A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2014. május 4.

Fiúk, mindenféle...

Hát megint rég írtam, de ez már csak így lesz szerintem...

Olyan nagyok már, és annyi mindent tudnak, hogy ezt nagyon leírni sem lehet...

Dávidka lassan halad a szobatisztaság felé, de inkább lassan mint gyorsan...mivel őt nem ösztönzi holmi dícséret, ezért vele nehezebb dolgom lesz...Ő az a fajta, hogy majd ha Ő úgy akarja.
Fejben teljesen érett rá...szól ha pisilni vagy kakilnia kell,de ennyi...április 28-án belekakilt a wc-be,de annyira sírt utána, hogy hiába volt a örömködés és a sok dicséret, többet nem volt rá hajlandó. Úgy élte meg mint amikor a vízbe kakil véletlen...szóval majd alakul ez is, erőltetni tuti nem fogom!

Dávid akárhol megjelenik kivívja az emberek csodálatát, egyszerűen imádják, olyan jellem, olyan szöveggel...ezt nem tudom másképp leírni.
Állandóan utánozza mindenben Benét, viszont rengetegszer vonul el maga játszani, kitalálni magának dolgokat, ha Bene ezt hagyja neki, mert ugye az is baj ha a nyomában van de az is ha hirtelen nem követi mindenhova :)

96 cm és 14,5 kiló.

Bene nagyon szeret oviba járni, fontosak a barátai, azt hiszem most már teljesen ott van az oviba...
Ő még mindig a megfontoltság az utánagondolás, a megmagyarázás, a jövő tudása és eltervezése, ezek még mind mind alaptulajdonságok nála...
Sokat enged Dávidnak, még ha ez egy-két összeugrás után is történik meg és mindig szem előtt tartja hogy Dávid is részese legye a dolgoknak, ha valami miatt nem, akkor azon van, hogy hogyan is kárpótolhatja.

Rengeteget játszanak együtt, sok sok szerepjátékot. Mindegyiknek van Spár albuma, Bene azt is tudja fejből neki és Dávidnak melyik van avagy nincs meg, az oviba cserélgeti és mindig gondol Dávidra is, és még beragasztani, megkeresni is segít neki.
Ha nem velem vannak, hanem mamáknál, segít nekik is, anyu mesélte múltkor, hogy Dávid beduzzogott a városba, nem akart menni, hiába könyörögtek neki (aki volt kicsit több időt eme gyermekemmel tudja h elég pukkancs tud lenni)..erre Bene elment Dávid után, súgott neki valamit kézen fogta és mentek.
Benedek mindemellett belépett a feleselős kiabálós korszakba, sokszor elönti a méreg és akkor aztán ész nélkül kiabál, felesel, vagdalózik...gondolom kinövi, aztán kamaszkorban már ész is társul hozzá nem csak esztelen vagdalózás :):)
Sok minden foglalkoztatja már, pl. hogy pár szál pelyhedző szörpihét talált a kezén, lábán, mondtuk neki, h hát igen már nagyfiú lesz lassan...múltkor már érezni vélte, hogy az arcán is nőtt szőr...természetesen ilyenkor Dávidnak is...ki nem maradhat :)
Ezenkívül a fogváltás is foglalkoztatja, szerinte mindjárt kiesik már egy foga...

116 cm és 18,7 kiló.


Megjártuk Kecskemétet is, nagyon szuper volt, és ott mindig jó az idő is!! :)
Fiúk mindegyik nap nagyon kifáradtak, rengeteg volt az izgalom és a csinálnivaló!

Még sok sok mindent lehetne írni, hisz annyi örömet és persze bosszúságot adnak az embernek!!

Anyák napjára kaptam egy cserepes virágot, szerdán ugye, egy verset és valamit borítékba, amit el kell majd mondania...közölte, hogy a virágot nem ő csinálta nehogy azt higgyem, és csak vasárnapig kell locsolni, utána nem tudja mi lesz vele...:)
Pár kép, Zoltánékkal ment a bohóckodás, de szuper képek lettek...Dávid minden hülyeségre vevő :D:D 










2014. április 22.

Annyira aranyosak

Már rég írtam, majd fogok...de ezt mindenképp fel akartam tenni. Bene eljátszotta itthon Dáviddal az évzárót, szerintem haláli, és Dávid annyira alkalmazkodott, hogy hihetetlen!



2014. február 22.

Hol volt hol nem volt



Hát mostanság inkább jellemez a „hol nem volt” kijelentés, és ezer meg egymillió bocsi, főleg magamtól, mert így egy csomó minden ki fog maradni a feljegyzésemből, amit már elfelejtettem, vagy csak most épp nem jut eszembe…aztán persze mindenkitől aki olvassa…
Hol is kezdjem atyaég…
Először is, lement Bene szülinapja, szuper volt szerintem, jól sikerült. Előtte nap mamánál aludtak, mi meg felkészültünk rá, délelőtt vásárlás meg miegymás, aztán délutánra, 4 órára voltak hivatalosak a kis barátai, hazahoztuk Benét, amint elaludt Dávid elment érte Ákos.
Együtt terítettünk meg , Ő rakta ki a kellékeket, tányérokat, pezsis poharakat, rágcsát, pezsgőt (szigorúan gyerek). Apa felfújta a lufikat, olyat vettem neki amin 5-ösök vannak.
A tortája vakondtúrás torta volt, ezt kérte, és vettem rá pókember marcipánt és egy 5-ös csillagszórót. Előtte héten osztottuk ki a meghívókat, sajnos Levikének csak aznap tudtam elküldeni, ez bántott nagyon, nem sült el jól…Bene nagyon várta a fiúkat, Levit, Dominikot és Ákost a legjobban a kis barátját!
Kicsit izgultunk, mert már mindenki megjött csak Ákoska nem de ők is hamar befutottak, és minden nagyon szuperul sikerült.





Kapott Bene egy dinó tojást amit vízbe kellett tenni és kikel…ez nagy izgalomba tartotta a két fiút egy hétig, minden reggel felkelés után és ha hazajöttek valahonnan első útjuk hozzá vezetett hol is tart…











 


Kaptak még minden félét, színezőt miegymást, Dávid is kapott elmaradt névnapi ajit meg kinder tojit, nyalókát, mindenki gondolt azért rá is.  Dávid a buli végére érkezett meg amúgy, de nem is tartom bajnak, Bene szülinapját most szupernek terveztem, csak az Ő napjának, tavaly Dávid pont akkorra lett bárányhimlős, nem arról szólt igazán… És tervem sikerült, nagyon jól érezte magát és szerintem mindenki!
Előtte Aliz is járt fenn nálunk Ferikével, az is jó volt, bár Dávid eléggé terrorizálta Ferikét, hogy mivel játszhat, leginkább semmivel, ettől eltekintve jó volt.

Bene státusza: mindent megcsinált amit kértek tőle, mindenre válaszolt, rajzolt embert, kellően elcsodálkozott a védőnő kérdésén, hogy ő kisfiú e vagy kislány, elmesélte bőszen miket játszik és kivel az oviban…
Utána jól meglepte a védőnőt, hogy amíg öltöztünk elmondta az összes állatot amit a falon látott kirakva, meg volt lepődve, hogy mennyire ismeri őket…hajaj ha tudná…
113 cm és 18,1 kg volt akkor.

Oviban januárban szólt az óvónéni a szülői végén, hogy Bene még mindig nem nagyon kommunikál velük, de hallja h okos meg miegymás ahogy beszél a többi gyerekkel…de ha ez jövőre nem változik mennie kell nevelésibe. Hazamentem, Bene egyből kérdezte mi volt a szülőin, nagyon érdekli mindig. Elmondtam neki, h nagyon dícsérték, de…és megbeszéltük hogy akkor jobban kéne erősíteni a válaszolgatást stb…aztán mondta Éva néni vmelyik nap h talán mintha…

Most éppenséggel jó periódust élünk, ez kb havonta változik, volt, hogy nem nagyon viselték el egymást, mindig valamelyiknek baja volt a másikkal, de most lekopogom nagyon cukkerek együtt, játszanak, Bene segít Dávidnak mindenben, meghallgatja aranyosak.

Bene elvan az oviban ettől függetlenül nagyon várja mindig a hétvégét, a szüneteket. Volt nekik nem kevés, az alapvető nevelés nélküli munkanapokon kívül még voltak betegek is, ami mindig nem kis logisztikázást igényel részünkről, kitalálni hova, mikor, hogyan, cucc hozzá stb., nem könnyű. Természetesen IGEN tisztában vagyok vele h örüljek, hogy van aki vigyáz rájuk, hogy itt vannak a nagyszülők, igen-igen örülök…de ettől még nem könnyű… és nekik sem, mert első nap sláger sőt még talán a másodikon is. Nyom a latba, hogy nem kell menni oviba-bölcsibe…DE ettől még megviseli őket, és kb már két nap után nagyon jönnének haza, még ha nem is mondják ki. Bene szokta mondani, hogy nem mondta meg papának, h jönne haza, gondolom, hogy ne essen neki rosszul. Azt mondta inkább becsapta a papát. Nem is tudom hogy lesz majd a nyári szünet nem lesz könnyű senkinek azt hiszem…

Dávid nagyon szereti a bölcsit, szívesen megy, természetesen mikor valamiért nem megy nem kell kétszer mondani neki, hogy szünet, szívesen marad otthon vagy  mamáknál. Bölcsiben imádják, nagyon szeretik.
Nagyon szépen és viccesen beszél, nagyon muris dolgai vannak, kis figura matyi. Még mindig nehezen barátkozik ha hirtelen jön hozzánk valaki v ilyesmi de ki lehet várni nála, h megjöjjön a kedve.
Még mindig kis mormota, jó evő, bár most volt két vasárnap is mikor otthon voltunk és nem aludt délután…baja nem volt tőle, és nagyon korán sem aludt el fél 9 volt a minimum, de jobb szeretem ha még alszik…még néha Bene is alszik. Oviba még mindig, otthon és mamáknál már kevésbé.

Sikerült Dominik drágaságos mamájának segítségével megkapniuk a híres Angly Births madarakból egyet-egyet. Választhattak képről , mi meg ahogy tudtuk megvettük és ehhez-ahhoz kötve megkapták.
Oviban volt egy kis gubanc, mert most mindenki viszi nagy sláger, és hát egy kis időre eltűnt a madár a látóterünkből, de meglett és ez a lényeg, ezt most itt nem részletezem, nem illő dolgokat írnék.

Esténként alvás helyett megy a sötétben a duma party… a múlt héten bekerült dédi a kórházba (infarktus) és most lekerült a szívkórházba Füredre. E kapcsán Bene gondolkozott, kérdezett:
Bene: mi az a szívkórház?
Én: ott ahol vigyáznak a dédi szívére h ne álljon meg, mert ha megáll meghal, elmegy.
Bene: nem is tudtam h ha valakinek megáll a szíve az meghal. és akkor Te sírni fogsz anya? nem akarom, hogy sírj…különben is nagylány vagy már nem sírhatsz!
Dávid: és a dédi hogy ment a kórházba szánkóval??
Bene: jajj Dávid Te olyanokat találsz ki mindig!!!
És valóban…mióta szánkózott mindenki azzal jár :D
Hát ilyesmi megbeszélések folynak a sötétben. Többek közt olyan is volt, hogy Bene hallotta mikor őt általában hozzám Dávidot apjához hasonlítjuk természetileg…
Mondja a sötétben: Én félek
Dávid: Én is félek!
Csönd…Bene megszólal: Dávid Te nem félhetsz, te apád fia vagy, és apa nem fél!!
E kapcsán valamelyik nap is tett felfedezést Bene, miszerint Ő szereti a chipset, és apa is szereti, anya nem szereti, tehát megállapítása: „Én apád fia is vagyok, mert szeretem a chipset mint apa!”

Tegnap Bene mondja hogy talált egy cérnát, ilyen madzag féle…hozta az oviból, de megunta, mondja nekem, hogy már nem kell neki és eldobja majd ha találunk kukát…aztán mentünk egy ideje kuka még sehol, kiakadt, h mikor lesz már valahol kuka. Mondom ott van mindjárt nem messze…erre h az nem az oda nem dobhatja (szelektív volt) mert egyik kukán sincs cérna rajzolva, h bedobhatná :D:D:D

Egyik  este Dávid mondja Benének (fürdőbe voltam de hallottam), „leveszem a zoknimat Bene, adsz másikat?” Bene ment, adott neki egy másikat, kérdezte is tőle, hogy ez jó lesz? Dávid nyugtázta h jó…(nem éri fel csak Bene)
Beérek a szobába, míg adom rá az új zoknit kérdezem tőle, Dávid, miért vetted le a másik zoknit? Mire Ő: hát mert szürke volt…hmmm…másik zokniba megy egy kört, jön vissza, közli nem jó ez a zokni, ez is szürke!! (valóban az volt)
Bene ad neki egy kéket…mondja: „tessék Dodó de mi bajod a szürke zoknikkal? Mire Dávid: hát-hát nem tudom!
A kék jó volt egész estére :D

Készülünk a farsangra is. Bene eredeti elképzelése a pókember volt. De az óvónéni mondta nekik, hogy jobb szeretné, ha vmi kis állatka v valami aranyos vmi lenne mindenki. Persze senki nem vette magára, kivétel az én gyerekem…Hazajött közölte nem lesz az, inkább BORZ lesz…igen jól olvassa mindenki…hát köszi… Ok hát gondoltam megpróbálom összeszedni hozzá a dolgokat és megvarrni…de hozzáteszem nem lett volna olcsó a kinézete meg hát…Apa vállalta a nagy részét, miszerint közölte nem fürdeti a gyereket két napig h büdös legyen.
Na de aztán mikor elindultam vmit kezdeni magammal, venni hozzá dolgokat egy bizibe találtam egy szuper jelmezt Benének ami hordható számára és kényelmes és nem túl csiribiri…Bene nem szereti a nagy cécót és figyelmet…úh megvettem, és megdumáltuk h az lesz szerencsére tetszett neki, ha nem így lett volna akkor megcsináltam volna a borzot…
Dávidnak ugyanakkor ugyanott vettem egy pók jelmezt, hogy ne legyen otthon sírás-rívás h neki nincs mibe beöltözni.

Dávidka múltkor és előtte is belekakilt a vízbe fürdésnél… ezt, bár nem úgy álltunk a dologhoz, h baj lenne, nem jól élte és jó egy hónapig állva fürdött nem ült bele, vagy egyből kijött h lemostam, vagy állva játszadozott vagy fél órát… de szerencsére ezen túlestünk a hétre, úgyhogy van pancsi ezerrel.
Bene nagyon várja már, hogy Dávid is menjen a csoportjába, igaz ez még odébb van, (jan. 1-től) de most, hogy másoknak is ment tesója már be van zsongva…meg amúgy is, mindig kérdezi mikor járhat már oda Dávid. Hát én is várom, hogy ne két fele kelljen menni.

Szépen mondja az oviban tanult verseket, Dávid meg mondja utána és ami rész tetszik neki, azt ismételgeti.

A hétköznapok menetébe jól belerázódtunk már, a gyerekek veszik a váltott hét okozta változásokat is (egyik hét délelőttös, másik hét délutános apa), sok-sok lóti-futival jár az egész, de azt hiszem jól vesszük az akadályokat.

Még egy aranyos történet! Tegnap este ülnek a szobába,  a következő párbeszéd zajlik.
Bene: Dodó Te mi leszel ha nagy leszel?
Dávid: Háát, ekkkora nagy! (és mutatja a kis kezével és ágaskodik felfelé.
Bene: jajj Dodó nem így gondoltam, hanem mit fogsz dolgozni, várj elmondom mikből lehet választani: tűzoltó, buszos, újságárus, mentős, rendőr, boltos, doktor.
Dávid: Én doktornéni leszek
Bene: jó akkor én meg tűzoltó. És ha eltelt egy kis idő akkor mik legyünk? Én utána rendőr leszek, és ha eltelt még idő akkor buszos…
na és így végig sorolta az összes foglalkozást ami szerinte lehet az ember ha nagy lesz, és a végén még hozzácsapta, hogy mindezek után Batman és Szupermen is lesz.

Vasárnapok mostanság együtt itthon, főzök, fiúk meg terítenek, nagyon élvezik és én is! Aznap tuti itthon vagyok, mostanság sokat dolgozom :(

Most nagy hirtelen ennyi jut eszembe, még jövök, igyekszem előbb. Mindig ezt írom, de ilyenkor úgy is gondolom :D

2013. december 29.

Karácsonyunk

Elolvastam a tavalyi bejegyzést a karácsonyról, jót mulattam rajta és elcsodáltam mennyit nőttek a fiúk.
Az idei karácsony majdnem hasonlóan telt, csak közben nőttek egy évet.
Most 23-dikán már Dávidka is mamánál aludt, hogy neki is meglepi legyen a karácsonyfa! Benével ellentétben, aki ugyan örül ezeknek a dolgoknak de nem annyira huzamosan mint dávid, Ő magában lerendezi.
Dávid nagyon örült a karácsonyfának, azóta is minden nap csodálja, nézegeti, és állandó jelleggel égnie kell az égőknek, ez fontos neki.
Már most ellenkezik a gondolattal, hogy elviszi majd a jézuska.
Idei évben ellentétben a tavalyival mikor minden ajándékát Bene birtokolhatta, és elmászkált köztünk minden nyüszi nélkül, most többet lógott rajtam, sok idő kellett, hogy megbarátkozzon a különböző helyszínek adta emberekkel, dolgokkal. Az ajándékaira mind igényt tartott, közölte Benével: "Ez a tiem, nem bántod!"
Bene nehezményezte, hogy Dávid kapta a legtöbb autót, mikor felvilágosítottam, hogy Ő meg a legtöbb puzzle-t, akkor elgondolkozott és nyugtázta.
Azonban mikor öcsi alszik, birtokba veszi az összes játékát!
A cápapálya amit Bene kapott nagy öröm volt, mindkét fiúnak, okosan játszottak vele együtt, köszönhetően annak, hogy Bene megengedte, Dodó meg türelmesen vár a sorára, hogy egyszer Ő egyszer a Bene lövi ki az autót.
Számomra minden nap felért kettővel, mivel Bene nem alszik, de azért neki is fárasztja a sok minden az idegrendszerét, estefele kiborulások hegye, Dáviddal meg a nap folyama amikor is mindig csak én!
Sokat voltak velünk, tulajdonképp csak 23dikán aludtak mamánál.
Nálunk járt Anikó is, végre, nagyon rég nem láttuk, és Bene nagyon szereti, és még ma is emlegeti, hogy nagyon hiányzik neki, hát nekem is!

Bene:
Türelmetlensége még a régi, jót nevettem a tavalyi bejegyzésemen, h idén majd másképp lesz, hát még ez az év sem az... DE okosan eljátszik már a játékokkal, elég nyitott is lett, mesélt Anikónak mindenről, emlegeti már a szülinapját.
Ismét eljátszotta a karácsonyt a minap, mindenkinek osztogatta az ajándékot, olvasva melyik kié.
Már találékony, volt egy dísz amit tavaly elhozott anyuéktól, mondja nekem mikor meglátta a fán, hogy hogy lehet, hogy olyan díszt hozott ide is a jézuska mint a mamáékhoz.
Mindenhol ott a füle, nagyon kell vigyázni ki mit mondd, ha a másik szobában beszélek Dáviddal, ő kint játszik, még arra is reagál, holott nem kiabálva beszélgetek.

Dávid:
Kis méreggombóc, sértődékeny és hamar felfújja magát, nehéz kitalálni olyankor mit is szeretne, leginkább nem foglalkozom vele, mert akkor jön és megölelgethetem...
Fantasztikus mondatai vannak, olyan szóösszetételeket használ, hogy nézek csak.
pl: Ki kopogott? Senki? Azt hittem a Bene, de nem a Bene volt, a Bene elment pisilni.
Vagy a minap kiszedte a játékot felborítva négyet, behívott, mondom mi történt? Válasz: én voltam, amikor kivettem a játékot feldőlt.
Ilyen és ehhez hasonló hosszú mondatokat produkál.
Szereti most használni az "Azt hittem... " és a " Hát azért mert..." szóösszetételeket.
Nem szívesen beszél a bölcsibe menésről, ahogy Bene is hanyagolja az ovis témát, de annak örül, hogy a szülinapján mehet.
Fura volt olvasni, hogy Dávid már tavaly ilyenkor kivitt mindent a mosogatóba amit nem kért, vagy megivott és hogy mennyi mindent tudott már akkor is.
Nagyon szépen beszél.
Szopi terén, most úgy vagyunk, hogy nem kéri sem este sem délután...lehet h az itthon lét nem tudom, majd kiderül.
Tea is egyre kevesebbszer kerül elő, iszik pohárból...
Nehezen megy most el bárhova is ha én nem megyek, sírás előzi meg, de aztán beadja a derekát.
Eléggé meg tudja gyepálni Benedeket, sokat birkóznak nem nagy örömömre annak mindig rossz a vége. Azonban nagyon sokszor megy oda spontán és öleli meg Benét, és közli vele, hogy nagyon szeretlek Bene!
Nagyon aranyos ilyenkor, Bene mikor hogy nyugtázza, általában sehogy, de van amikor ő is viszonozza.
Amúgy is napi ezerszer kérdezi meg tőlem, hogy anya nagyon szeretsz? Válaszom igen nagyon, mire ő, akkor jó!

Mamánál mindenkitől elköszön ez fontos neki, ha véletlen lemarad, vagy elfelejti a szitut sír, hogy nem köszönt el.
Nagy dolog, alakulóban az utolsó 20. fog!!! Már van kint belőle!!

Aranyosan játszanak együtt, már amikor nincs vita, Bene nagyon édi sokszor enged neki, figyelembe veszi az érzéseit.

Összességében jó tesók, a karácsony szuper volt és extra fárasztó, a családdal jó volt talizni, tesómmal, aki pesten van, Bazsiékkal akik ugyan itt, de ritkán tali. Anikóról nem is beszélve!
Ajánlom mindenkinek akinek van ideje és kedve a 2012 decembert elolvasni :)

Terinél is nagy öröm volt a karácsony :)




Csak nem képzelte a mama, hogy gyerek tányérból eszik :)





A kedvenc képem!!!!

Brendon és Anya öröme!






Drága családom!!!


 

2013. december 15.

4,5 év lezárult és egy kis karácsonyi készülődés

December 12 a dátum, mely az esküvőnk és a két fiú születése napja mellé csatlakozik életem legboldogabb napjai közé!
Benedek kontroll...rendszeres olvasóim tudják miről beszélek! Elengedtek minket örökre!!!
Nagyon ügyesen viselte a záróvizsgálatot, ügyes nagyfiúként viselkedett élete első (amire emlékszik majd) vérvételén, vérnyomás súly hossz mérésen, és a szokásos hasi és kukac vizsgálaton!
112 cm, 17,5 kg, Főorvos néni szerint nagyon szép nagy fiú korához képest!
A várakozás nem erőssége, de mindegy a nap örök ünnep számomra!

Tegnap volt Benedek ovijában a Karácsonyi játszóház, ami fellépések és minden csoportban kézműves foglalkozás kíséretében telt.
Első körben úgy gondoltam Dávid nem jön, mert Bene fellépett, tűztáncot járt, csak rá akartam összpontosítani, de Dodó lehet megérezte és míg máskor belealszik majdnem az estébe, most felkelt, így elvittem őt is. Nagyon tetszett neki a műsor, Bene nagyon ügyes volt, büszke voltam rá nagyon!
Dávid a műsor után birtokba vette Bene termét, játszott, főzött ezerrel.
Kaptak zsákbamacskát ami Bene nagy vágya mindig.

Nemsokára terv a mézeskalács sütés, nagy izgalom övezi...:) remélem ki is tudjuk vitelezni hamarosan.

Mostanában Bene elég türelmetlen, illetve mindig is az volt, de most hatványozódott, és talán az is kiélezi, hogy Dávid meg nem és így érzékenyebb vagyok erre én is.
Ő mindig is a kiszolgáltatta magát, míg Dávid önálló.
Ez nem hasonlítgatás, csak tény, hogy így erőteljesebbnek érzem.
Amúgy nagyon nagyfiú már, hamarosan betölti az 5 évet, barátos bulit szervezünk majd neki, tavaly úgyis a bárányhimlő jegyében telt.
Már nagyon várja!

Dávid: Hát haláli figura, hatalmas megállapításokkal, nagyon sokoldalúan eljátszik egyedül, rengeteg mindent kitalál, ha valami nincs kéznél nem is találom elképzeli, hogy nála van.
NAgyon szeretik a bölcsibe.
Most, hogy kérdezgették Benét milyen az a tűztánc, Bene semmi reakció, Dávid elénekelte a tűztáncot, saját elmondása szerint, és rázza a fenekét :)
Még mindig nagyon jó alvó, elalszik 9 előtt és reggel 7ig alszik, ha teheti :).
Tetszett neki a télapó, sokat beszél róla.
Észrevettem, hogy amiket Bene kapott ennyi idősen és nem kötötte le, Dávid hozza foglalkoztatja, hát igen, minden gyerek más és más.
Nagyon jól kezelhető, mindenbe belenyugszik, megért. Kivétel mikor felfújja magát! Most elég sértődékeny amivel sok nehéz helyzet elé állít. Apa vérnyomását hamar felpumpálja, vajon miért, kb úgy duzzog akkor Ő is mint Dávid.
 
Regélhetnék a tökmagról is rengeteget még...

Képek Bene fellépéséről:









 
 

















Bocsánat, hogy fekvők, egyszerűen nem tudom sehol megforgatni, de azért így is látszik...ez van :)
Kis nyaktorna mindenkire ráfér :)