Mindenkitől elnézést, aki szívesen olvasta a blogot, hogy eddig nem írtam, de annyi minden történt, először is Benedekkel rengeteget vagyunk kint a szabadban, általánosságban még ott is aludt, de ezt megszakítottam egy hete, és itthon csicsizik, mert már kezdtem kidőlni, a lakás meg úszott a sok teendőben :)
Jelenleg Benedek Úrfi szorongásos-felfedezős-nagyfiús-félős-bátor-nagylegény-anyamániás és még sorolhatnám korszakát éli. Elindult egyedül az utcán is akkor, amikor nem arra akar jönni amerre kéne. Jelenleg a lakáson kívül senki mással nem hajlandó barátkozni és megengedni, hogy vele legyenek, csak anya, vagyis én! Ez most elég fárasztó, de ugyanakkor kutatom az okát is ennek a fenenagy bizalmatlanságnak.
Egyenlőre arra a tényre jutottam, hogy őnagysága így dolgozza fel a leválást anyáról,- ami persze még nem történt meg,- a sok újdonságot ami éri, és a sok információt ami nap mint nap árad felé.
Természetesen, ha nem lát, nem vagyok ott bárkivel elvan, megengedi azt is, hogy uraságát szórakoztassák, de amint ott termek már csak én létezem. Vicces egy korszak, de persze nem katasztrófális...csak mint anya (és gondolom itt anyák tömkelege csatlakozna hozzám) ilyenkor kétségbeesem, hogy ugyan mit rontottam el, és egyáltalán én rontottam e el, másképp kellett volna e bármit is csinálni és még sorolhatnám az ilyenkor anyák számára jól ismert kételyeket...és tudom, hogy ez életem végéig így is lesz, mert egy anya mindig kerül ilyen helyzetbe, hogy felmerül benne a már előbb leírt kérdéshalom :).
NA de hogy nehogy már csak ilyen majdhogynem negatív dolgokkal untassalak titeket regélek kicsit Benedek újonnan megszerzett tudományairól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése