A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2014. október 5.

MOM-Park pár szóban, és gyerekekről!!

Szeptember 6-án a munkahelyem szervezésével családi nap volt Pesten a MOM-Parkban.
Sajnos Apa nem tudott jönni, de úgy döntöttem sokak unszolására, hogy elviszem őket.Mivel Andi barátnőm is ua dolgozik, Ő is jött Dominikkal, így Bene nagyon örült, hisz egy csoportba is járnak.
Nagyon élvezték a helyet a programokat, volt gyerekeknek koncert, ugrálóvár ami a favorit volt, alig lehetett más programot ajánlani nekik, ha sikerült, akkor is csak ideig-óráig...
Dávid mindenhova követte őket, és nyomta végig ő is a napot, meg sem állva szinte.
A kaja bőséges volt, italfogyasztás is korlátlan,úgyhogy semmire nem lehetett panasz.
Pihentetésként többször elcsaltam őket a játszószőnyegre, ott azért kicsit nyugisabban voltak.
Képek:





















És egy videó:





Akkor most a fiúkról pár szó:

Ben: Hát nagycsoportos lett az én kisfiam, rohan az idő.
Az év elején szó esett róla, hogy nem kommunikál úgy az óvónénikkel ahogy ők azt szeretnék, és h ezen változtatnia kell, mert nem mehet iskolába. Szóba került a nevelési tanácsadó, miegymás. sokat beszéltem Benének erről, az túlzás h beszélgettünk, hisz nem sokszor ér rá ilyenekre, de aztán mégis hatott, mert mostanában sokat dícsérik. Új óvónénit kaptak, neki is egyből bemutatkozott amikor kellett, elmondta a nevét és a többi, ügyes volt. Mindezek ellenére nagyon a visszatartásán gondolkozom, szerintem előnyére válna, és egy évvel kitolnánk a gondtalan gyerekkort.
Egy hónapja kb, hogy hazaérünk, és egyből leül vagy Dáviddal, vagy egyedül játszani, mindenféle szerepjátékot, autózást, bármit, és fürdésig játszanak. A tv nézése nálunk amúgy sem volt előtérbe, mostanában teljesen elvesztette jelentőségét, csak a játék megy, este pedig a mese olvasás. Hááát nem mondanám mesének, mert Dávidnak a mondókás könyvet, Benének valamelyik állatos gyűjtős albumát kell elolvasni :D.
A szülői értekezleten elhangzott, hogy az a gyerek aki sokat játszik nagyon jó tanuló lesz, na hát akkor a fiúk kitűnő tanulók lesznek, annyit játszanak :)
Amúgy még mindig benne vagyunk a feleselős, utálkozós, lázadós korban, de emellett nagyon okosan és éretten is tud viselkedni.
A Tappancs megoldófüzetben a feladatok és összefüggések másképp mennek már neki, sok mindent nagyosabban gyorsabban átlát.
Logopédushoz is fog járni, egy nagyon aranyos néni, aki megdicsért engem is, hogy nagyon jól figyelem meg a saját gyerekem.
Az ö és ü betűk nem mondása a korának megfelelő beszédhiba, hamar kijavítja azt mondta.
Azért furcsa lesz majd ha tisztán beszél, ez sok muris szitut szült már :)
Oviban még mindig Ákost tartja a legjobb barátjának, de azért játszik másokkal is, Dominik, Levi és még egy-két pici is bekerült a képbe :)
Sajnos előtérbe került pár gyereknél az oviban a csúnya beszéd, és bár Bene tudja h nem lehet azért ki-kicsúszik a száján csak h kipróbálja, utána nem mondja már, de a baj már kész, Dávid mint a szajkó mondja vissza megállíthatatlanul.

Dávid:
Hát Ő megmaradt ugyanolyan kis hisztigombócnak, próbára téve ezzel mindenkit a családban :D
A fenti szösszenet miatt sajnos már szóltak a bölcsiben is h csúnyán beszél ha úgy alakul h eszébe jut.
A következetesség is nehéz ez ügyben mert míg Benének világ életében elég volt h rászóltam h nem szabad, addig Dávidnál a nem hallom meg elv lenne a nyerő, de azt meg Bene önérzete nem hagyja, jön ki h nem hallom?? és nem szólok rá???
Háát majd elmúlik reméljük...
A szövegelése a régi, egy példa:
Elment kakilni, és behívott, idézem:
"HA befejeztem, elmegyek kezet mosok, de aztán már kaphatok egy kis csokit? Megértettük egymást??"
Mikor kérdeztem ezt kitől hallotta, hát a bölcsibe a Lillától! Elképzeltem, hogy ez hogy jöhetett két ekkora gyerek között szóba, vicces.
Mindig talál magának valakit a bölcsibe, sosem unatkozik, nagyon kis találékony és alkalmazkodó.
Aranyosan eljátszanak Benével, segítik is egymást.
Szeret főzni velem, és segédkezni.
Valamelyik reggel köhögött kicsit, és közölte: "Jajj anya, nagyon csúnyán köhögök nem?"
Ő ilyen spontán dumaláda :D
Most már inkább motorozik, a tricikli most háttérbe szorult. Megjegyzem ideje volt...

Sok mindent kihagytam biztos, de most ennyi jutott eszembe.

Pár nem éppen friss kép:













2014. augusztus 3.

Életünk napjai...avagy inkább hónapjai :)

Hát már megint eltelt három hónap, hogy nem írtam, pedig akartam, de hááát mindig minden fontosabbnak bizonyult és a történések is csak gyűltek.
Hol is kezdjem...

2014.06.07- Bene ovis kirándulása

Melyre elvittük Dávidot is. Igazán jó kis családi nap volt, élveztük nagyon. Idén a Koloskavölgybe jártunk, és a Lóczy barlangot néztük meg. Dávid is jól érezte magát az ovisok körében, és ment mindenfele a nagyok után. Volt egy kis versenyzés és játék, melyet Bene nagyon élvezett.
Kirándulásról pár kép.

 


 

Ezek után már nem sokat ment Bene oviba, a költözés miatt kivettük, utána pedig a bölcsi állt le, így egy hónapot nem mentek, és ez azóta is tart, egy hétre kerültek csak közösségbe, és azóta ismét itthon.

2014.07.14-18-ig tartó ovis bölcsis hét

Bene ekkor került be az új, átmeneti oviba, ami azért jó hosszú átmenet lesz, míg fel nem épül az új óvóda. Izgalmas volt ez a hét, tetszett neki az új közeg, szerencsére az óvó nénije nem volt szabin, és bár rajta kívül kettő kis csoporttársa volt csak a többi vendéggyerek, élvezte a hetet. Kicsit visszazökkent a megszokott életbe.

Dávidnak is izgalmas volt az a hét, mert amíg kicsit itthon voltam velük (sajnos nem eleget) leszoktattam a pelenkáról cirka 3 nap alatt.
Viszont újdonság volt neki pelus nélkül menni, az első reggel nem is indult valami fényesen, izgult nagyon. Ami abban mutatkozott meg, hogy reggel cirka 3 hét szobatisztaság és pelenka nélküliség után közölte, hogy a bölcsibe pelusba megy. Ebből nem igazán akart engedni, hiába volt a beszéd, a kérés az utasítás...de aztán valahogy mégis...a második nap már természetes volt, hogy nem kell a pelus.
Az első 2-3 hét itthon bili, de nagyon hamar átállt a wc használatára.

Egy kicsit róluk: 

Benedek: 

A nyár elég felszabadítóan hatott rá, kikerült a rendszerből. Ennek fényében:
  • délutáni alvás mint olyan megszűnt (abban az egy hétben aludt amikor az oviban volt)
  • ellenkezés, feleselés bárminemű kérésemre ami nem egyezik az ő gondolataival- ugye mondanom sem kell, h az esetek 99%-ban nem egyezik
  • unalmukban egymás gyepálása, bár az utóbbi időben ez kicsit csökkent
  • Mindezek mellett nagyon jó testvér, az esetek hatalmas százalékában enged Dávidnak, sokszor talál ki szerep játékokat amit együtt játszanak.
  • Szeret telefonon játszani, leköti nagyon.
  • Hiányzik neki Ákos barátja, ezért várja már az ovit.
Voltunk a kórházban is a szűkületét megnézetni, és ott is nagyon ügyesen kibírta a 2,5 óra várakozást. Hála isten 5 év után magunk mögött hagyhatjuk a kórházba járást, ez remélem marad is így!

19,4 kilónak mértem valamelyik nap és 116 cm körül mozog.

Dávid:  

Szinte mindenben megy Bene után, de sokszor megmutatkozik már a saját gondolata, tettei, amit Bene hol így, hol úgy vesz...élvezi h Dávid megy utána és meglepődik ha saját elképzelései vannak az öcsinek...ilyenkor vagy beszáll ő is v elvonul duzzogva h nem az lett amit Ő akart.
Dávid még mindig nagy mókamester, lazán veszi az élet dolgait, hisztis, de amikor túllép a sérelmén már megint vigyorog feledve ami volt. Született optimista. Hatalmas szövegláda, és nagyon választékosan beszél.
A szobatisztaság is egyértelmű volt számára, az első egy-két nap feszengett csak, illetve néha a pisilés az utcán probléma számára, de sosem pisil be, akkor addig tartogatja míg el nem jön az ideje.
Akaratát nagyon tudja érvényesíteni, dolgozom rajta, hogy ennek ne mindig Bene igya meg a levét.
A bölcsit szereti, őt is imádják ott.
Imádja a triciklit, amennyire Bene alig használta, ő szinte mindig azt választja ha megyünk valahova.
Nagyon szereti a gyümölcsöket, szinte mindet megeszi. Még mindig nem túl válogatós és elég türelmes is. Egyedül öltözik és a szandált, a befűzőst is, egyedül veszi fel már rég.
Szeretnek menni mamákhoz, de csak meghatározott napra. Mindíg szívesen jönnek aztán haza.

15 kiló körül van, inkább több, és olyan 96-97 cm

2014.07.28-07.31ig nyaralás Szilvásváradon:
 
Féltem az út hosszúságától, de jól viselték, és Dávid is ügyesen szólt mikor pisilnie kellett. A szállás nagyon jó volt, a hely csodás. Elmentünk a Fátyol-vízeséshez erdei vasúttal, nagyon élvezték. Onnan kb két óra volt lefelé az út, amit ügyesen megtettek. A tanösvényeket Bene nagyon élvezte, mindent megszakértett.
Az idő is kegyes volt hozzánk ha esett is azt nem igazán érzékeltük, vagy pont a szálláson voltunk. Mini játszótérrel is rendelkezett a hely, így esténként ott volt pihi.
Az ebédeket egész jól kiválasztották és megették, bár tudjuk Bene türelme mekkora (egyenlő a nullával) amikor az italrendelést felvették ő már azt kérdezte mikor hozzák a még ki sem választott kaját :)
Az esték minden nap 9-re véget értek, elfáradtak, bár hozzáteszem, itthon is alszanak minden nap 9 körül már.
Hazafelé megálltunk Egerben, ami a fiúknak is tetszett.
Budapesten egy mekis ebéd is belefért, ami szintén nagy szám volt :)
Amióta hazaértünk sokszor játszanak vonatosat és utaznak Szilvásváradra :)
Képek:

Szállás:




 

 Szalajka völgy:


 


 











Hazafelé: 


 

2014. május 4.

Fiúk, mindenféle...

Hát megint rég írtam, de ez már csak így lesz szerintem...

Olyan nagyok már, és annyi mindent tudnak, hogy ezt nagyon leírni sem lehet...

Dávidka lassan halad a szobatisztaság felé, de inkább lassan mint gyorsan...mivel őt nem ösztönzi holmi dícséret, ezért vele nehezebb dolgom lesz...Ő az a fajta, hogy majd ha Ő úgy akarja.
Fejben teljesen érett rá...szól ha pisilni vagy kakilnia kell,de ennyi...április 28-án belekakilt a wc-be,de annyira sírt utána, hogy hiába volt a örömködés és a sok dicséret, többet nem volt rá hajlandó. Úgy élte meg mint amikor a vízbe kakil véletlen...szóval majd alakul ez is, erőltetni tuti nem fogom!

Dávid akárhol megjelenik kivívja az emberek csodálatát, egyszerűen imádják, olyan jellem, olyan szöveggel...ezt nem tudom másképp leírni.
Állandóan utánozza mindenben Benét, viszont rengetegszer vonul el maga játszani, kitalálni magának dolgokat, ha Bene ezt hagyja neki, mert ugye az is baj ha a nyomában van de az is ha hirtelen nem követi mindenhova :)

96 cm és 14,5 kiló.

Bene nagyon szeret oviba járni, fontosak a barátai, azt hiszem most már teljesen ott van az oviba...
Ő még mindig a megfontoltság az utánagondolás, a megmagyarázás, a jövő tudása és eltervezése, ezek még mind mind alaptulajdonságok nála...
Sokat enged Dávidnak, még ha ez egy-két összeugrás után is történik meg és mindig szem előtt tartja hogy Dávid is részese legye a dolgoknak, ha valami miatt nem, akkor azon van, hogy hogyan is kárpótolhatja.

Rengeteget játszanak együtt, sok sok szerepjátékot. Mindegyiknek van Spár albuma, Bene azt is tudja fejből neki és Dávidnak melyik van avagy nincs meg, az oviba cserélgeti és mindig gondol Dávidra is, és még beragasztani, megkeresni is segít neki.
Ha nem velem vannak, hanem mamáknál, segít nekik is, anyu mesélte múltkor, hogy Dávid beduzzogott a városba, nem akart menni, hiába könyörögtek neki (aki volt kicsit több időt eme gyermekemmel tudja h elég pukkancs tud lenni)..erre Bene elment Dávid után, súgott neki valamit kézen fogta és mentek.
Benedek mindemellett belépett a feleselős kiabálós korszakba, sokszor elönti a méreg és akkor aztán ész nélkül kiabál, felesel, vagdalózik...gondolom kinövi, aztán kamaszkorban már ész is társul hozzá nem csak esztelen vagdalózás :):)
Sok minden foglalkoztatja már, pl. hogy pár szál pelyhedző szörpihét talált a kezén, lábán, mondtuk neki, h hát igen már nagyfiú lesz lassan...múltkor már érezni vélte, hogy az arcán is nőtt szőr...természetesen ilyenkor Dávidnak is...ki nem maradhat :)
Ezenkívül a fogváltás is foglalkoztatja, szerinte mindjárt kiesik már egy foga...

116 cm és 18,7 kiló.


Megjártuk Kecskemétet is, nagyon szuper volt, és ott mindig jó az idő is!! :)
Fiúk mindegyik nap nagyon kifáradtak, rengeteg volt az izgalom és a csinálnivaló!

Még sok sok mindent lehetne írni, hisz annyi örömet és persze bosszúságot adnak az embernek!!

Anyák napjára kaptam egy cserepes virágot, szerdán ugye, egy verset és valamit borítékba, amit el kell majd mondania...közölte, hogy a virágot nem ő csinálta nehogy azt higgyem, és csak vasárnapig kell locsolni, utána nem tudja mi lesz vele...:)
Pár kép, Zoltánékkal ment a bohóckodás, de szuper képek lettek...Dávid minden hülyeségre vevő :D:D