Farsangi képek és Kisze báb készítés és égetés

Megvannak a képek, nagyon jók lettek szerintem, felrakok sokat, nem csak amin Bene van!

 

Kiszebáb készítés és égetés

 

 

 

Aranyosak

Muszáj gyorsan leírnom, mielőtt ez is felejtésbe megy.

Tegnap este a gyerekek fürödtek, és Bene szokás szerint a vízzel gurgulázott, amit Dávid imád nézni, nagyokat nevet rajta, és próbálja utánozni, persze óvatosan, mert már volt, hogy fuldoklott tőle.

Szóval, Bene is félrenyelt, és annyira köhögött, hogy na, Apa ütögette a hátát. Mikor abbahagyta, Dávid elkezdte pacskolni ugyanúgy Bene hátát, sokáig, amíg köhögött, aztán meg megsimogatta Bene fejét. Annyira édik voltak.

Dávid amúgy mindenben utánozza Benét. Felmerült bennem, hogy talán kevesebb idegbaj lenne, ha Bene nem lenne egy eleven lurkó, leülne, rajzolgatna, meg ilyenek, mert akkor Dávid ezt látná, utánozná, de az én fiam egy kis elevenség, mindig futkározik, felmászik mindenre, függöny alatt rohangál, focizik, úh Dávid ugyanezt csinálja, futnak a függönnyel, a függöny alatt egymás után, fel az ágyra, onnan a kanapéra, onnan a fotelba, bukfencelnek, Dávid ezt is próbálja utánozni, várom mikor nyeklik ki a nyaka, és persze sikongatnak hozzá.

Szóval igazán nagy ramazuri van nálunk minden nap.

Párszor, a héten, hogy korábban aludt el Dodó, (12-kor), így elvittük Benéért, hazafele meg sétált. Persze Bene nem nagy toleranciával rendelkezett, ami a lassúságot illeti. Ha elment egy kutya elindult utána, persze az ellenkező irányba.

Valamelyik nap egyedül mentem Benéért, és egy néni vívódott a kutyájával, hogy nem arra kell menni, hanem a másik irányba, mire Bene megszólalt, hogy ez a kutya olyan mint a Dodó, az sem arra akar menni amerre kell.

Egyre jobban beérik nála a sok sok beszéd, hogy Ő a nagyobb, nem kell mindig elvenni a Dávidtól amivel játszik stb., tegnap többször is visszaadta neki amivel játszott, és mondta neki, hogy tessék, odaadom, keresek mást magamnak (persze az is lehet, hogy meg is unta).

Szóval nehéz sokat beszélni minden szituációban, de azért megéri...főleg az ilyeneket látva.

Dávid egyre több szót utánunk mondd, ha mondjuk neki, hogy mondja, Bene is tanítgatja neki a szavakat :)

És ha valamit szépen mondd és nem vagyunk ott, szalad, elmeséli.

Tegnap a "papa" szó volt ilyen, többször is mondta, hogy papa.

Anyát nem nagyon mondd, inkább apa a sláger :)

Bene fel is világosította, hogy "nem csak apa van ám, anya is, mondd, hogy anya!"

Azt mondta Bene tegnap, hogy "Anya, nagyon szeretlek, mert olyan cuki vagy!"

Természetesen ha Apa nem viselkedik helyesen, jön és mondja, hogy apa ezt meg azt csinálta, anya szólj rá apára!

Olyan vicces :)

 

 

Gyerekszáj és történések mostanság

Hát nem nagyon írtam mostanában, elhanyagoltam a blogot, de talán megbocsájt.
A január hónapunk a bárányhimlő jegyében telt, Dávid január 5-dikén kezdett pöttyösödni, de elég simán viselte, rengeteg nem volt rajta, de azért megviselte egy nap lázzal járt neki. Nagyjából lábon kihordta, annyi, hogy délelőtt is aludt.
Bene szülinapján pont elég pöttyös volt, de elhalasztani nem akartam, megtartottuk azt is, jól sikerült, sokan voltunk, sajnos Aliz hiányzott, a himlő miatt.
Rá két hétre Bene is bepöttyösödött, és mivel a második gyerekként kapta meg, hát rajta aztán nagyon kijött, két napig feküdt, lázas volt, nem evett, de azért Ő is elég jól viselte, mindent bevetettem nála, szódabikarbónás mosogatás, kamillás fürdőben fürödtek, homeopátia, egyszóval mindent. Két hetet volt itthon, mert a második héten már mehetett volna, de akkor még annyira sebes pöttyös volt, hogy nem akartam kitenni a gyerekek "jóindulatának", amúgy is megviselte lelkileg.
Szerencsére a héten már elfeledte, bár még tiszta lenyomatos a teste, nem zavarja, és élvezi a farsang hetet az oviban!

Hétvégén lementünk anyuékhoz Dobogómajorba, Dávidnak ez volt az első hosszabb útja autóval. Meglepően szuper volt, Dávid molyolt kicsit aztán elaludt, Bene meg csendben nézelődött majd  kicsit Ő is aludt. Amikor felébredtek Bene közölte Dáviddal, hogy "jó, h aludtál kicsit, legalább nem fogsz nyüszögni nekem itt!"
Nagyon jól érezték magukat, hazafele meg aludtak.

Bene egyre jobban elvan Dáviddal, kergetőznek, autóznak, Dávid bármilyen összetett mondatot is mondunk neki megérti, megcsinálja. Fantasztikusan kifejezi magát és mindent megért.
Együtt mennek fürdeni, Bene sok mindenbe bevonja már, hívja játszani, mesél neki szituációkat, hogy mit hogy játszanak, Dávid meg csinálja.

Többször mentek anyuékhoz együtt aludni, és nagyon élvezik, és gond sincs velük, anyu mondta, hogy hihetetlen, hogy Dávid mennyire nem sírós és elfogadja, hogy ott alszik, elvan.
Mindig megnézi, hogy Bene lefeküdt-e már, és ha igen, Ő is megy a helyére anyuéknál, itthon is.

Bene rengeteget változott, fejlődött, nagyon jól el tudok vele beszélgetni.
Ami nehéz, hogy állandóan a Dodót rendezgeti, ha lent vagyunk elég nehezen viseli, hogy Dávid lassan jön, mindent megnéz, ellenkező irányba megy, nem érti miért...De megfogja a kezét és mennek együtt.
Sok mindent Dávid Benétől fogad csak el, legyen az ennivaló, vagy az, hogy erre jöjjön ne arra.
Reggel az öltözés ovi előtt horror, Bene fél órán át öltözik, mert mindig elmegy Dávidhoz elmagyarázni, hogy mit ne csináljon, és mit hogyan csináljon, ahelyett, h magával foglalkozna.
Mindent megjegyez, hogy Dávid minek örül, és ha rosszkedvű felvonultatja neki az összes bohóckodást amit ismer és tud aminek Dodó örül.
Anyu mesélte, hogy amikor náluk vannak istápolja egész nap Dávidot, másnap meg meséli nekem, hogy a Dodó miket csinált, miket csináltak, nagyon édi.
Persze sokszor van bömbölés, mert belemászik Dávid arcába az meg csapkod, és persze mindig bőgés a vége, ő visszaadja neki és áll a bál.
Tegnap apa elvitte őket vásárolni, de előtte vett le pénzt. Mondom neki kivetted a kocsiból őket? Válasz (apai lazaság): dehogyis, mondtam hova megyek, szóltam Benének, h ha tutul Dodó szórakoztassa azt kész!" :)

Dávid elég hirtelen haragú, ha valami nem tetszik földhöz vág bármit, ha nincs kéznél más akkor a cumiját és ordít, panaszkodik, mérgelődik.
Imád "puszit" adni, ölelgetni. Simán itthon marad apával, nem reklamál utánam.
Simán elmegy mamákkal hozzájuk, elvan egész nap velük.
Szavai: kakaó, dédi, apa, hoppá, anya, vau, ebe (Bene).

Szeret balettozni, táncolni, emelgeti a lábát, pörög. Szeret hintázni, állandóan enne, imádja a multivitamint, v gyümileveket.
Szereti a kolbászt is és a császárszalonnát is :)
Amúgy nagyon megértő és nem türelmetlen. Nem is lehet, mert Bene abból űz sportot, h ő kapjon mindent elsőnek.

Ma reggel mentünk oviba, és beszélgettem Benével, h ha majd megyek dolgozni mi lesz. Erre mondja, hogy hol is dolgozom, és hogy akkor ő egyedül lesz? Mondom nem, te ovi, Dodó böli. Erre, hogy akkor ki jön érte?? Mndom vagy apa v valaki nagyszülő. Válasz: akkor apa inkább.

Dáviddal a vízben is játszanak, itatja, eteti, Dodó meg eszi meg issza a vizet amit odatart neki, h kóstolja meg :) készen vannak!

Tegnap kakilt, és amikor töröltem ki a fenekét visongott. Mondom neki, ne visíts, mire, hogy csak viccelek. Mondom de a Dávid rólad vesz példát, és majd nem akar wc-re menni. Erre elgondolkozott, mondja, hogy akkor is jó példát mtatok mikor nem verem meg?? és autózok vele és nem verem meg??
annyira vicces volt.

Elgondoltam, hogy mennyire van a mi világunk és egy kinti világ. Én este 8kor már pizsamában játszom az ágyban velük, hol birkózóst, most ez a kedvenc, hol autózunk, de inkább a birkó...rászokhatnának apjukra :)

Bene 16,1 kiló, Dávid 10,8 kiló körül.
Dávid nem egy nagy szopis, éjjel nem is kell neki, max reggel felé, el is utasítja, este is csak éppen hogy.

Ja és ami még jó volt: Aldi, vásárlás Benével. Kislányruhákra mondtam, h Apa azért egy kislány jó lenne, milyen jó ruhák vannak. Apa: Bene akarsz egy kislány tesót? Bene jó hangosan: mégegy gyerek???? na nem, akkor hogy szopizna anya cicijéből??? Ketten nem tudnak, meg különben is az nem lenne olyan cuki mint Dodó, úh nem kell.

Másik történet: Dávid este szopizott, de ez nála nem komoly...bejött Bene mire felpattant és magával vitte a cicim, úgy megharapott, h azt hittem belehalok. Picit sírtam, mire Bene elkezdte mondani, hogy anya ne sírj, hányszor töröljem le a könnyeid?? Ötször?? Többször nem fogom. És tudod, hogy mindent megteszünk érted a Dodóval, ne haragudj rá, nézd milyen cuki, nem haragudhatsz rá, nem direkt csinálta. Na ez olyan megható volt, h majdnem jobban bőgtem. Végül is visszahallottam a saját szavainkat, úh a gyerek a szülő tükre ezt senki ne felejtse el!!


És ami szívet melengető: Bene tegnap azt mondta engem szeret a legjobban a világon!

Na most ezzel a történettel zárom, sok minden van, minden nap van valami jó történet, igyekszem gyakrabban leírni.

Évzáró

Hát eljött ez a nap is, az év utolsó napja. Ezt az évet úgy értékelem, hogy iszonyatosan hamar elment, de amikor nagyon belegondolok, hogy mik voltak, akkor azért sok minden volt, és messzinek tűnik.

Kicsit összeszedtem tőmondatokba az évet.

• Rögtön év elején Bene három éves lett, Anyu pedig nyugdíjas
• Február a kötelező pisikontroll miatt jut eszembe, ahova Dávidkát is vittük, aki az egész délelőttöt végigaludta, pedig Benének uh is volt, amire nem készültünk.
• Pesti állatkerti kirándulás
• Aztán Apával mászkálás dokikhoz, ez ugyan év eleje óta tartott, folyamatos tortúra
• Nyár elején Apa műtét, nem kis tortúra volt
• Nyáron Bene böliszünetben itthon, Dávid felállt a babakocsiban, csavargás reggel és estefele a nagy meleg miatt közben itthon
• Balatonozás, amit mindkét fiú élvezett nagyon, Dávid mászott a balcsiban
• Szeptember, Bene ovis lett, ami nagy változást hozott az életében és a miénkben is
• Októberben Dávid elindult
• Novemberben Dávid betöltötte az egy évet
• December a mikulás, a karácsony várás jegyében telt, amiben az ovi is nagy szerepet játszott
• És az év utolsó napjain megvolt a MÉZESKALÁCS SÜTÉS IS!!!

Ez most nagyon sűrített volt, de nekem jó, mert én beleolvasok, és eszembe jut majd a köztes időszak, a sztorik melyek e pár kis sorhoz köthetők.

És most a gyerekekről kicsit.

Benedek: 

Iszonyatosan sokat változott az év során, hol van már az a kis lurkó aki amikor hazahoztuk Dávidot mindig felkeltette, nem foglalkozott vele stb. Annyira sokat fejlődött, okosodott, és persze komiszodott is, hogy sokszor csak állok és csodálom.

Hatalmas szókincse van, sok helyen már mondja az ékezetet, vagy már nagyon hajlik afelé.

Mostanában kedvenc kifejezései, amiket innen onnan szedett össze, és Dávidra, vagy ránk alkalmazza:

• Dávid!! Ne sírjál már ennyire, mert megfájdult tőled a fejem!
• Anya! Nem mindegy, hogy mit eszek? Nem mindegy, hogy mikor öltözöm fel?...és sorolhatnám, ez a "nem mindegy" most megy, ha kell ha nem, ha odaillik ha nem...
• Nem én voltam a Dodó volt!!

 Sokat táncikálnak Dáviddal, húzza vonja, fogja a kezét, mászkál vele, még jó, hogy Dávid engedi, általában annyira csodálkozik, és próbál rájönni, hogy most mit is csinálnak és miért, hogy elfelejt tiltakozni.

Másik kedvencem, hogy ha Benét valami öröm éri, valaminek örül, elrohan Dávidhoz, és leguggol mellé és kiabál, h képzeld Dodó ... (épp aminek örül), mire Dávid néz rá, megy utána és próbálja kitalálni, hogy most minek is kell örülni, mert ezt a rázúdított mondatot nem érti. Annyira édesek.

Ha bármi baja van Dávidnak, vagy sír, Bene nagyon sajnálja, legtöbbször nem mutatja, de sokszor igen, amikor nem mutatja akkor is látom rajta.

Puzzle játékokat nagyon ügyesen kirak, memóriajátékot csak az ő szabályai szerint játszik, felfordítja az összeset és párokat keres.

Szereti a dinókat, az állatkert állatait, az állatkertezést.

Karácsony óta egyfolytában karácsonyosdit játszik, osztogatja az ajándékokat, ki kell bontanunk, fa alá teszi stb., bár most már emlegetjük a szülinapját, erre anyu mondta, hogy tegnap buli volt este, Bene szülinapot tartott, és táncoltak Dodóval, meg buliztak.

Sok mindent írhatnék még róla, de aki rendszeres olvasóm az úgyis nyomon követte eddigi fejlődését is.

Dávid:

Hát Ő róla most nem akarok nagyon sokat írni, mert eléggé napra készen írtam a blogban hogy is áll, miket csinál. Tény, hogy mindig meglep, hogy mennyire megért mindent, megcsinál mindet, ha kérem megfogja a kezem, bármit amit akar megérteti magát, ha másnem odajön és beleteszi a kezünkbe, vagy odavisz minket ahol akar valamit.

Szerintem nagyon jól elvannak Benével, és jó kis tesók lesznek, mindenféle testvérharc ellenére, ami szerintem jó, mert ha sosem vitáznának, akkor én komolyan megijednék, h valami baj van velük.

Egyszer alszik már csak, délután 1-2 között, akkor elég hosszan.

De ezeket is írtam már, ismételni magam nem szeretném.

Dávid abszolút alkalmazkodik bárkihez aki jön, itthon volt tesóm, Zoltán, itt van télen a Dédi (ja, azt h dédi, Dávid mondja), nem bizalmatlan velük. Bene most idén tesómmal nagyon sokat játszott, Zoltánnak is mesélt rengeteget, és mamival is nagyon jól kijön.

Bene 105 cm és 16,5 kg volt nemrég, Dávid 81 cm és 9,3 kg volt az egy éves státuszon, most a napokban nem mértük őket.

 

Kicsit idegenkedem a 2013-as évtől, vannak előre tudható kellemetlen dolgok, melyekre mind a jövő évben kerül sor, valahogy most annyira nem várom a jövő évet. De remélem, hogy amiről még nem tudok, az csak jó lesz, és sok sok jó történik majd jövőre, én ezt szeretném.

Már Dávid szülinapja körül szerettem volna feltenni képet, ahol mindkét gyermek első szülinapja van, most megteszem:

És egy most aktuális kép, melyen Benike nem egy éves :):

Minden kedves olvasómnak boldogságban, szeretetben, egészségben gazdag új esztendőt kívánok!!!