Gondolatok

Még kb 3 hónap a kistesó érkezéséig, ami valljuk be nem sok. Egyre többet jut eszembe, mi hogy lesz, illetve nem is a tervezés szintjén, mert aki ismer tudja, hogy nem vagyok az a túlkombinálós előre életet tervező típus, de óhatatlan, hogy egy egy szituáció ne juttatná eszembe, hogy mi lesz ha...

Egyébként nagyon várom már, hogy megszülessen, kíváncsi vagyok erre a kis rugkapálós müttyőre!

Benedek csoportját felújítják, és ezért elpakolták őket máshova, most sokan vannak egy csoportba, és ez  a  meleg még rá is tesz, de Bene élvezi az "új" csoportot, mindig mondja, hogy oda megyünk ugye?? Hát remélem kitart amíg befejezik, nagyon szét van rombolva... Pénteken mentem érte, és a dadusok ájuldoztak a melegtől, és valóban, annyira befülled ott a levegő azon a kicsi zárt helyen, sok dada sok gyerek... Bene meg egyszercsak itthon közölte velem, hogy nem szereti, hogy mindig sír valaki a bölcsibe...ez most amúgy így van sztem, mert sok a gyerek és sokakat megvisel, hallottam én is minap reggel, vagy hárman is sírtak mikor vittem Benét.

De Benére nincs panasz, úgyhogy remélem ez marad is így.

Még mindig nagyon sír, ha nyírom a haját, csak nem akar megbékélni ezzel a művelettel...de hát ami muszáj az muszáj. Főleg, hogy itt a jövő heti kánikula a nyakunkon.

Amúgy most felvett egy jó kis hangzatos szokást, gondolom a sok síró gyerkőc hatására: Ha valami baja van, v nem tetszik neki vmi elkezd ordítva sírni, és ezt elég hosszan bírja művelni...gondolom ezt látta a bölcsibe...majd elhagyja, amikor lát mást...addig meg próbálok nem elmebajt kapni :)

Apával mostanság 2 ismerős helyen is megéltünk bébi születést, és hát mit ne mondjak, csak ámulunk milyen kicsik, aztán akkorák amekkora Bene volt...elfelejtettük...hát lesz mit megszokni az biztos!!

Most a sok sok dumájából nem tudok idézni, pedig minden nap mondd valami murisat...De majd gyűjtögetek, és felvázolom.

Ami eszembe jut

Sok minden van, amit nem tudok leírni amikor történik idő hiányában, most gyors írok mindenfélét.

Először is, a szobatisztaságról: Egyáltalán nem használunk pelust már, csak és kizárólag kakihoz. Bölcsibe nem kakil, amikor hazaér kéri a pelust.

Sokat dícsérik, hogy milyen ügyes és valóban, sosem pisil be. Éjjel sem, sőt, tegnap felkelt, szólt, hogy pisilnie kell, pisilt bilibe és aludt tovább.

Beszéd: Iszonyat sok mondandója van, mindenről, mindent megkérdez, mindent elmond ami éri.

Mostanában csinálja azt is, hogy engem kérdez valamiről, kifejtem neki, aztán elmegy apjához és elmondja neki, mintha Ő találta volna ki! Aranyos nagyon.

Persze írok "rosszaságokat" is, mivel nem csak jóságból áll, este lefekvés után kér mindig valamit, maci kávét, virslit stb., de elég jól el tudom róla terelni a figyelmét. Még mindig jellemzi a türelmetlenség, sokszor akar egyből valamit, és ha nem ugrunk egyből kiabálással nyomatékosítja. :)

Múlt héten elég nyafogósan indultak a reggelek, nyafi volt a bölcsi beadáskor, de aztán minden nap dícsérték, úgyhogy nekem szólt persze...

Aztán a héten minden reggel eljött velem boltba, egy rudi, megette és vidáman ment bölcsibe...nekem ennyit megér :), persze minden reggel rászánom az időt, hogy amikor keltem játékosan keltsem, foglalkozom vele, csikizőset is játszunk, úgyhogy nem kis cécó, de Ő szeret lassan kelni ez meg nem megengedett sajnos időhiány miatt, így ezzel kompenzálom.

Reggel szedtem le a ruhákat a szárítóról, bejött, hogy anya mit csinálsz? (mindig mindent szemmel tart és érdeklődik), mielőtt válaszoltam volna azt mondta: nehogy azt mondd, hogy már megint pakolsz??!!

Na hát ezen jót derültem!! Annyira kis szövegláda :)

Tegnap elalvás előtt kérdezgette, hogy ki az Éva néni, Marika néni barátja...mivel nem tudtam pontosan mire is céloz visszakérdeztem, hogy miért anyának ki a barátja? Mire rávágta, hogy az Apa. Aranyos volt, hogy most így kombinál :)

Két "új" név is felmerült bölcsi mesélés közben, Dius és Kata, gondolom most velük is elkezdett játszani, szerintem a szomszéd csoport gyerkőcei. Örülök neki. Ők korabeliek.

Ezenkívül, mikor hazajövök munkából mindig kérdezem mi volt a bölcsibe, meséltetem ahogy tudom, és mesélte, hogy a Dius és a Kata meg a Dominik futkároztak, és versenyeztek. Érdekes volt hallgatni ezt a megfogalmazást, hogy már ilyeneket is játszanak, és el is tudja mondani, meg is tudja fogalmazni, hogy az versenyzés.

Ma voltunk állatkertbe, nagyon jól sikerült, Benedek elmesélte az egész történetet mamáéknak, felsorolva miket láttunk, tetszett neki, megérte elmenni. Jól el is fáradtunk.

Szokott tesóról is beszélni, ha lát egy kisbabát a tévébe mondja, hogy olyan mint a tesó, olyan icike picike. Látott magáról újszülött fürdős képet, és leakadt a köldökcsonkon, furcsállotta, és azt mondta rá bibis. Erre szóba került a kistestvér, mondta, hogy majd neki is bibis lesz a köldöke.

Jó nagyon a memóriája, sok mindenre emlékszik és beszél róla.

Most ennyi jut nagy hirtelen eszembe, majd igyekszem még jönni minél hamarabb, hogy semmi ne maradjon ki.

Ja és még egy történet: Akartam venni egy nagyobb szárítót, már rég kinéztem, csak sokba kerül. Az egyik boltba akciós volt, már reggel odamentünk ,de nem volt, és eléggé letörtem. mire Bene vígasztalt, hogy ne legyek szomorú.

Aztán egy héttel később vettünk, nem annyira olcsón egy olyat, de hát kellett...Bene meglátta és mondta: Anya már nem vagy szomorú, hogy vettünk szárítót?? annyira édes volt.

Esténként alvás előtt még mindig autózunk, kipakoljuk az autóit, megnézzük a füstölőjét, a kormányát, mikor mit.

Egy jó kép

Apával egy szuper versenyautó társaságában!

 

Elmúlt időszak, vége Bene szünidejének

A szünet utolsó hetének reggelei nyűgösen teltek Bene számára, azt hiszem felfoghatta, hogy mégsem maradok vele most már mindig itthon, és hogy nem úgy van ahogy gondolta. persze a papákkal jól elvolt napközben, de esténként sírt, kitalált mindenfélét, hogy ne kelljen aludni, későig fenn volt, teljesen kifordult magából napirendileg. Reményt fűzök a bölcsödés napokhoz, hogy visszaáll az élet menete. Tulajdonképp megfogalmazta, hogy azért nem akar bölcsibe menni, mert eddig sem kellett...

Az utolsó napokat azzal töltöttem, bocsánat estéket, mert ugye én dolgoztam, hogy próbáltam kedvet csinálni neki a bölcsihez, a következő napokhoz. Nem kis energiámba telt, de így éri meg anyának lenni, szülőnek lenni. ma reggel eljött a nagy nap, természetesen reggel tiltakozott, és csak ült az ölembe, bújt. Direkt szabit vettem ki, hogy ne kelljen annyira korán indulni, és legyen időm a lelkére is. Elindultunk fél 8 előtt, már az öltözőben fel akarta magát vetetni. Persze a nagy nyafogásban azért bírta a szememre vetni, hogy miért nem a bölcsis szandiját adom rá, hanem egy másikat. Persze azt kinőtte, meg is magyaráztam neki, elfogadta.

Szerencsénk volt, mert Éva néni nagyon feltöltődve és örömmel fogadta, puszilgatta, dajkálta, így Bene nem vette zokon az elválást. Ezért hálás vagyok! Megdicsérték, hogy kis bugyija van, meg úgy egyáltalán, nagyon szeretgették, azt hiszem ennél többet nem is várhatok. Kíváncsian várom, hogy mit mondanak ma róla, remélem nem pisilt be, mert sajnos reggel úgy döntött, hogy elhagyja a reggeli pisit, mondván, hogy majd az udvaron pisil...na ezt honnan szedte??!! De persze nem pisilt ott sem, nem is akartam. Nem gondolom, hogy nem szól ott is időben, hisz pisivel nincs gondunk már sem éjjel sem nappal.

Amint tudok beszámolok majd az első napról, illetve lehet, hogy majd az első hétről inkább.

És most egy kis repertoár Benedek mondásaiból:

• Apa! Már megint mit nézel??? (Apa számítógépen nézett valamit)
• Beszéltek a tv-ben, ül előtte mire megszólal: ez meg mit dumál itt?
• Este mikor könyörgöm neki, hogy menjünk fürdeni, ha nem akkor szomorú leszek! Válasza: Ne szomorkodj anya, szeretlek téged, csak még nézek egy kis mesét, aztán megyek!

Sok más is van még ami hirtelen nem jut eszembe.

Még mindig nem szereti a szeles időt.

Ha "leírja" a családtagok nevét tagolva mondja, ami számomra nagyon meglepő volt.

Elkezdte megint az igen helyett az AHA szócskát, de olyan édi hangsúllyal, hogy megeszem! Persze mindig kijavítjuk, de most ez tetszik neki.

Ha kaki után kicsit fáj  feneke azt mondja: Anya már megint piros a fenekem!

A hét másik döbbenete: Apja sokat kapcsol zene tv-re. Van valami majmos klip, amiben majom maszkban énekelnek...elég sokat nyomják most. Hétvégén autóval mentünk, szólt a rádió, mire megszólal, apa, ez már megint a majmos szám. Apja mondta, hogy tényleg az, de teljesen ledöbbentünk, mert én hiába hallottam ezerszer, azért nem ismerném fel a rádióba...ja és nem magyar persze!

Szereti nézni a kisvakondot, és pont úgy is nevet mint a kisvakond :)

Na most ennyi jutott eszembe, majd még jövök.

Ultrahang

Kicsit megszegem a szabályt, és kitérek Bene öcsikéjére. Voltunk tegnap ultrahangon. Egy órás késés után jutottunk be, már este volt, és utolsók is voltunk, így tovább nézegethettük a kis Pindurit. Annyira aranyos volt, ásított egyet és vakargatta az orrát. Mindkét kezét feltette a fejére, hadonászott. Érdekes volt látni, Benének sosem láttuk így a kezeit, mindig összekulcsolta csak a mellkasán :)
Mindannyian tudjuk, hogy minden gyerek más és más, és mégis, amikor megláttuk Apával egyszerre mondtuk, hogy mennyire más az orra, meg ilyenek, annyira eleven bennünk Benedek ilyenkori ultrahang képe, hogy egyből meg tudtuk állapítani. Persze ez csak ilyen szülői dolog, majd úgyis olyan lesz amilyen, egy önálló egyéniség aki senkire nem hasonlít csak önmagára!
Nagyon sokat mocorog, gondolom ebben az is szerepet játszik, hogy Benedek nyüzsög egyfolytában, és biztos tetszik neki a hangja, a gyerekjáték :)

Felteszek képet, amit a telefonommal fotóztam le, de remélem azért jól látjátok.

Megkerestem Benedek képét ami két héttel készült később:

Mondások

Tegnap este:

Este lefekvés előtt mindig mondom Benének, hogy elmegyek pisilni...Bene bement a szobába, és mondja az autójának, amit épp hozott aludni: Mindjárt becsukom az ajtót tudod? Csak még megvárjuk anyát, elment pisilni...tudod? Azért kell pisilni, mert mocorog a Tesó!

Hát azt hittem meghalok ezen a mondatszerkezeten...annyira édes dolgai vannak!

Mindenféle

Kicsit reagálok itt az előző bejegyzés megjegyzéseire, ill. a szállás leírására írt megjegyzésekre. Nem azért írtam le, mert engem zavart, vagy aggasztott, vagy magyarázkodni akartam volna, hanem mert naplóként írom a blogot, és fontosnak tartottam megjegyezni ill leírni ezt is, mert később ez is hozzátartozik majd a visszaemlékezéshez, h milyen muris is volt...

Na de erről ennyit is.

Kicsit Benéről: Hirtelen annyira nagyfiú lett, megnyúlt, elmúlt a pufóksága, nincs már pocka, és annyira önálló gondolatai vannak, hogy csak nézek. Már nem a mi gondolatainkat, szavainkat használja kommentként, hanem a sajátját, persze a mi szókincsünket veszi át természetesen, de véleményt maga alkot.

Pl.: Apa esténként játszott a neten egy autós játékot, mire odamegy hozzá mondja: Apa már megint mit nézel?? Autókat??

Ha nem figyel rá apa rákiabál: Apa nézz már ide!!!

Ha találkozunk munka után elmeséli mi volt napközben, kiemelve a számára fontos dolgokat, de annyira tud mesélni!!

Mindenre megkérdezi: miért???

Valamelyik este Tesó (Bene mindig így nevezi) nagyon rugdosott - elég izgága - erre mondtam Benének tegye oda a kezét, de pont  nem érezte, mire rámszól: anya most miért kellett idetenni a kezem??? De jó szemrehányóan ám!!

Szokott főzni tesónak levest meg maci kávét, elmegy megfújja mert meleg, aztán hoz egy kanalat is, mert  a tesó nem tud ám enni csak kanállal, és eteti, itatja, nagyon aranyos, és nem tellik el nap, hogy ne adna puszit, vagy simogatná meg a hasam, hogy a Tesónak szánja...tudom, hogy ettől még nem tudja, hogy ez a tesó dolog mivel is jár majd, de akkor is jó szerintem, hogy ilyen kis figyelmes.

Ha megmosom a hajam mindig mondja, hogy szép az anya haja, ha új felsőm van azt is megdícséri, mindenre kiterjed a figyelme.

Jelenleg 93 cm, és 13,3 kg. sokat nőtt!

Szobatisztaság: Nagyon fegyelmezett kisfiú, sosem pisil be. Egy hete pelus nélkül van éjjel nappal, a héten hétfőn belekakilt a bilibe, akkor nagyon örült, azóta nem kért ugyan pelust kakihoz, de nem is sikerült a bilibe sem, mindig ráült meg felállt, de a pelust nem kérte...aztán Papáék vigyáztak rá, és nem tudott kakilni, kapott pelust és oda sikerült, azonban utána is pelus nélkül volt, lassan egy hete éjjel sem használunk, és sosem pisil be. Nagyon büszke vagyok rá, nagyon fegyelmezett, szól, hogy kell neki, és volt, hogy nem voltunk pisilős helyzet közelébe, mondtam tartson ki, mindjárt, és nem pisilt be, visszatartotta addig.

Jó úton haladunk, a kaki meg majd megoldódik hamar szerintem, de ha nem akkor majd idővel...Sajnálom, hogy nem tudok vele lenni, hogy kialakítsuk ezt is, de legalább sikerült elkezdenem vele, jó egy hétig én vezettem rá, most már csak tartani kell azt amit elkezdtem.

Még egy hét, és kezdődik a bölcsi, nagyon kíváncsi leszek, hogy viseli majd, biztosan nem lesz könnyű a visszarázódás... kicsit tartok is tőle, de majd mellette leszek, és átsegítem apával együtt az első nehéz időszakon.

És végül, de nem utolsó sorban: Tegnap volt Apával a 4. házassági évfordulónk, meglepett egy ajándékkal, aminek nagyon örültem, főleg, mert nem számítottam rá, köszönöm, hogy széppé tette ezt a napot egy meglepivel, bár amúgy is szép volt, mert emlékeztünk.

még sok sok évet együtt!!!

BOLDOG HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓT APA!!!