A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2013. április 18.

Nehézségek

Hát Benedek mostanság nagyon kajla lett és kb úgy tesz, mint aki meg sem hallja mit mondok. Emellett elkezdte, hogy Ő nagyfiú, oda megy ahova akar és azt csinál amit akar.
Elég nehéz vele. Tegnap Dávid mamáéknál volt, így ketten voltunk délután, beszélgettem kicsit vele, érdekes ilyenkor meg lehet vele beszélni pár dolgot. Persze fogadkozott, hogy ő jó lesz és szófogadó. Tulajdonképpen látom, hogy nem érti, hogy mire is mondom, hogy fogadjon szót, mert amikor semmit nem csinál mondja, h szót fogad, amikor meg épp nem, akkor magyarázom neki, h ilyenkor kéne az a szófogadás. Hát ígérgetni az tud...
De nagyjából megfejtettem, hogy a kori sajátosság mellett fel akarja még hívni magára a figyelmet, mert most ugye sokan el vannak ájulva Dávidtól és gondolom nem érti, hogy tőle miért nem.
Esténként olyat játszik, hogy mindannyiunk fülébe súgdossa, hogy szeretlek! Aranyos.
Próbáltam vele megértetni, hogy attól még, hogy nem ezerrel rá koncentrálok, nagyon szeretjük.
Dávid most extra koncentrációt igényel, mert elég bátor és megy mindenfele.
Ma reggel az oviba elveszett, egy percig nem figyeltem és hült helye volt, elment egy tök messzi csoportba, alig találtam meg....
A délutánok sem egyszerűek, ovi után maradnának lent, ami általában úgy is van, de Bene egyik irány, Dávid másik, ha nem viszek babakocsit és semminemű járgányt vmennyire megy a kettő kordban tartása, de Bene ma is kérte h vigyem a bicajt, de elég nehéz is, mellette Dávid sétálva, persze nem arra amerre kéne, a triciklije már nem téma annyira, úh nem könnyű....
Ha elviszem a bicajt akkor tuti hamar megunja Bene mert Dodó nem azzal lesz, ha nem viszem az a baja....tegyél jót anélkül, h belerokkansz.
Dávid az utcán, tv-ben minden bácsira azt mondja: papa. Egy bácsi ma meg is mosolyogta, miután papának titulálta :)
Ha lent sétálunk, kérdezem merre menjünk, mondja: erre, arra. Tök ari.
A játszótéren nagyon feltalálja magát, nem fél a gyerekektől, felmegy mindenre, egyedül a csúszdára is, és le is csúszik.
A napok végére nagyon elfáradok, az biztos, és este azért még itthon is megcsinálják a ramazurit, Bene mostanság fut és ütöget mindenkit, gondolom oviban sláger, de Dodó falra mászik már ettől, persze Benét hidegen hagyja.
Na de lassan már tényleg összenőnek...
Nagy vonalakban most ennyi.
 

Nincsenek megjegyzések: