Ovis évzáró

Dávid aznap töltötte (tegnap volt) a 1,5 évet, de az a bejegyzés még várat magára, mert nem szedtem össze magam hozzá!

Ezért, Bene évzárója megelőzi a bejegyzést!

Már hetek óta készültek rá, szerintem agyba-főbe verseltek, legalábbis itthon egész délután verseket mondott Bene, így gondolom az ovi is erről szólt. Az utolsó héten már a tornateremben próbáltak, folyamatosan, így a múlt hétvége fele Bene már besokallt szerintem. Nem fogalmazódott meg benne, de bennem igen, hogy ez lehet a baj, mert állandóan sírt mindenen itthon, mindig volt valami baj, szörnyű rossz passzban volt. Azt gondolom izgult, kicsit nagy volt neki a nyomás! Ez sok gyereket nem visel meg, de Bene nem annyira laza, fontos neki a megfelelés, úgyhogy gondolom nehezen élte már.

Próbáltam erősíteni benne, hogy szuper lesz, de kb pár nappal előtte világosodott meg, h azt sokan nézik majd meg ilyenek.

Na aztán eljött a nagy nap délutánja, addigra lehiggadt, simán is mentünk az évzáróra, angyalom, segített nekem ruhát választani, hogy melyik áll jól, élvezte, hogy mind a ketten csinik vagyunk.

Természetesen tudtam, hogy minden verset, éneket, kívülről fúj, még a ballagósokét is, de ahogy váram, egyet sem mondott, a végére már az egyiket elkezdte, de észrevette, hogy mondja, gyorsan abba is hagyta!

Egy helyen kellett volna szerepelnie, a lipem-lopom a szőlőt című mondókánál leülni a székre egy kalapban, de visszautasította, így rögtönöztek az óvónénik. Hát igen, ez az én fiam, és annyira tudtam is hogy így lesz, de nagyon meg lett dícsérve, hogy ügyes volt. Egész végig engem nézett, h mit szólok, meg a tömeget, h húúúú szerepelnek.

Persze amilyen simán lement az odamenetel, estére kijött rajta megint minden, délután elesett apuéknál, amikor mentünk Dávidért, és ez a kis seb egész estig kitartott sírás okként, emiatt persze nem tudott enni, fürdeni és még sorolhatnám, baj, baj hátán :)

A mi idegeink meg már lógtak :)

Pár kép, amennyire lehetett fotózni, folyton körbe mentek.