintát és egy fürdetőkarikát.
Hát ez a hinta csodajó dolog, nagyokat lehet kurjongatni benne. Az a legjobb, ha apa vagy anya lök én meg kiabálok, de ha nagyon muszáj egy ideig egyedül is elvagyok benne... de ezt nem viszem túlzásba, mert nem akarom, hogy hozzászokjanak, hogy egyedül is eljátszom.
Este mint mindig alig vártam, hogy mehessek fürdeni. Az utóbbi időben már nem feküdtem bele a kádba, az kis pöcsösöknek való, én ÜLTEM benne, nem kis nehézséget okozva ezzel apának, de hát ő erős, tartson meg!!
De persze a felnőttek okosak, és kitalálták nekem ezt a fürdetőkarikát, amivel túljártak az eszemen, de így legalább nagy kádban fürödhetek, és végülis kicsit vagyok csak korlátozva!
Mellékelem a képeket, és mégegyszer köszönöm maminak és papinak!!