Hirtelen nagyot ugrott a fejlődésben. Minden szót mondd utánunk, legtöbbször egész tisztán. Fényképek tárgyak alapján emlegeti a fiúkat, inkább Dávidot, de Bene neve még nem megy neki csak ritkán. Mikor öltöztetem vagy lépcsőzünk mondom "egy" mire rávágja "kettő". Nagyon édes.
Ha bekakil azt jelzi, hogy cseréljük a pelenkát. A fejrázás is bekerült a repertoárba, ha valamit kérdezek és nem a válasz fejrázás. Ezt a figurát elég sűrűre vette mostanság...
Szeret hintázni napi szinten befut a szobába hív minket mondja "hinta!" Hát utasításnak is megfelel...
Evéshez önállóan felkészül, ha mondom vagy látja, hogy készülünk asztalhoz kiveszi a tányérját kanalát fut felteszi asztalra. Vissza konyha hozza innivalóját is, az is asztal. Ezután felmászik a székre leül magára aggatja az előkét és vár. Zömmel egyedül eszik. Vacsorakor átnyúlkál Dávid ételébe is, vagy beletesz vagy elvesz. Mikor befejezi leveszi előkét lemászik kiviszi tálat mosogatóba. Pohárból is ügyesen iszik.
Újabban az se mindegy mit adnék rá...harisnya nem.
Szeret motorozni, kiegészítök hadát aggatja magára ehhez...szeret a konyharuháimmal sálaimmal ruháimmal flangálni, de amúgy bárki cuccát magára veszi aki kint hagyja szem előtt.
Újabban megint kb fél pillanatra se lehet figyelem nélkül, minden olyat megcsinál amit nem szabad, veszélyes stb.
Sokszor eszik úgy valamit hogy köpés a vége, apa ettől sikítófrászt kap pedig zömmel én vakarom ki belőle, plusz ruhacsere fél óra utánarohangálás után is az én reszortom. De legalább kondiban tart.
Ha nem vagyunk ott mikor a kaja a szájából a földön landol kijön szól h menjünk megmutatja művét, ami ahhoz az időszakhoz képest, amikor még első pillanatban rálépett és szétkente mielőtt szólt, istenes.
Szereti eltekergetni a gáz és sütő gombjait, ott is jó ha résen vagyok ha enni akarunk.
Szépen iszik pohárból. A fiúk incselkedésében nevetgéléseikben simán részt vesz. Nem érti min kell nevetni de nevet velük.
Emeleteságy második fokig nem akadály...ez sem tölt el jelenleg ujjongással, lehet már velem van a baj....
Ha indulunk valahova veszi a ruháját. Pólót egyedül felvesz. Sapkát is. A többit hozza hogy adjuk rá. Aztán viszi mindenkihez a cipőt sapkát mindent ami keĺl, nem kis sürgetésnek kitéve ezzel a fiúkat, apját, akik ettől rohamot kapnak...ez nekem sokszor vicces.
Fürdés is állandó kontroll alatt mehet csak sajnos...vagy kiborítja a vizet a kád mellé vagy elállítja a csapot hideg v forró fele. Elzárja nyitja sorolhatnám. De önállóan lemossa magát, szappanozza, fogat most.
Az útvonalak amerre járunk ovi, suli bolt mama tudja...ha eltérek mutatja h merre kéne menni.
Nincs olyan repülő az égen amit ne szúrna ki.
Imád zene tvt nézni, sokszor csak fotelból ülve elvan míg hallgatja. Szeret betakarózva csak úgy punnyadni.
Nem veszi zokon ha reggel keltem h indulunk suli ovi járatra pedig negyed 8 már kinn a hidegben. Délutáni alvást is szakítunk meg ugyanezen program miatt de jön simán bár van h oviban tér magához.
Imádja a mandarint, almát többször hozza h együnk.
Mindent megért amit mondunk amit akar meg is teszi. Bármire megkérem érti. Tegnap könny volt a szemébe mondom sírtál? Miért? Mutatta a fejét...hogy beütötte.
Szeret "rajzolni", "olvasni".
Bárki cipőjében csizmájában megy egy kört aki a folyosón hagyja.
Mindent összevetve zabálnivalóan rosszcsont kis bohóc csajszi, hát nem könnyű mellette a fiúk dolgaira is időt szakítani, háztartásról nem is beszélve, de ez a "minden percben lesd h mit csinál" korszak is elmúlik hamar mint a többi...
Most ennyi jut eszembe.
2017. január 24.
2017. január 15.
Gyerekekről
Bene:
Nagyfiú már, de emellett igazi első gyerek...nyílván több cécó vele minden, a szó mindenféle értelmében.
Élvezi az iskola adta tudást, olvasgat mindenfele amerre járunk. Sok mindent meg tudok vele beszélni, osztani megérti és legtöbb esetben segítő is. Nagyon kötődik hozzám a mai napig, ezt manapság nem divat kimutatnia de tudom sokmindenből. Ha rossz passzban van nagyon kekec tud lenni, ért hozzá, hogy legyen mindenki a plafonon tőle. Alap esetben viszont jól elvan Dáviddal, sokszor bíbelődik Emmával is. Még mindig favorit a megoldófüzet, bármilyen matricás könyv, színezés, néha rajzolás is, ennek hullámai vannak. Van hogy nem győztük lappal, máskor meg semmi kedve...szeret mesét nézni, olyan se kép se hang módon...
A rá váró szituációkat még mindig részletesen megbeszéljük, eltervezi, sztem magában el is játsza. Tudnia kell mit hoz a holnap, sőt előre kigondolnia mi hogy lesz.
Múlt héten rábíztam, hogy vehet önállóan matricát az iskola könyvtárában, elvihette a zsebpénzét...hát...két délután és este beszéltük át, hogy is fog zajlani ez a dolog...nem kicsit fáradhat el...de sikerült lényeg ez. Egyébként én ugyanez...csak vmennyit leadtam már ebből...
Dávid amúgy második este már közölte vele hogy majd ő odamegy azt megveszi neki...megunta gondolom. :) Szeretem hogy annyira kitárgyal mindent.
Reggelente mikor viszem őket első a suli...ha nem futnak, játszanak odáig vmit akkor míg oda nem érünk beszél...nulla szünettel...aztán suliból oviig néma csend vesz körül...max egy mondat v észrevétel de leginkább az sem....Dávid...mindig mosolygok mennnnnyire különböznek!
Nade imádjuk elsőszülöttünk, okos nagyon és mindig mindenben számíthatok rá az tuti, imádom a meglátásait észrevételeit, hogy nem kell túlmagyaráznom neki mindent, ami apja és Dávid esetében már más tészta..
Jól eljátszik Dáviddal sok esetben enged a béke érdekében. Nagyon jól összenőttek már.
Dávid:
Az én kis szeretetgombócom. Annyi odafigyelés, empátia, törődés, önzetlenség szorult bele, hogy bárki megirigyelhetné. Nem igazán tudom összefoglalni amennyi mindent tőle kapok egy nap. Apu elvesztésében talán ő van a legjobban velem, mellettem a maga kisgyermek létével. Őt is megviselte nagyon de már felejt a kora miatt...viszont szeretettel emlegeti, ha szomorúnak lát ott terem megölel!
Ettől eltekintve neki is van másik énje, hirtelen haragú, akkor aztán van nemulass,piros fej kiabálás csúnyabeszéd utálás sorolhatnám...ahogy jön el is megy hipphopp újra cukiDávid. Haragja amúgy önmagának szól, hatalmas követelményt állít maga elé..8 éves korúnak megfelelni!!
Szinte mindent megugrik amit Bene.
Nagyon talpraesett, mindig is az volt. Mindenevő de tényleg...számolgat, tanulgatja a számokat, betűket. Ügyes a kreatív dolgokban amikor kilép Bene árnyékából.
Imádja óvja segíti védi Emmát semmiféle elvárás kérés bmi nélkülis. Fél szeme mindig rajta. Van hogy jön ő már nem figyel Emmára nem akar mert játszani szeretne...mondom hát persze menj eddig is ki kérte? Mire ő, hogy de hát egyedül bent van és leeshet v bármi...sokszor hallom hogy veszekszik Emmával, hogy nem csinálja most meg neki ezt v azt és pár pillanat múlva látom h dehogynem...nem tud a végén nemet mondani.
Mindenkit megdícsér engem ha vmi új rajtam v csak rég nem látott ruha, Emmát ha vmit megold v újat mutat nagyon aranyos. Gondol mindig Benére is, bármerre vagyunk nélküle emlegeti.
A minap vettem neki kesztyűt odafutott megölelt puszi köszönte. Furcsa volt mert ő ritkábban kér vmit mint Ben. És Bene inkább elvár, követel aztán ha megkapja nyugtázza csak...vhogy természetesnek veszi. Megköszöni a maga módján de nem így...jólesett cuki volt.
Persze mindamellett h imádja Emmát, macerálja is eleget...és persze első Bene! Nagyon felnéz rá! Kb tőle kérdez mindent...ritka hogy rám "fanyalodik".
Mesenézés már neki is téma de azért egyáltalán nem se kép se hang módon....bármikor kizökken belőle fut két kört. Sokkal többet bír Benénél, tényleg igazi duracell. Óriási a "terhelhetősége".
Jobban szereti a filmeket ill azt csak szeretné, és a mesefilmeket. A nagyos dolgok felé húz inkább.
Emma:
Hát kis tündérkirálylány. Na nem a szó legcsajosabb értelmében.
Rengeteg szót mondd inkább utánunk, de egy kettőt használ is. Szólítani engem hív, kb százszor kiabálva h anya, amíg oda nem érek...Dodót emlegeti, mondogatja a nevét tárgyak kapcsán ami hozzá kötődik.
Ha otthagyjuk kicsit anyánál picit sír aztán feltalálja magát. Szereti/szeretné ha csak vele foglalkoznánk, sokszor harcolja ki. Nálam a legkevesebb sikerrel hisz ezer dolgom mellette, de azért még így is sokszor.
Imádja a zenecsatornát, mindig azt nézi amíg fiúk haza nem jönnek. Ők mese...bár sokszor buliznak Emmával.
Egy-egy fiúk által nézett mese főcimdalát dúdolja ő is.
Egyik kedvencem ahogy "olvas". Ugye Bene minden este olvas, ez házi. Ezek nagy része betűk olvasása. Emma ezt utánozza, pár magánhangzó formájában amiket megjegyzett és ugyanazzal a hangsúllyal mint Bene kántálja. Haláli.
Mindent megért, összetett kéréseket mondatokat is. Nagyon gyorsan reagál is. Anyával beszélgettünk ő zenét hallgatott pepecselt....vmire azt mondtam anyának, egykutya...de mondatba foglalva...erre Emma: vavava
Tehát a füle ott, nagyon meglepődtem.
Igazából bármit kérek tőle érti, legtöbbször meg is teszi. Természetesen ha épp rosszalkodik és az a kérésem hogy hagyja abba naaa azt nem.
De leszórta a nappaliba a sapkáját mondtam vigye ki a helyére ne itt legyen, megtette.
Étvágya jó...nagy átlagban. Szopizik is még.
Soksok ismétlődő dolga van amit mindig meg kell tenni...anya, én neszeszerem kipakolása, labellok gyilkolása, szekrény(általunk meghatározott) kipakolása, újabban a pultról is mindig kell vmi, ha semmi nem nekivaló szerintünk, ő kihúzza hokedlit fel rá onnan pult leveszi a szerinte neki való dolgot. Persze venné....résen vagyok. Ezt dühroham követi. Műsírás bmi épp ott talált tárgy földhözvágásával esetleg le is fekszik vagy elfut ordítva mikor melyik a látványosabb.
Szeret telefont nyomkodni, kommentálja amit lát rajta persze saját nyelven. Apját imádja amint megjön, vegyél fel pózban otterem. Cipőjét levenni is halott ügy.
De aztán mikor apa türelnetlenebb bármi miatt hamar jön a sértődés és anyaisjó állapot...pedig azért jó lenne sokszor ha tovább tartana a szerelem míg haladok vmit a háztartás labirintusában.
Kis babázási kezdeményezés is történt. Két babáját is felültette a kanapéra körülményesen rendezgetve, és odaült melléjük. Előtte tologatta őket babakocsiban, mondjuk ez nem újkeletű.
Szeret úgy tvzni hogy bepunnyad és betakarja magát...na nem sok időre de cuki.
Puszi: arcát odatartja
Szereti az "elment vadászni" és a kerekecske dombocska játékot, nem hamar unja meg. Vagy én túl gyorsan...:P
Utálja a fésülködést hajszárítást persze ennek ellenére majdnem minden este belefekszik a vízbe. Aki látta tudja annyi hajra nem elég a csak megtörlöm....hajszárító kell...ellenségként tekint rá.
Próbál egyedül öltözni is, van amiben sikeres is.
Most úgy gondolom jobbkezes.
Nagyon jó tesók ők hárman.
Nagyfiú már, de emellett igazi első gyerek...nyílván több cécó vele minden, a szó mindenféle értelmében.
Élvezi az iskola adta tudást, olvasgat mindenfele amerre járunk. Sok mindent meg tudok vele beszélni, osztani megérti és legtöbb esetben segítő is. Nagyon kötődik hozzám a mai napig, ezt manapság nem divat kimutatnia de tudom sokmindenből. Ha rossz passzban van nagyon kekec tud lenni, ért hozzá, hogy legyen mindenki a plafonon tőle. Alap esetben viszont jól elvan Dáviddal, sokszor bíbelődik Emmával is. Még mindig favorit a megoldófüzet, bármilyen matricás könyv, színezés, néha rajzolás is, ennek hullámai vannak. Van hogy nem győztük lappal, máskor meg semmi kedve...szeret mesét nézni, olyan se kép se hang módon...
A rá váró szituációkat még mindig részletesen megbeszéljük, eltervezi, sztem magában el is játsza. Tudnia kell mit hoz a holnap, sőt előre kigondolnia mi hogy lesz.
Múlt héten rábíztam, hogy vehet önállóan matricát az iskola könyvtárában, elvihette a zsebpénzét...hát...két délután és este beszéltük át, hogy is fog zajlani ez a dolog...nem kicsit fáradhat el...de sikerült lényeg ez. Egyébként én ugyanez...csak vmennyit leadtam már ebből...
Dávid amúgy második este már közölte vele hogy majd ő odamegy azt megveszi neki...megunta gondolom. :) Szeretem hogy annyira kitárgyal mindent.
Reggelente mikor viszem őket első a suli...ha nem futnak, játszanak odáig vmit akkor míg oda nem érünk beszél...nulla szünettel...aztán suliból oviig néma csend vesz körül...max egy mondat v észrevétel de leginkább az sem....Dávid...mindig mosolygok mennnnnyire különböznek!
Nade imádjuk elsőszülöttünk, okos nagyon és mindig mindenben számíthatok rá az tuti, imádom a meglátásait észrevételeit, hogy nem kell túlmagyaráznom neki mindent, ami apja és Dávid esetében már más tészta..
Jól eljátszik Dáviddal sok esetben enged a béke érdekében. Nagyon jól összenőttek már.
Dávid:
Az én kis szeretetgombócom. Annyi odafigyelés, empátia, törődés, önzetlenség szorult bele, hogy bárki megirigyelhetné. Nem igazán tudom összefoglalni amennyi mindent tőle kapok egy nap. Apu elvesztésében talán ő van a legjobban velem, mellettem a maga kisgyermek létével. Őt is megviselte nagyon de már felejt a kora miatt...viszont szeretettel emlegeti, ha szomorúnak lát ott terem megölel!
Ettől eltekintve neki is van másik énje, hirtelen haragú, akkor aztán van nemulass,piros fej kiabálás csúnyabeszéd utálás sorolhatnám...ahogy jön el is megy hipphopp újra cukiDávid. Haragja amúgy önmagának szól, hatalmas követelményt állít maga elé..8 éves korúnak megfelelni!!
Szinte mindent megugrik amit Bene.
Nagyon talpraesett, mindig is az volt. Mindenevő de tényleg...számolgat, tanulgatja a számokat, betűket. Ügyes a kreatív dolgokban amikor kilép Bene árnyékából.
Imádja óvja segíti védi Emmát semmiféle elvárás kérés bmi nélkülis. Fél szeme mindig rajta. Van hogy jön ő már nem figyel Emmára nem akar mert játszani szeretne...mondom hát persze menj eddig is ki kérte? Mire ő, hogy de hát egyedül bent van és leeshet v bármi...sokszor hallom hogy veszekszik Emmával, hogy nem csinálja most meg neki ezt v azt és pár pillanat múlva látom h dehogynem...nem tud a végén nemet mondani.
Mindenkit megdícsér engem ha vmi új rajtam v csak rég nem látott ruha, Emmát ha vmit megold v újat mutat nagyon aranyos. Gondol mindig Benére is, bármerre vagyunk nélküle emlegeti.
A minap vettem neki kesztyűt odafutott megölelt puszi köszönte. Furcsa volt mert ő ritkábban kér vmit mint Ben. És Bene inkább elvár, követel aztán ha megkapja nyugtázza csak...vhogy természetesnek veszi. Megköszöni a maga módján de nem így...jólesett cuki volt.
Persze mindamellett h imádja Emmát, macerálja is eleget...és persze első Bene! Nagyon felnéz rá! Kb tőle kérdez mindent...ritka hogy rám "fanyalodik".
Mesenézés már neki is téma de azért egyáltalán nem se kép se hang módon....bármikor kizökken belőle fut két kört. Sokkal többet bír Benénél, tényleg igazi duracell. Óriási a "terhelhetősége".
Jobban szereti a filmeket ill azt csak szeretné, és a mesefilmeket. A nagyos dolgok felé húz inkább.
Emma:
Hát kis tündérkirálylány. Na nem a szó legcsajosabb értelmében.
Rengeteg szót mondd inkább utánunk, de egy kettőt használ is. Szólítani engem hív, kb százszor kiabálva h anya, amíg oda nem érek...Dodót emlegeti, mondogatja a nevét tárgyak kapcsán ami hozzá kötődik.
Ha otthagyjuk kicsit anyánál picit sír aztán feltalálja magát. Szereti/szeretné ha csak vele foglalkoznánk, sokszor harcolja ki. Nálam a legkevesebb sikerrel hisz ezer dolgom mellette, de azért még így is sokszor.
Imádja a zenecsatornát, mindig azt nézi amíg fiúk haza nem jönnek. Ők mese...bár sokszor buliznak Emmával.
Egy-egy fiúk által nézett mese főcimdalát dúdolja ő is.
Egyik kedvencem ahogy "olvas". Ugye Bene minden este olvas, ez házi. Ezek nagy része betűk olvasása. Emma ezt utánozza, pár magánhangzó formájában amiket megjegyzett és ugyanazzal a hangsúllyal mint Bene kántálja. Haláli.
Mindent megért, összetett kéréseket mondatokat is. Nagyon gyorsan reagál is. Anyával beszélgettünk ő zenét hallgatott pepecselt....vmire azt mondtam anyának, egykutya...de mondatba foglalva...erre Emma: vavava
Tehát a füle ott, nagyon meglepődtem.
Igazából bármit kérek tőle érti, legtöbbször meg is teszi. Természetesen ha épp rosszalkodik és az a kérésem hogy hagyja abba naaa azt nem.
De leszórta a nappaliba a sapkáját mondtam vigye ki a helyére ne itt legyen, megtette.
Étvágya jó...nagy átlagban. Szopizik is még.
Soksok ismétlődő dolga van amit mindig meg kell tenni...anya, én neszeszerem kipakolása, labellok gyilkolása, szekrény(általunk meghatározott) kipakolása, újabban a pultról is mindig kell vmi, ha semmi nem nekivaló szerintünk, ő kihúzza hokedlit fel rá onnan pult leveszi a szerinte neki való dolgot. Persze venné....résen vagyok. Ezt dühroham követi. Műsírás bmi épp ott talált tárgy földhözvágásával esetleg le is fekszik vagy elfut ordítva mikor melyik a látványosabb.
Szeret telefont nyomkodni, kommentálja amit lát rajta persze saját nyelven. Apját imádja amint megjön, vegyél fel pózban otterem. Cipőjét levenni is halott ügy.
De aztán mikor apa türelnetlenebb bármi miatt hamar jön a sértődés és anyaisjó állapot...pedig azért jó lenne sokszor ha tovább tartana a szerelem míg haladok vmit a háztartás labirintusában.
Kis babázási kezdeményezés is történt. Két babáját is felültette a kanapéra körülményesen rendezgetve, és odaült melléjük. Előtte tologatta őket babakocsiban, mondjuk ez nem újkeletű.
Szeret úgy tvzni hogy bepunnyad és betakarja magát...na nem sok időre de cuki.
Puszi: arcát odatartja
Szereti az "elment vadászni" és a kerekecske dombocska játékot, nem hamar unja meg. Vagy én túl gyorsan...:P
Utálja a fésülködést hajszárítást persze ennek ellenére majdnem minden este belefekszik a vízbe. Aki látta tudja annyi hajra nem elég a csak megtörlöm....hajszárító kell...ellenségként tekint rá.
Próbál egyedül öltözni is, van amiben sikeres is.
Most úgy gondolom jobbkezes.
Nagyon jó tesók ők hárman.
2017. január 9.
2016 második fele rohamléptekben
Budapesten Tesóméknál vendégeskedtünk, szuper programokkal. Hajózás MomPark játszótér állatkert. Nagyon jó volt.
Közben azért ott lebegett előttem, előttünk, hogy elsőszülöttünk suliba megy jajj csak meglegyen mindene, minden jó legyen nagy változás nagy izgalom!
Ahányszor lejutottunk, lejutottak a balcsira nagyon élvezték, Bene már nagyon fesztelen Dávidban még van félsz de élvezik. Emma...hát ő mikor hogy viszonyult a magyar tenger közelségéhez :) összességében tetszett neki.
Miutàn rohamléptek a cím nem taglalom és fejtem ki jobban, szuper nyár volt tele sűrű napokkal.
Szeptember az iskolakezdés hava. Óriási izgalom övezte! Most ennyi idő távlatából elmondhatom már hogy minden nagyon jól alakult. Ha ezt szeptemberben írom rengeteg kétely kétségek öröm bánat nehézség övezné irományom. Minden válzozás nehézséggel jár. De az osztály nagyon jó, kevesen, 14en vannak, tanító nénik nagyon kedvesek szimpatikusak. Tanulás jól megy Benének, matekból külön dícsérik logikáját. Olvas már. Nyílván van ami nem megy zökkenőmentesen vagy szépen és kitűnően de a lényeg, hogy szereti ügyes és jóval több a sikerélménye mint az hogy nem.
Dávid is megkezdte a Bene nélküli életét oviban.
Sok minden tőle nem szivárog ki éli napjait kb 5 perc alatt letudja a sztorizgatást ami nem azt jelenti h értem is aztán kész...vele sem volt könnyű az "évkezdés". Meg kellett szoknia azt h nem látja Bene egy napját ezáltal nem tudja megugrani amit Bene tesz egy nap. Eddig ez nem így volt ha tudott felzárkózott nem számítva h három évvel kisebb. Ezt nehezen fogadta el próbálta felfogni Bene szóáradatából annak egy napját a suliban de miután erre esélye se volt a tehetetlenség haragban csapott le. Soksok hazajövetel volt nehéz, többet mentünk visszafele mint előre de lassan lassan helyretért minden. Mára ez lecsitult. Nagyon felnéz Benére, élvezi az iskola közegét azt hogy tudja az osztálytársak nevét, hogy neki is küldenek eztazt...persze így is vannak nehéz napok de már nem hétfőtől péntekig.
Szépen színez ügyes az alkotásos dolgokban.
Már nem feltétlen választja mindenben ugyanazt mint Bene. Teret enged sajat ízlésének ami homlokegyenest más. Nagyon ügyes abban, hogy a szavak első betűjét megnevezi, tanulgatja betűket számokat.
Őszi szünetben ismét utaztunk Iharosberénybe pár napra, nagy kedvenc! Mamikám mosolyog fenn az biztos!
November Dávid 5. szülinapja. Tarthatott barátos bulit ami kicsit nehezen jött össze...sajnos őszi szünet óta a calici vírus határozta meg Veszprémet.
Első nekifutásra nem jött össze de sebaj lehívtuk mamát papát köszöntés buli!Második nekifutás...majdnem fuccs de aztán mégsem 3ból 2 barát itt!! Jól sikerült nagy volt a boldogság. Az a nap ugyan nem az én napom volt de a lényeg a gyerekem öröme!
A calici lightosan de elérte Emmát Dávidot. Nem durván de több nap volt a regenerálódás. Bene utánuk két nap itthon fej-hasfájás. Gyorsan túl rajta.
Mondanom sem kell, hogy a karácsonyi előkészületeim a nullával voltak egyenlőek.
Céges mikuláson is jártunk óriási öröm és izgalom a gyerekek részéről. Na az itthon kitett csizmák bele rajz a télapónak is nagy izgalom forrásai voltak. Reggel volt ám ujjongàs megnyugvás hogy télapó mégse látta hogy rosszak voltak.
Aztán fordultunk karàcsony felé....nagyon gyorsan eljött ahhoz képest mennyi időm volt rá, és el is illant jó hamar. Gyerekek óriási izgalommal kíváncsisággal várták. Minden reggel rituálé volt a kalendáriumból kievett csoki és a hány nap is van még letisztázása. Dávidnak nem sikerült mindig azt a napot kinyitni amit kell de Ben mindig kisegítette vhogy...
Idén nem a leggagyibb de nem is a legtutibb kalendáriumot vettük mert hogy is mondjam szépen...bazi drágák...és KETTŐ kell (és tudjuk h kb mindjárt 3)...na szóval visszatérve kb középkategória...hát nekem csúcshaláli volt az, hogy kiveszik a csokit első dolog megnézni mit ábrázol ok...gondolom mindenki kedvenc elfoglaltsága lenne korán reggel tiszta kómán szemcsi nélkül az arcába dugott kb 1cmx1cm csokifelületen kitalálni valy mi az...merthogy lévén gagyi ki se vehető...számomra...Ben megunta h "nem is tudom" a válasz ezért kb egy-két nap elpuskázott lehetőségem után rájöttek ketten vannak a témára.
Dávid ebben nem cicózik...v nem érdekli v "Bene mi van rajta?" hangzik el....na és Bene!!!Neki fontos...minden nap akkurátus vizslatás...persze hétfőtől péntekig nevezhetjük iskolába készülés helyetti időhúzásnak is...néha hallottam mit ábrázol szerinte! Jókat vigyorogtam...kedvencem...öreg néni aki rálépett vmire elcsúszott és pont feldobja a lábait....hahaha ja perszeeee
Na erről ennyit kicsit belemàsztam a témába..oda a rohamtempó.
Karácsony gyorsan eltelt mint mindig...a végére minden klappolt, minden jól sült el, gyártottam kajákat anyához is, sokat voltunk voltak ott gyerekek is 26tól.
Rengeteg ajándék került mindenhol a fa alà, anyánál rokonlátogatások is voltak, amikor tudtunk ott voltunk. Ani is meglátogatott minket nagyon jó volt, nagyon nagyon örültem. Anettéknál is jártunk, csodálatos karácsonyfájuk az égig ért, jó volt nagyon az ott töltött idő is.
Szilvesztert anyánál töltöttük, fiúk fogadkoztak, hogy reggelig fenn stb...hát Ben kb 1perccel Dávid fél órával éjfél előtt aludt el...jól bírták...dec 31 újra tábla. Emma beteg lett év végére de már kifele megyünk.
Még be se léptünk 2017be mikor újabb visszaszámlálás türelmetlenség miegymas Ben részéről...jan.6. szülinap!!
Ennek 3 napja és szuper jó volt. Meki aztán cuki. Az új Kokó cukrászda nagyon tetszett a fiúknak. A hideg ellenére nagyon élvezték a jövés-menést. Emma anyánál "bulizott" nagyon hideg volt h cibáljuk ide oda most gyógyul.
Anették is eljöttek köszönteni Benét és még én is megköszöntésre kerültem, ez úton is még egyszer köszönöm, a bizalmat is :D...
Gyerekek jól eljátszottak nagyon, kép nem készült lévén h a játék lényege h ne lássuk őket...
Mindent összevetve az év gyorsan elment mint mindegyik. Azt is elmondhatom h jó és tartalmas év volt, ami három gyerekkel valljuk be nem nehéz produkálni, hisz nincs olyan nap h ne kéne ezer és egy dolgot megugrani velük, értük.
Emmáról egy két szó, fejlődésről, csajsziról:
Neveket mondja, anya, apa, Bene, Dodó, Mama, Papa, Emma, és azt is próbálja ha ezen felül kérdezünk, mondunk neki szavakat. Mondata: De dúrva...Zsivány csajszi, két fiú közt lévén, első dolga a "verekedés" autózás, véletlen sem a babázás, bár néha eltéved afelé, de aztán győz a másik énje...
Ügyesen megért mindent, ha akarja csinálja is, olvas ahogy Bene, betűket mondogat és mereven nézi a papírt, akár van rajta valami akár nincs...
Iszik pohárból, mandarinmániás, mindenfélét megkóstol, degeszre semmivel nem eszi magát, még szopizik.
Mesét nem néz csak zenecsatornát, kedvenc számai is vannak. Nem is kevés...
Kb 11 kiló centit nem tudom, de 80 felett az tuti.
Szeret konyharuhával szaladgálni oly módon, hogy nekem egy se legyen a konyhába ha kell.
Írok majd még róla bejegyzéseket, rengeteg kisebb dolga van, most hirtelen ennyi.
Azonban a mai napig beárnyékolja a felhőtlen örömet Apu elvesztése. A fent leírt élmények, kirándulások, szülinapok, karácsony mind mind nélküle, még mindig iszonyú fájdalom és űr övezi elvesztését....nagyon hiányzik.
És igen...leírtam...talán ez is egy lépés már...talán....
Sok sok kép lemaradt és talán beszámoló is ahogy a képeket elnézem...de most kezdésnek ennyi, aztán talán az idei év darabosabban sikerül lejegyzésre.
2016. május 23.
Emma
Napról napra mutat valami újat. Nagyon kis cuki.
Tegnap megszólította anyut h Mama és nyújtózott, hogy vegye fel.
Szavai még: anya, Dávid=Dáimmm, mámmá,hamm.
Tapsol, integet, kacarászik főleg ha más nevet.
Mindenre felmászik amire tud, autózik úgy, hogy tologatja az autót és berreg hozzá. Fiúkkal szeret nyüzsögni, mikor melyiket választja.
Labdázik. Induláskor cipöjét lábára teszi. Szárítóról a ruhákat teregetés közben, után leszedi...nem kedvencem ez a szokása.
Újabban talpon is mászik próbál kapaszkodás nélkül felegyenesedni, ágyon megy a dolog mert kilövi magát nem fél az eséstöl. Sokat esik le, el, nem mindig tanul belöle. Mindent a szájába vesz de tényleg! Résen kell lenni vele. Egyre többet lesi honnan lehet kipakolni. Térden csúszva is közlekedik.
Tálakba ki be pakol, ha valamit szeretne mutatja, kifejezi. Ha főzök elmolyol a lábam alatt egy ideig amíg ki és szét nem pakol mindent. Persze türelme véges. Babakocsiban sokáig bírja. Reggel fél 8-kor indultunk ma fél11-re értünk haza és végig kocsiba volt. Bár unalmában aludt is kicsit :)
Összességében kis elevengombóc.
Tegnap megszólította anyut h Mama és nyújtózott, hogy vegye fel.
Szavai még: anya, Dávid=Dáimmm, mámmá,hamm.
Tapsol, integet, kacarászik főleg ha más nevet.
Mindenre felmászik amire tud, autózik úgy, hogy tologatja az autót és berreg hozzá. Fiúkkal szeret nyüzsögni, mikor melyiket választja.
Labdázik. Induláskor cipöjét lábára teszi. Szárítóról a ruhákat teregetés közben, után leszedi...nem kedvencem ez a szokása.
Újabban talpon is mászik próbál kapaszkodás nélkül felegyenesedni, ágyon megy a dolog mert kilövi magát nem fél az eséstöl. Sokat esik le, el, nem mindig tanul belöle. Mindent a szájába vesz de tényleg! Résen kell lenni vele. Egyre többet lesi honnan lehet kipakolni. Térden csúszva is közlekedik.
Tálakba ki be pakol, ha valamit szeretne mutatja, kifejezi. Ha főzök elmolyol a lábam alatt egy ideig amíg ki és szét nem pakol mindent. Persze türelme véges. Babakocsiban sokáig bírja. Reggel fél 8-kor indultunk ma fél11-re értünk haza és végig kocsiba volt. Bár unalmában aludt is kicsit :)
Összességében kis elevengombóc.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)