Tartottam kicsit ettől a kontrolltól, mert a katéterezés után gondoltam nem lesz könnyű elvinni a kórházba. Előző este elmondtam neki, hogy reggel oda megyünk, ketten, de nem kell félnie, nem lesz semmi, csak pisit viszünk. megértette, bele is egyezett. Másnap reggel még kicsit egyezkedett, hogy ugye nem lesz semmi, de simán eljött velem. Ott sem sírt, leadtuk a pisit és szerencsére még vissza akart menni a kórházas játszótérre, és mivel már fél 8-kor ott voltunk, 8 körül elvittük a pisit a laborba, 3/4 9-ig eljátszogatott a kórházba ami jó volt, mert nekem ott biztosítva volt WC :).
Aztán kicsit még bementünk a városba, a Bástya játszóházba is, meg vettem neki egy Noddy és Kisvakond könyvet, amit visszavittünk a kórházba olvasgatni. Fél 10 után visszamentünk, és 11-kor kerültünk sorra. Nem mondom, hogy egyszer-kétszer nem volt mehetnéke, de szerencsére meg tudtam vele beszélni, hogy maradni kell. Nagyon büszke vagyok rá, nagyon okos fiú. Persze amikor be kellett menni, elkezdett sírni, nem is akarta abbahagyni, de mondtam neki, hogy nem hallom mit mondd a doktornéni, akkor elhallgatott. Aztán persze megint eltört a mécses, amikoris megmutatta a kukiját, tanácsot kérve a fityma szűkületre, de a Főorvos azt mondta, hogy tavaszig ráér erről beszélni, mert nem okoz neki semmiféle hátrányt, persze a beavatkozás kell. Nekem ez a haladék meg kell, minden szempontból. Az Ő és én szempontomból egyaránt, de ezt most nem indoklom, aki bele tud helyezkedni a helyzetembe, és ismeri a katéter sztorit, az tudja miért is írom.
Ezenfelül mindig is megbízom a saját anyai döntéseimbe, és tudom, hogy ez így lesz jó!
Most eléggé anyás korszakot élünk, mindent anyával kell csinálni, apa sem mindig jöhet szóba, persze mikor nagy bohóckodásban van akkor igen, de amúgy mindenkit elutasít. Volt már ilyen, majd elmúlik ez is.
Bölcsibe szeret menni, mindent indokol, mesél, és mindenre el is várja a magyarázatot (anyukám mondta, hogy én is ilyen voltam, hogy mindent elfogadtam, csak legyen megmagyarázva).
Mostanában ha valamit nyomatékosít egyből kiabál, visít, meg sír mindenen. Sokat mondom neki, hogy ha kiabál nem is értem mit mondd...majd ezt is elhagyja, lesz helyette más :)
Szereti megtervezni a következő napot is, mindig el kell neki mondani, hogy mi lesz, kivel lesz, mit csinálunk. Ez fontos neki.
Gondolom biztonságérzetet ad neki.
Három havonta még majd pisit kell nézetni, de a gyógyszert már nem szedjük, gondolom idővel a kontrollok is elmaradnak, én még nem bánom, hogy majd nézik gyógyszer nélkül is! De elvileg elnőtte, és ennek nagyon örülök, igazából még fel sem fogtam...biztos még sok idő kell ehhez nekem is.
Egyre többet beszélgetünk Tesóról is, beszéltük, hogy majd hol alszik, hol lesz a kiságya, mert azt bizony még nem tudjuk. Kérdeztem Benét hol legyen, első körben azt mondta, hogy a konyhába...:) De mikor mondtam ,hogy ott egyedül lenne, mondta, hogy akkor az Ő szobájába vele. Mondtam neki, hogy akkor felkelti majd éjjel, mert Ő még majd sokat kel fel, mire Ő, hogy nem baj!! Aranyos volt.
Elalvás után még egyszer felkel pisilni, de amúgy alszik egész éjjel.
Persze nagy ritkán vannak balesetek, de nagyon ritka.
Elalvás után még egyszer felkel pisilni, de amúgy alszik egész éjjel.
Persze nagy ritkán vannak balesetek, de nagyon ritka.
Tegnap közölte, hogy fellép az X-Faktorba, és fogott egy autót ami a mikrofon volt, és halandzsákat énekelt! :) Annyira édi volt!
Nagyon szépen ragoz már, használja az én, mi te megnevezéseket, helyesen.
Imádja a fasírtomat, most három napig azt evett reggelire, vacsorára, amikor eszébe jutott.
még mindig szeret hasonlítani embereket egymáshoz.
Egy példa, Anettékat érinti: Elmentünk ugye Berénybe, ahol lakik nagybátyám Feri, aki vicces nagydarab bácsi, és Bene tartott tőle...mondta nekem, hogy ezt a Ferit nem szereti csak az Alizka apukáját Ferit... a vicces, hogy azért vele sem volt sokat :) De aranyos volt!!
Egyik reggel mentünk bölcsibe, és nem akart kabátot sem meg sapkát sem, pedig reggel hideg van. Nagy nehezen ráerőltettem egy mellényt, meg a baseball sapkát...lent felnézett az égre, mondja, hogy már nem annyira látszik a hold...mondtam neki, hogy igen, majd eltűnik, mert jön helyette a napocska. Mire Ő megszólalt: jó! és ha kisütött már nem kell vennie mellényt sem és kabátot sem!
Nagy matekos!! :)
Nagyon vág már az esze, sok mindent összekombinál, és egyből reagál. Olvastunk is apával egy cikket a balkezesekről, aholis többek között ezt is írták, hogy nekik gyorsabb a reakcióidejük, mint a jobbkezeseknek, mert az agyféltekének nem kell átváltania. Ezt sokszor észre is veszem rajta, hogy nagyon gyorsan reagál.
Ezzel persze nem kiemelve a többi gyerek közül, isten ments!
Még több minden mást is olvastunk itt ami illik rá :), anyásabbak, zárkózottabbak, stb.
Most nagy vonalakban ennyi jut eszembe, sok minden van, amit még lehetne írni, csak az idő kevés...talán ha majd itthon leszek...., mindig reménykedem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése