Mindennapok, melyekre nagy hatással van az a bizonyos Murphy....

 

A cím jogos...három gyerekkel azért már igencsak tervezésre szorul(na) egy nap, de hát az tuti, hogy a terveim sorra dőlnek dugába, a nap azért így is mindig végetér.

Reggelek:
Hát ez nagyon vegyes...bár igyekszem egy kaptafára felépíteni a keléstől az oviba indulásig eltöltendő percek tartalmát, de ugye ember tervez gyerek végez.
A reggelek hangulatát Dávid dönti nagyrészt el, az én hangulatom jelentősen befolyásolja mindenesetre az tuti!
Bene már stagnál kb ugyanazok a gondjai, avagy nem gondjai. De nagyon emlékszem én még arra az időre is amikor még őt udvaroltam körbe csakhogy normálisan induljon a nap és neki szerencséje is volt mert az időm nem oszlott három felé :)
NA de elkanyarodtam....Dávid ébredése változó...vagy tutulászik már korán reggel valami mondvacsinált ürüggyel, vagy vigyorogva kel. Ha sírva kel akkor annak se vége se hossza...kitart indulásig. Ehhez már csak hab a tortán, ha Bene is rásegít...
Ma reggel még nem kelt fel, mert Emma mostanság korán kelésre adta a fejét, és ezért azt találtam ki a vidám kelés érdekében, hogy betettem Dávid mellé az ágyba. És bár ráfordult, rugdosta és nyálazta Dodót,mégis mosolyogva ébredt.
Aztán jött a felismerés hogy Maugli játszóház is lesz ma ovi keretében, így ugrottak ki az ágyból...na de...csak hogy ne legyen egyszerű tegnap fázott a kezük, így a létező összes kesztyűt magukra próbálták, és hát ez nem két perc volt...nem kevés indulattal, hogy nem sikerül...
Ezt csak azért írtam le ilyen részletesen, mert minden reggelre jut egy ilyen, ha nem kesztyű akkor más...éhes vagyok, kérek kakaót, nem jó a ruha, nem jó a zokni, fogmosás közbeni veszekedés ami fél óra de a fogmosás végére nem jutnak el...stb.
Tegnap reggel pl. nem találtam sehol a kulcsom...agyalás, mert ugye mindenki megsül felöltözve...mondom juhu babakocsi zsebe...ahha az kint az ajtó előtt, apa pedig bezárt minket...ok akkor pótkulcs, ajtó kinyit, babakocsi, kulcs nincs benne...ok akkor pelenkázótáska, na abban sincs...mellény zseb, ott sincs...pff....
Dávid arra sétál...mit keresel anya? mondom a kulcsom...vakondos? igen...jaaaa elfut kinyitja a konyhaszekrényt a legutolsó lábosból kihalássza...én tettem ide...
Hmmm...jó h emlékezett...nem ő híres a memóriájáról...
Na de mikor már végre kijutunk a lakásból sima ügy bicaj azt nyomás....ovi után Emma a bolt után vagy már ott elalszik egy fél óra alvást tesz ki neki ez.
Utána haza, és most ugyan nem sokat van el magában, de azért kitart majdnem evésig, kis gyümi, szopi alvás, hát ez sem mondható soknak, ergó semmivel nem haladok...

A délutánok apa műszakjától függenek, délelöttös hét, szuper, délután együtt értük, aztán alakul. Délutános hét legrosszabb, akkor valahogy lavírozom Emma alvásai és aközött, hogy a kevéske alvásával végigcsináljuk nagyon nagy sírások nélkül az estét...nem nagyon sikerül :D
Múltkor vacsit csináltam a fiúknak, jöttek felháborodva, hogy Emma már annyira sír -persze mintha nem hallottam volna- hogy nem vesz levegőt, ők meg nem tudják megoldani, amit el is hiszek mert az extra fáradt gyereket próbálták felvidítani, amitől még jobban kiborult, és hogy csináljak vele valamit...persze mikor mondtam hogy az ok de akkor félbe kell hagynom a vacsi összerakását, na az már nem jött ki jól...
Hát nem könnyű ez a része, főleg, hogy Bene ilyenkor arra is panaszkodik, hogy nem hallja a mesét sem...hát igen, komoly gyerek gondok ezek már. Mi az én problémám ehhez képest...
A fürdés mostanság, fiúk együtt (volt hogy külön mentek), na hát jó kis ribillió vízkihülésig...
Az ovi utáni udvaron csavargás sem mindig zökkenőmentes, ha Emma nem eszik eleget, vagy még nincs evés idő de menni kell oviba utána a Kreszpályán, játszón már sokszor kiborul, a fiúk meg nem mindig akkor akarnak már hazaindulni. De azért ha nagyon nekifekszem a témának meg tudom győzni őket. Vagy Emmát, de az ritkább...
Éjszakás héten azért délután van apa :)
Az esték is változóak, van hogy szó nélkül bemennek aludni, van hogy duzzogás, alkudozás és még bent viháncolás, közepette.
Mostanra az éjjelek fiúk szempontjából jelentősen javultak. Alszanak éjjel ritka kivétel h valamiért kelnek. Ez is inkább Dávid...Ben csak akkor ha aznap sok minden érte.

Dávid lényeglátása fantasztikus. Csípőből válaszol/ kérdez vissza úgy, hogy sokszor bennakad a válaszom a meglepődéstől.
Valamelyik nap építettek egy nagy tornyot. Azt akarták, hogy megnézzem, de nem tudtam miről van szó mert előtte tornagyakorlatokat csináltak ami azért hosszabb idő hogy végignézzem és épp főztem. Szólt, hogy menjek nézzem meg, mondom neki, hogy majd nemsokára, mert főzök és ezt nem hagyhatom itt (azt hittem nem a toronyra kell vetnem egy pillantást csak), aztán elléptem a kaja mellől pár percre, mire rögtön mondta, hogy ha azt meg tudtad csinálni a tornyot is megnézheted nem több idő.
Haláli, erre nem tudtam mit mondani.

Régebben, mikor sokat sírt éjjel, reggel mondtam neki, hogy beszéljük meg miért volt az a sok sírás, válasza: nem tudom...kezdtem mondani neki, hogy én tudom, mire a szavamba vágott, hogy ha én tudom, akkor beszéljem meg magammal.

Sokszor játszanak ovisat a napokban, eljátszák egy napjukat, aranyosak, jó hallgatni.

Visszakanyarodva a címhez, mostanában inkább Emma alvásai zavarnak bele az eltervezett napirendbe, és valahogy nem jön ki sosem úgy a lépés, hogy a háztartással haladhassak, de kaja mindig van azért ;) a többi meg...hát egyszer biztos meglesz.

Emma már stabilan hason, már a helyzetét is változtatja így, oldalaz vagy hátrafele halad.
Foga még nincs kinn de kínlódik vele.
Alma, alma-banán, kis krumpli amit evett már.

Van egy kolleganőm, aki azóta nagyon jó barátnőm lett. Ő kislánya Csenge, aki egy napon született Emmával. Sokszor találkozunk, sokat értekezünk, remélem a barátság a mi és gyerekek szintjén is fennmarad és még sok bejegyzés lesz velük, róluk.
Képek