A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2012. december 17.

Karácsonyi játszóház

Szombaton elvittem Benét az oviba a karácsonyi játszóházba, ami arról szól, h árulnak zsákbamacskát, kis műsor, ami nem kötelező, és minden teremben más tárgyat készítenek. Sokat nem vártam az egésztől, de mindenképp akartam, hogy Bene lássa milyen, bár gondoltam, hogy majd nagyobb korban fogja igazán élvezni, talán jövőre. Számításaim beváltak, aminek örültem nagyon, hogy a saját csoportjába megcsinálta a gyertyadíszt és élvezte is. Utána zsákbamacska vétel, Dodónak is egy kis baba megvétele, Bene kérte és választotta, és vitte is neki nagy örömmel.
A többi csoportban csak bekukkantottunk, nem mentünk be, mindenhol elolvastam mit lehet készíteni, de csak benézett, aztán mentünk tovább. ami szuper volt, hogy most meg tudtam vele nézni a Manóvilág kiállítást, nyitva volt, az ovi 40 éves fordulójára gyártották, de akkor nem láttam, Ő pedig mesélt róla sokat, hát fantasztikus nagyon, és Bene is élvezte ismét, főleg, hogy most sok apró részletet néztünk meg együtt, hogy a manók magyar kártyáznak, hogy a kisházban volt ágy és olvasott egy manó benne, hogy a játszótéren milyen homokozó volt, és még sorolhatnám, és le sem lehet írni, sajnos aki nem látja így nem élvezi.
Összességében élvezte, Dávid meg annyira örült nekünk, amikor viszamentünk érte, hogy sikítozott, ölelgette Benét, beült az ölébe, aranyos volt nagyon, Bene meg vitte neki a babát :).

Már csak a héten van ovi, aztán karácsony és szünet is, már nagyon várjuk, bár szívesen ment ma is oviba, az a szórakozása, hogy futkározik a csoport előtt, h kapjuk el, vagy az óvónéni, és úgy megy be, de ma extrán futott, mert két lány rohant elé, hogy BENIKEEEEEEEEE, amitől aztán el is szelelt :)

És egy kis sztori -nem fényezve magam-, hogy honnan is örökölte Bene a memóriáját. Reggel az oviba teljesen egyedül vetkőzött és öltözött, de nem szeret bugyiban leülni a kispadra, mert hideg. Mondom neki, h ez még nem is olyan rossz mint a bölibe volt. Kérdezte, h ott milyen is volt? Elmeséltem neki, mire kérdezte, h mi is volt a jele? Mondom, na mi? Erre mondta körte, a Czira Krisztiánnak meg labda, de mi volt a Dominiknak? Mire mondtam: kifli?? Rámnéz, nagy csodálattal és örömmel, és mondta, hogy tényleg az volt. Örültem, hogy mindenre emlékszem akaratlanul is, mert láttam a nagy boldogságot rajta.

A másik az, hogy szavakat tanulunk, mármint helyesen kimondani, mert ugye nem mondd ékezetet, de most, hogy gyakorolunk, egyre több szóban mondja, ha nagyon odafigyel, és tegnap az "aranyos" szót tanultuk meg helyesen, Bene nyelvezetében "anyaros", de tegnap egész este gyakoroltam vele, mindig jól mondta!!
Tetszett is neki a szójáték, akarta is játszani.
Dáviddal is játszom sok fejlesztőt, forma bedobó, színek magyarázásával, és a karika rakosgató, szintén a színek sorolásával. Neki is tetszik. :)

Az én okos fiaim!!


 



1 megjegyzés:

Anett írta...

Olyan aranyosak így együtt is :) És milyen "nagy fiús" már a pici Dávid!!! Hamar elment ez az egy év!