Nyár

A nyár rohamléptekkel halad előre a június elillant. Megpróbálom összeszedni mik történtek, hátha sikerül.

Évzáró:
Benedek befejezte az első osztályt kiváló eredménnyel, egy plusz jutalomkönyvvel és egy oklevéllel. Sajnos úgy alakult, hogy a második osztályt két kis társával egy másik osztályban kezdi majd, de remélem a természetes újtól való félelmen kívül túlesünk rajta nagyobb nehézségek nélkül.
Dávid befejezte a középső csoportot, nagycsoportos lesz, szinte hihetetlen, hogy vele kezdjük az ovisulizást...

És akkor csapjunk is a lecsóba, indulhat a nyári beszámoló.
Fiúk rettenetesen élvezik, hogy nincs ovi, suli, Emma pedig, hogy itthon vannak. Részemről nagyon hamar megszoktam hogy itthon mind a három, nagyon jó!
A napi rutin gyorsan kialakult, általában sajnos a főzés ami a legjobban utálatos, ezt minden nap kell van hogy egy nap kétszer is ezért mindig jó korán nekiállok, h minél gyorsabban túllegyek rajta...ahogy tudom csavargok velük, délelőtt is délután is, a délelőtt elég pörgős, hogy minden beleférjen, de aztán Emma alvása után még megyünk mindig valamerre, általában valami messzebbi célt tűzünk ki, így sokat sétálunk, dumálunk, hülyéskedünk, ezek nagyon jó mókák, több óra felszabadult mászkálás.
Van hogy járgányokkal megyünk, van hogy csak úgy a séta kedvéért. Utóbbit azért szeretem, mert tök jól el lehet dumálni velük mindenféléről, sok minden kibukik ilyenkor félelmük, kételyük, megállapításuk, gondolatuk valamiről, ami otthon a sima napi dolgok során nem jön ki v elő és amit így helyre tudok tenni a lelkükben....és ez nagyon jó érzés!!
Apa elég ritkán tart velünk, ez a műszakosdi...de azért voltunk pár helyen együtt is, Pannon csillagda, Eplényi libegő, kis sörfesztivál (itt mondjuk pont nem volt ott), Balcsin is voltunk már egyszer, Iharosberény, és egy-két játszótérre is kapható volt azért és moziztunk is.
Iharosberénybe fiúk ott maradtak anyával pár napot, nagyon élvezték, és nagyon ügyesek voltak, sokat segítettek anyának, többek között 20 kiló meggyet szedtek le vele. Mi csak két teljes napot voltunk apa dolgozott, de az is nagyon jó volt, Kaszón a játszótér már elmaradhatatlan kirándulás, ott Ákos is én is ismét gyerek, van ott egy lengőhinta azon nyomulunk mindig egyet kettőt :D
Még 1,5 hét és Ákos is szabin, így már azt alig várjuk, megyünk Kecskemétre, és még van tervben pár dolog, majd jövök azok részleteivel is.
Szeretnék idén azért strandolni velük még, nagyon szeretnek menni, és élvezik ahogy Emma ismerkedik újra  a Balcsival.
Emma is nagylányosodik, több mint egy hete megtörtént a teljes leválasztás, az éjszakákat szinte át alussza, 5-6 körül van fenn legtöbbször még visszaalszik. Két éves kort elhagyva egyik napról a másikra mondatokban beszél, választékosan, nem a legeslegtisztábban de simán érthető. Memóriája még mindig szuperjó, nagyon sok mindent összerak felemleget, visszagondolva mondja, párhuzamot von.
Legutálatosabb szokása, bár ez most pár napja végre mérséklődött, hogy folyamatosan kért valamit, fél percenként, kakaó, virsli, inni másik inni, bármit, sorolhatnám...ha nem kapta meg, sírás a köbön, ha megkapta egy falat egy korty azt csá....mondanom se kell, hogy ezzel a főzési időm a triplájára nőtt, de aztán kicseleztem hajnal főztem mikor aludt.
Most ezzel kicsit felhagyott, lightosabb, de ez most esik le h írok róla...:D, hát igen a szokások így jönnek mennek...
Szobatisztaságra még nem igazán hajaz, amikor itthon vagyunk és nem alszik bugyit kap, de ez elég kevéske idő. Így még semmi pozitív eredmény nincs, de nem erőltetem és nem siettetem, hol van még 2,5...meg amúgy se...
Fiúk még mindig imádják, Dávid annyira aranyos ahogy körbezsongja, hogy Emma milyen szép ezt naponta elmondja neki, olyan jó hallgatni, mikor bent a szobából hallom, hogy mondja, Emma nagyon szép vagy! És ezt Ő tudja is :):):)
De pl ha valamit megcsinál megtanul, vagy eddig nem vettek észre hogy tudja, azt is körülrajongja, sokszor azért Bene is, hogy jajj de ügyes vagy nagyooon!
Édeseim!
Abban is látom, h nagylány, hogy ha megyünk valamerre azért odafigyel amit mondok nem megy feltétlen ész nélkül, ha kérem, hogy ezt vigye tegye oda hozza el, csukja be vagy nyissa kis mindenben segít csinálja. És kommentálja folyamatosan. Elkezdett babakocsit is tologatni, babákat rendezgetni, csajosodik.
Fagyimániás!!!
És most pár kép!

Összességében mikor ennyit van velük az ember látja, hogy igen, jó tesók, odafigyelnek, vigyáznak egymásra, a napjukba beleillesztik a korkülönbségek okozta napirendeket, igen, szoktak verekedni, veszekedni, kiabálni, sírni hisz emberek és nem robotok. De az, hogy négy órát sétálok velük mindenféle gond nélkül, az, hogy anya 4,5 órát utazik velük semmiféle fennakadással, az, hogy Emma kb 2-3 órát is elalszik délután, és még sorolhatnám de tényleg, mind mind azt mutatja, mennyire aranyosak, imádnivalóak és jólneveltek :)

Bárki bármit is mondjon vagy gondoljon ;)

Emma 2 és egy kis miegymás

Eljött ez a nap is, mikor Emma két éves lett! Szerencsés helyzetben van, fiúk ilyenkor már bölcsibe nyomták, de neki megadatik még egy kicsit itthon, bár a bölcsi jó, mi szerettük.
Kisebb nehézséggel indult az a hét, de aztán csütörtök táján már tudtunk a szombatra fókuszálni, készülni. Fiúk is várták a nagy napot, tudták miket kap, izgalomba voltak mit szól, na meg persze nem utolsó sorban ők is élvezik ha új játék a láthatáron.
Eljöttek mamák, papa, Bazsi is felugrott, jól sikerült, Emma élvezte nagyon, a járgányok pedig nagy sikert arattak. Mindhárom gyereknél...
Másnap anyánál ebédeltünk, ott is köszöntötték Janiék.
Aztán mikor mindenki elment, mi még lementünk estig játszóterezni, jó idő volt.

Megpróbálom összeszedni mi mindent tud, nem könnyű és biztos sok minden ki is marad.
11,5 kg, 85 cm
- Családtagokat megnevez, anya apa mama papa Bene Dodó, barátokat is, Cseni, Nono, Emma, Judit, Anett, Levi, Oli.
- Jó a memóriája, amerre járunk, és később visszatérünk, vagy csak arra megyünk, mondja, mi volt, hogy...nem egy-két nap távlatról van szó.
- Van mikor már szavakat egymás mellé tesz úgy mondja amit szeretne, de kitűnően megérteti magát, és úgy használja a szavakat, hogy egy történet van mögötte.
- Fiúkat imádja, állandóan foglalkoztatja őket, kisebb nagyobb sikerrel, de szerencse h ketten vannak, azért jó eséllyel egyikük foglalkozik vele.
- szeret rajzolni, olvas ahogy Bene, a formatornyot összerakja, színeit is tudja.
- nem válogat étel kapcsán, mindent megkóstol mindenből eszik.
- Háromig elszámol, egyedül vesz pólót nadrágot. Pulcsit is, a cipzárral nem boldogul.
- Akaratos, ha valamit kitalál és nem a válasz azért is, ha visszatartjuk földhöz vág amit ér, hiszti lefekvés stb.
Ma volt egy vicces eset, nézeteltérésünk volt, nem engedtem, hiszti sírás, otthagytam. Egyszercsak kb 5 perc múlva csend...ami azt szokta jelenteni h mégis megoldotta valahogy amit akart, vagy talált valamit amivel bosszút állhat, na indultam megnézni...egyik sem....feküdt hason a földön arccal lefelé. Csak így csendben...hát én akkorát nevettem, h el is felejtette h hiszti van.
- Szereti a kakaót, virslit, utóbbit inkább a kechup miatt, azt eszi magában.
- Reggel mikor viszem őt is suliovi járatra és 7 után indulunk, sokszor 7 előtt keltem, h öltözés indulunk, nagyon vicces, mert őt akkor keltem fiúk már jó ideje ébresztés alatt, és a végén ő viszi nekik a cipőt meg a pulcsit, hogy induljunk már, pedig kb 8 perce van akkor még csak fenn. Fiúk nem ilyen lelkesek :D
- Mindenféle útvonalat ismer amerre járunk, mutatja, mondja mi merre.
- Kedvenc szava most a nem, előszeretettel használja.
- Imád fényképezkedni, telefont nyomogatni.
- Reggelente nincs sok pisi, vagy száraz a pelusa, kakinál szól sokszor előtte is de már megy is, ha bekakil azonnal jön szól. Az más kérdés h legtöbbször csak közlés és megy is tovább, kérésemre, hogy csere, kedvenc szava a nem repül felém.
- Eszik önállóan, tud enni kanállal villával most kézzel szeret.
- Ha valamelyik fiú sír, megy ölelgeti simogatja.
- Iskolás, óvódás közeget nagyon szereti, szívesen megy.
Ez jutott eszembe most nagy hirtelen, mindent összevetve nagyon önálló, mindent tud, más kérdés h van h akar van h nem.
- Természetesen a határokat is nehezebb megtanítani neki, hisz amikor azt mondom nem, és fegyelmezem, nem tetszik, sír, megy fiúkhoz, akik nagy játékban, mesében vannak, így kb az jut el az agyukig, hogy sír, jönnek, anyaaaa mit csináltál vele? És sajnálgatják, és engedjem meg, mert sír és utálják ha sír, néha csak azért mert nem hallják tőle a tvt persze...
De sokszor állnak a pártjára és kampányolnak ellenünk, úgyhogy újra kezdem nekik a mesét arról hogy ezt bizony meg kell tanulnia....és így...ha másképp nem...
De gondolom ez nem újkeletű annak, akinek egynél több gyereke van :D

Fiúk anyák napi ajándékáról egy kis összegzés.
Röviden....bőgtem megint. Az ajándékok nagyon ötletesek voltak, a fiúk meg imádni valóak. Dávidnak volt benn súgó, h majd apa segít, ha nem tudja a verset. De apa nem kel korán, mint a család összes többi tagja, így egyszer csak hallom mondja Bene Dávidnak, hogy hisz nem is kell apa én el tudom olvasni ha elakadsz, segítek. Édeseim!!!
És ez így is lett, de nem is kellett a segítség, mert Dávid tudta! Bene is az övét, pedig kicsit kiesett a gyakorlásból.
Aztán együtt megcsináltuk a reggelimet, és a kávémat, ezt is élvezték. Szerintem ez sokkal ötletesebb mint a megrendezett anyák napi műsor, mert itt tényleg az van, h felkelnek és miattam állnak oda elém elmondják, titkolják addig a pillanatig, készülnek, annyira édik!

Lassan itt a nyári szünet, megkezdtük az utolsó teljes hónapot. Írok még majd fiúkról is, de most ennyire futotta.

Szomorú vasárnap

2016. április 9. A nap mikor egy világ omlott össze....elveszítettük Aput! Kegyetlen és rettenetes nap volt. Az utána következő időszak rémálom, sírás szenvedés miértek betegségek gyerekek, én. Se éjjel se nappal. ...minden összefolyt semmi nem volt biztos csak hogy nincs már és soha nem is lesz!
De! Telt az idő. ..jobb sokkal nem lett. De már nem a padlón...voltunk egymásnak, és nekem a gyerekek erőt adtak. Muszáj is volt hisz nekik is szörnyű volt így azért is küzdöttem h ők jól legyenek a természetes gyász folyamatán túl persze.
Szerencsés vagyok, hogy fantasztikus Édesanyám és Testvéreim vannak!!!! Összetartó család! Az Anyukám a legerősebb ember akit ismerek, jó, hogy ilyen példa áll előttünk. Megküzd a mindennapokkal nem elhagyva magát, nem egész nap sírvaríva (pedig még az is természetes lett volna egy ideig) szépen, csendben. Embert próbáló ez 42 év házasság, együttlét után!!
Testvéreim és Anna, akik mindenben mindig és feltétel nélkül segítenek bármikor hívom őket és bármilyen ügyben. Nekem senki ne mondja, hogy nem számít, hogy van tesó vagy nincs tesó! Csodálatos emberek mindhárman!
Ezen túlmenően pedig hálás vagyok h rendelkezem igaz barátokkal akikre nap mint nap számíthatok és akiknek csak ha úgy a semmiből felhozom a témát mert szomorú vagyok v csak úgy, egy év után is egy-két kedves áterző szóval írással ápolják a lelkem nem kerülve a témát, nem félnek megemlíteni, beszélni róla!
Köszönöm Zsani&Gyuri (örök barátság), Andicska(millió éve és örökre ), Anett (szinte a legtöbbet kapja belőlünk de soha nem múlaszt el reagálni sokat segitett), Petra (bmiben bmikor), Judit(nincs lehetetlen ), Gabika ❤....sokat irhatnék mindegyikőjükről de tudják jól h szívemben vannak.  És az én férjecském aki csendben de annál határozottabban és mindig mellettem. Nem hangzatos szavakkal csak mellettem egy szó egy ölelés.
Nem ezúton tudatom Velük, senki ne kezdje ki, hogy itt írom...ezt én a fent felsoroltakkal mind tudatom is időközönként, mert fontosak! Ez a szomorú bejegyzés sem annyira szomorú már, hogy ennyi szívemnek kedves ember kerül benne megemlítésre, így van ez a hétköznapokon is.

Eltelt egy év....részemről sok sirással is....alkalom válogatta....de gyerekek jól vannak. Beszélünk amikor lehet a paparól. Sok játékban be is veszik még a létszámba sokszor hozzátéve h már mint angyal. Jól van ez így és jó h mindig van volt erőm úgy beszélni erről velük h ez így maradjon meg bennük.
Nagyon hiányzik nap mint nap ezer és egy szituáció kapcsán.
De míg szívünkben addig velünk!!!!

Még mindig kedvenc!!

Emma (20 hó)

Hirtelen nagyot ugrott a fejlődésben. Minden szót mondd utánunk, legtöbbször egész tisztán. Fényképek tárgyak alapján emlegeti a fiúkat, inkább Dávidot, de Bene neve még nem megy neki csak ritkán. Mikor öltöztetem vagy lépcsőzünk mondom "egy" mire rávágja "kettő". Nagyon édes.
Ha bekakil azt jelzi, hogy cseréljük a pelenkát. A fejrázás is bekerült a repertoárba, ha valamit kérdezek és nem a válasz fejrázás. Ezt a figurát elég sűrűre vette mostanság...
Szeret hintázni napi szinten befut a szobába hív minket mondja "hinta!" Hát utasításnak is megfelel...
Evéshez önállóan felkészül, ha mondom vagy látja, hogy készülünk asztalhoz kiveszi a tányérját kanalát fut felteszi asztalra. Vissza konyha hozza innivalóját is, az is asztal. Ezután felmászik a székre leül magára aggatja az előkét és vár. Zömmel egyedül eszik. Vacsorakor átnyúlkál Dávid ételébe is, vagy beletesz vagy elvesz. Mikor befejezi leveszi előkét lemászik kiviszi tálat mosogatóba. Pohárból is ügyesen iszik.
Újabban az se mindegy mit adnék rá...harisnya nem.
Szeret motorozni, kiegészítök hadát aggatja magára ehhez...szeret a konyharuháimmal sálaimmal ruháimmal flangálni, de amúgy bárki cuccát magára veszi aki kint hagyja szem előtt.
Újabban megint kb fél pillanatra se lehet figyelem nélkül, minden olyat megcsinál amit nem szabad, veszélyes stb.
Sokszor eszik úgy valamit hogy köpés a vége, apa ettől sikítófrászt kap pedig zömmel én vakarom ki belőle, plusz ruhacsere fél óra utánarohangálás után is az én reszortom. De legalább kondiban tart.
Ha nem vagyunk ott mikor a kaja a szájából a földön landol kijön szól h menjünk megmutatja művét, ami ahhoz az időszakhoz képest, amikor még első pillanatban rálépett és szétkente mielőtt szólt, istenes.
Szereti eltekergetni a gáz és sütő gombjait, ott is jó ha résen vagyok ha enni akarunk.
Szépen iszik pohárból. A fiúk incselkedésében nevetgéléseikben simán részt vesz. Nem érti min kell nevetni de nevet velük.
Emeleteságy második fokig nem akadály...ez sem tölt el jelenleg ujjongással, lehet már velem van a baj....
Ha indulunk valahova veszi a ruháját. Pólót egyedül felvesz. Sapkát is. A többit hozza hogy adjuk rá. Aztán viszi mindenkihez a cipőt sapkát mindent ami keĺl, nem kis sürgetésnek kitéve ezzel a fiúkat, apját, akik ettől rohamot kapnak...ez nekem sokszor vicces.
Fürdés is állandó kontroll alatt mehet csak sajnos...vagy kiborítja a vizet a kád mellé vagy elállítja a csapot hideg v forró fele. Elzárja nyitja sorolhatnám. De önállóan lemossa magát, szappanozza, fogat most.
Az útvonalak amerre járunk ovi, suli bolt mama tudja...ha eltérek mutatja h merre kéne menni.
Nincs olyan repülő az égen amit ne szúrna ki.
Imád zene tvt nézni, sokszor csak fotelból ülve elvan míg hallgatja. Szeret betakarózva csak úgy punnyadni.
Nem veszi zokon ha reggel keltem h indulunk suli ovi járatra pedig negyed 8 már kinn a hidegben. Délutáni alvást is szakítunk meg ugyanezen program miatt de jön simán bár van h oviban tér magához.
Imádja a mandarint, almát többször hozza h együnk.
Mindent megért amit mondunk amit akar meg is teszi. Bármire megkérem érti. Tegnap könny volt a szemébe mondom sírtál? Miért? Mutatta a fejét...hogy beütötte.
Szeret "rajzolni", "olvasni".
Bárki cipőjében csizmájában megy egy kört aki a folyosón hagyja.
Mindent összevetve zabálnivalóan rosszcsont kis bohóc csajszi, hát nem könnyű mellette a fiúk dolgaira is időt szakítani, háztartásról nem is beszélve, de ez a "minden percben lesd h mit csinál" korszak is elmúlik hamar mint a többi...
Most ennyi jut eszembe.

Gyerekekről

Bene:
Nagyfiú már, de emellett igazi első gyerek...nyílván több cécó vele minden, a szó mindenféle értelmében.
Élvezi az iskola adta tudást, olvasgat mindenfele amerre járunk. Sok mindent meg tudok vele beszélni, osztani megérti és legtöbb esetben segítő is. Nagyon kötődik hozzám a mai napig, ezt manapság nem divat kimutatnia de tudom sokmindenből. Ha rossz passzban van nagyon kekec tud lenni, ért hozzá, hogy legyen mindenki a plafonon tőle. Alap esetben viszont jól elvan Dáviddal, sokszor bíbelődik Emmával is. Még mindig favorit a megoldófüzet, bármilyen matricás könyv, színezés, néha rajzolás is, ennek hullámai vannak. Van hogy nem győztük lappal, máskor meg semmi kedve...szeret mesét nézni, olyan se kép se hang módon...
A rá váró szituációkat még mindig részletesen megbeszéljük, eltervezi, sztem magában el is játsza. Tudnia kell mit hoz a holnap, sőt előre kigondolnia mi hogy lesz.
Múlt héten rábíztam, hogy vehet önállóan matricát az iskola könyvtárában, elvihette a zsebpénzét...hát...két délután és este beszéltük át, hogy is fog zajlani ez a dolog...nem kicsit fáradhat el...de sikerült lényeg ez. Egyébként én ugyanez...csak vmennyit leadtam már ebből...
Dávid amúgy második este már közölte vele hogy majd ő odamegy azt megveszi neki...megunta gondolom. :) Szeretem hogy annyira kitárgyal mindent.
Reggelente mikor viszem őket első a suli...ha nem futnak, játszanak odáig vmit akkor míg oda nem érünk beszél...nulla szünettel...aztán suliból oviig néma csend vesz körül...max egy mondat v észrevétel de leginkább az sem....Dávid...mindig mosolygok mennnnnyire különböznek!
Nade imádjuk elsőszülöttünk, okos nagyon és mindig mindenben számíthatok rá az tuti, imádom a meglátásait észrevételeit, hogy nem kell túlmagyaráznom neki mindent, ami apja és Dávid esetében már más tészta..
Jól eljátszik Dáviddal sok esetben enged a béke érdekében. Nagyon jól összenőttek már.

Dávid:
Az én kis szeretetgombócom. Annyi odafigyelés, empátia, törődés, önzetlenség szorult bele, hogy bárki megirigyelhetné. Nem igazán tudom összefoglalni amennyi mindent tőle kapok egy nap. Apu elvesztésében talán ő van a legjobban velem, mellettem a maga kisgyermek létével. Őt is megviselte nagyon de már felejt a kora miatt...viszont szeretettel emlegeti, ha szomorúnak lát ott terem megölel!
Ettől eltekintve neki is van másik énje, hirtelen haragú, akkor aztán van nemulass,piros fej kiabálás csúnyabeszéd utálás sorolhatnám...ahogy jön el is megy hipphopp újra cukiDávid. Haragja amúgy önmagának szól, hatalmas követelményt állít maga elé..8 éves korúnak megfelelni!!
Szinte mindent megugrik amit Bene.
Nagyon talpraesett, mindig is az volt. Mindenevő de tényleg...számolgat, tanulgatja a számokat, betűket. Ügyes a kreatív dolgokban amikor kilép Bene árnyékából.
Imádja óvja segíti védi Emmát semmiféle elvárás kérés bmi nélkülis. Fél szeme mindig rajta. Van hogy jön ő már nem figyel Emmára nem akar mert játszani szeretne...mondom hát persze menj eddig is ki kérte? Mire ő, hogy de hát egyedül bent van és leeshet v bármi...sokszor hallom hogy veszekszik Emmával, hogy nem csinálja most meg neki ezt v azt és pár pillanat múlva látom h dehogynem...nem tud a végén nemet mondani.
Mindenkit megdícsér engem ha vmi új rajtam v csak rég nem látott ruha, Emmát ha vmit megold v újat mutat nagyon aranyos. Gondol mindig Benére is, bármerre vagyunk nélküle emlegeti.
A minap vettem neki kesztyűt odafutott megölelt puszi köszönte. Furcsa volt mert ő ritkábban kér vmit mint Ben. És Bene inkább elvár, követel aztán ha megkapja nyugtázza csak...vhogy természetesnek veszi. Megköszöni a maga módján de nem így...jólesett cuki volt.
Persze mindamellett h imádja Emmát, macerálja is eleget...és persze első Bene! Nagyon felnéz rá! Kb tőle kérdez mindent...ritka hogy rám "fanyalodik".
Mesenézés már neki is téma de azért egyáltalán nem se kép se hang módon....bármikor kizökken belőle fut két kört. Sokkal többet bír Benénél, tényleg igazi duracell. Óriási a "terhelhetősége".
Jobban szereti a filmeket ill azt csak szeretné, és a mesefilmeket. A nagyos dolgok felé húz inkább.

Emma:
Hát kis tündérkirálylány. Na nem a szó legcsajosabb értelmében.
Rengeteg szót mondd inkább utánunk, de egy kettőt használ is. Szólítani engem hív, kb százszor kiabálva h anya, amíg oda nem érek...Dodót emlegeti, mondogatja a nevét tárgyak kapcsán ami hozzá kötődik.
Ha otthagyjuk kicsit anyánál picit sír aztán feltalálja magát. Szereti/szeretné ha csak vele foglalkoznánk, sokszor harcolja ki. Nálam a legkevesebb sikerrel hisz ezer dolgom mellette, de azért még így is sokszor.
Imádja a zenecsatornát, mindig azt nézi amíg fiúk haza nem jönnek. Ők mese...bár sokszor buliznak Emmával.
Egy-egy fiúk által nézett mese főcimdalát dúdolja ő is.
Egyik kedvencem ahogy "olvas". Ugye Bene minden este olvas, ez házi. Ezek nagy része betűk olvasása. Emma ezt utánozza, pár magánhangzó formájában amiket megjegyzett és ugyanazzal a hangsúllyal mint Bene kántálja. Haláli.
Mindent megért, összetett kéréseket mondatokat is. Nagyon gyorsan reagál is. Anyával beszélgettünk ő zenét hallgatott pepecselt....vmire azt mondtam anyának, egykutya...de mondatba foglalva...erre Emma: vavava
Tehát a füle ott, nagyon meglepődtem.
Igazából bármit kérek tőle érti, legtöbbször meg is teszi. Természetesen ha épp rosszalkodik és az a kérésem hogy hagyja abba naaa azt nem.
De leszórta a nappaliba a sapkáját mondtam vigye ki a helyére ne itt legyen, megtette.
Étvágya jó...nagy átlagban. Szopizik is még.
Soksok ismétlődő dolga van amit mindig meg kell tenni...anya, én neszeszerem kipakolása, labellok gyilkolása, szekrény(általunk meghatározott) kipakolása, újabban a pultról is mindig kell vmi, ha semmi nem nekivaló szerintünk, ő kihúzza hokedlit fel rá onnan pult leveszi a szerinte neki való dolgot. Persze venné....résen vagyok. Ezt dühroham követi. Műsírás bmi épp ott talált tárgy földhözvágásával esetleg le is fekszik vagy elfut ordítva mikor melyik a látványosabb.
Szeret telefont nyomkodni, kommentálja amit lát rajta persze saját nyelven. Apját imádja amint megjön, vegyél fel pózban otterem. Cipőjét levenni is halott ügy.
De aztán mikor apa türelnetlenebb bármi miatt hamar jön a sértődés és anyaisjó állapot...pedig azért jó lenne sokszor ha tovább tartana a szerelem míg haladok vmit a háztartás labirintusában.
Kis babázási kezdeményezés is történt. Két babáját is felültette a kanapéra körülményesen rendezgetve, és odaült melléjük. Előtte tologatta őket babakocsiban, mondjuk ez nem újkeletű.
Szeret úgy tvzni hogy bepunnyad és betakarja magát...na nem sok időre de cuki.
Puszi: arcát odatartja
Szereti az "elment vadászni" és a kerekecske dombocska játékot, nem hamar unja meg. Vagy én túl gyorsan...:P
Utálja a fésülködést hajszárítást persze ennek ellenére majdnem minden este belefekszik a vízbe. Aki látta tudja annyi hajra nem elég a csak megtörlöm....hajszárító kell...ellenségként tekint rá.
Próbál egyedül öltözni is, van amiben sikeres is.
Most úgy gondolom jobbkezes.

Nagyon jó tesók ők hárman.

2016 második fele rohamléptekben

Hát nem szépítek...valahogy nem jutok ide, hogy írjak. Pedig sokat gondolok rá..talán egyszer ez egy síkba kerül.

Emma szülinapja után hamar itt lett a nyár, a szünet. Sok program volt nyáron, Iharosberény, Kecskemét, Budapest, Balaton, Dávidnak Dobogómajor Anyuval egy hét. Ez belenyúlt szeptember első hetébe.
Budapesten Tesóméknál vendégeskedtünk, szuper programokkal. Hajózás MomPark játszótér állatkert. Nagyon jó volt.

Kecskemét, a mindig szuper hely, gyerekkorom óta imádom!

 Közben azért ott lebegett előttem, előttünk, hogy elsőszülöttünk suliba megy jajj csak meglegyen mindene, minden jó legyen nagy változás nagy izgalom!
Ahányszor lejutottunk, lejutottak a balcsira nagyon élvezték, Bene már nagyon fesztelen Dávidban még van félsz de élvezik. Emma...hát ő mikor hogy viszonyult a magyar tenger közelségéhez :) összességében tetszett neki.

Miutàn rohamléptek a cím nem taglalom és fejtem ki jobban, szuper nyár volt tele sűrű napokkal.
Szeptember az iskolakezdés hava. Óriási izgalom övezte! Most ennyi idő távlatából elmondhatom már hogy minden nagyon jól alakult. Ha ezt szeptemberben írom rengeteg kétely kétségek öröm bánat nehézség övezné irományom. Minden válzozás nehézséggel jár. De az osztály nagyon jó, kevesen, 14en vannak, tanító nénik nagyon kedvesek szimpatikusak. Tanulás jól megy Benének, matekból külön dícsérik logikáját. Olvas már. Nyílván van ami nem megy zökkenőmentesen vagy szépen és kitűnően de a lényeg, hogy szereti ügyes és jóval több a sikerélménye mint az hogy nem.
Dávid is megkezdte a Bene nélküli életét oviban.
Sok minden tőle nem szivárog ki éli napjait kb 5 perc alatt letudja a sztorizgatást ami nem azt jelenti h értem is aztán kész...vele sem volt könnyű az "évkezdés". Meg kellett szoknia azt h nem látja Bene egy napját ezáltal nem tudja megugrani amit Bene tesz egy nap. Eddig ez nem így volt ha tudott felzárkózott nem számítva h három évvel kisebb. Ezt nehezen fogadta el próbálta felfogni Bene szóáradatából annak egy napját a suliban de miután erre esélye se volt a tehetetlenség haragban csapott le. Soksok hazajövetel volt nehéz, többet mentünk visszafele mint előre de lassan lassan helyretért minden. Mára ez lecsitult. Nagyon felnéz Benére, élvezi az iskola közegét azt hogy tudja az osztálytársak nevét, hogy neki is küldenek eztazt...persze így is vannak nehéz napok de már nem hétfőtől péntekig.
Szépen színez ügyes az alkotásos dolgokban.
Már nem feltétlen választja mindenben ugyanazt mint Bene. Teret enged sajat ízlésének ami homlokegyenest más. Nagyon ügyes abban, hogy a szavak első betűjét megnevezi, tanulgatja betűket számokat.
Őszi szünetben ismét utaztunk Iharosberénybe pár napra, nagy kedvenc! Mamikám mosolyog fenn az biztos!

 

November Dávid 5. szülinapja. Tarthatott barátos bulit ami kicsit nehezen jött össze...sajnos őszi szünet óta a calici vírus határozta meg Veszprémet.

Első nekifutásra nem jött össze de sebaj lehívtuk mamát papát köszöntés buli!
Második nekifutás...majdnem fuccs de aztán mégsem 3ból 2 barát itt!! Jól sikerült nagy volt a boldogság. Az a nap ugyan nem az én napom volt de a lényeg a gyerekem öröme!
A calici lightosan de elérte Emmát Dávidot. Nem durván de több nap volt a regenerálódás. Bene utánuk két nap itthon fej-hasfájás. Gyorsan túl rajta.
Mondanom sem kell, hogy a karácsonyi előkészületeim a nullával voltak egyenlőek.
Céges mikuláson is jártunk óriási öröm és izgalom a gyerekek részéről. Na az itthon kitett csizmák bele rajz a télapónak is nagy izgalom forrásai voltak. Reggel volt ám ujjongàs megnyugvás hogy télapó mégse látta hogy rosszak voltak.
Aztán fordultunk karàcsony felé....nagyon gyorsan eljött ahhoz képest mennyi időm volt rá, és el is illant jó hamar. Gyerekek óriási izgalommal kíváncsisággal várták. Minden reggel rituálé volt a kalendáriumból kievett csoki és a hány nap is van még letisztázása. Dávidnak nem sikerült mindig azt a napot kinyitni amit kell de Ben mindig kisegítette vhogy...
Idén nem a leggagyibb de nem is a legtutibb kalendáriumot vettük mert hogy is mondjam szépen...bazi drágák...és KETTŐ kell (és tudjuk h kb mindjárt 3)...na szóval visszatérve kb középkategória...hát nekem csúcshaláli volt az, hogy kiveszik a csokit első dolog megnézni mit ábrázol ok...gondolom mindenki kedvenc elfoglaltsága lenne korán reggel tiszta kómán szemcsi nélkül az arcába dugott kb 1cmx1cm csokifelületen kitalálni valy mi az...merthogy lévén gagyi ki se vehető...számomra...Ben megunta h "nem is tudom" a válasz ezért kb egy-két nap elpuskázott lehetőségem után rájöttek ketten vannak a témára.
Dávid ebben nem cicózik...v nem érdekli v "Bene mi van rajta?" hangzik el....na és Bene!!!Neki fontos...minden nap akkurátus vizslatás...persze hétfőtől péntekig nevezhetjük iskolába készülés helyetti időhúzásnak is...néha hallottam mit ábrázol szerinte! Jókat vigyorogtam...kedvencem...öreg néni aki rálépett vmire elcsúszott és pont feldobja a lábait....hahaha ja perszeeee
Na erről ennyit kicsit belemàsztam a témába..oda a rohamtempó.
Karácsony gyorsan eltelt mint mindig...a végére minden klappolt, minden jól sült el, gyártottam kajákat anyához is, sokat voltunk voltak ott gyerekek is 26tól.
Rengeteg ajándék került mindenhol a fa alà, anyánál rokonlátogatások is voltak, amikor tudtunk ott voltunk. Ani is meglátogatott minket nagyon jó volt, nagyon nagyon örültem. Anettéknál is jártunk, csodálatos karácsonyfájuk az égig ért, jó volt nagyon az ott töltött idő is.
Szilvesztert anyánál töltöttük, fiúk fogadkoztak, hogy reggelig fenn stb...hát Ben kb 1perccel Dávid fél órával éjfél előtt aludt el...jól bírták...dec 31 újra tábla. Emma beteg lett év végére de már kifele megyünk.

Még be se léptünk 2017be mikor újabb visszaszámlálás türelmetlenség miegymas Ben részéről...jan.6. szülinap!!

Ennek 3 napja és szuper jó volt. Meki aztán cuki. Az új Kokó cukrászda nagyon tetszett a fiúknak. A hideg ellenére nagyon élvezték a jövés-menést. Emma anyánál "bulizott" nagyon hideg volt h cibáljuk ide oda most gyógyul.

Anették is eljöttek köszönteni Benét és még én is megköszöntésre kerültem, ez úton is még egyszer köszönöm, a bizalmat is :D...

Gyerekek jól eljátszottak nagyon, kép nem készült lévén h a játék lényege h ne lássuk őket...

Mindent összevetve az év gyorsan elment mint mindegyik. Azt is elmondhatom h jó és tartalmas év volt, ami három gyerekkel valljuk be nem nehéz produkálni, hisz nincs olyan nap h ne kéne ezer és egy dolgot megugrani velük, értük.

Emmáról egy két szó, fejlődésről, csajsziról:

Neveket mondja, anya, apa, Bene, Dodó, Mama, Papa, Emma, és azt is próbálja ha ezen felül kérdezünk, mondunk neki szavakat. Mondata: De dúrva...
Zsivány csajszi, két fiú közt lévén, első dolga a "verekedés" autózás, véletlen sem a babázás, bár néha eltéved afelé, de aztán győz a másik énje...
Ügyesen megért mindent, ha akarja csinálja is, olvas ahogy Bene, betűket mondogat és mereven nézi a papírt, akár van rajta valami akár nincs...
Iszik pohárból, mandarinmániás, mindenfélét megkóstol, degeszre semmivel nem eszi magát, még szopizik.
Mesét nem néz csak zenecsatornát, kedvenc számai is vannak. Nem is kevés...
Kb 11 kiló centit nem tudom, de 80 felett az tuti.
Szeret konyharuhával szaladgálni oly módon, hogy nekem egy se legyen a konyhába ha kell.
Írok majd még róla bejegyzéseket, rengeteg kisebb dolga van, most hirtelen ennyi.

Azonban a mai napig beárnyékolja a felhőtlen örömet Apu elvesztése. A fent leírt élmények, kirándulások, szülinapok, karácsony mind mind nélküle, még mindig iszonyú fájdalom és űr övezi elvesztését....nagyon hiányzik.
És igen...leírtam...talán ez is egy lépés már...talán....

Sok sok kép lemaradt és talán beszámoló is ahogy a képeket elnézem...de most kezdésnek ennyi, aztán talán az idei év darabosabban sikerül lejegyzésre.