Nagyszülők!

Sok mindenről írtam már itt a blogban, de egy valamiről még nem nagyon, vagy sosem, a nagyszülőkről!

Pedig nagyon fontos szerepet töltenek be mindhármunk életében.

Úgy gondoltam egyenként jellemzem Őket, hisz megérdemlik, hogy a blogomban magasztaljam Őket!

Szerencsénk van Apával együtt, hogy olyan szülőkkel rendelkezünk, akik a mai napig szeretik és tisztelik egymást, és akik kitartanak egymás mellett jóban-rosszban.

Mivel mindketten egy ilyen családmodellben nőttünk fel, azt hiszem nem nagy nehézség nekünk is így élni a mindennapjaink.

Először is Apa szülei, akik számomra a második szüleimnek mondhatók (hisz támogatnak minket ha a szükség úgy hozza)

Irén mama: Egy héten egyszer a hétvégéből náluk töltünk egy napot. Azt hiszem azt nem kell ecsetelnem, mennyire imádja Benedeket. :)

Mindig főz valami finomat, és természetesen Bene aktuális kedvencét is mindig elővarázsolja, tehát igazán el vagyunk látva mindig minden jóval.

Bármiben szorulunk segítségre azonnal segít, amiben tud, mindig számíthatunk rá.

Egész nap lesi minden gondolatunk, úgyhogy ha Benedek nem ugráltatna azt hiszem bepunnyadnék a nagy kényeztetésben.

Zoli papa: Számára a nap fénypontja Benedek, mi meg a kísérete. Mindenben igyekszik Bene kedvében járni, lesi minden gondolatát, és szerintem ha nappal lennének csillagok az égen, és Benibaba rámutatna az egyikre, még azt is lehozná neki.

Sokat mókáznak és játszanak együtt, mint két nagy gyerek!! 

És akkor néhány szó az én szüleimről:

Anyu: a csendesen figyelő nagymama. Benedek kegyet gyakorol, ha megenged valakinek valamit, anyu mindig ki is várja, amíg urasága időt fecsérel rá a drága idejéből.

Inkább szereti figyelni miket csinál, miket mondd, megfigyeli a tulajdonságait, és elemezgeti őt, ezenfelül mindig azon agyal, hogy és mivel lehetne szórakoztatni, mi az ami tetszene neki, és a korának is megfelelő.

Szeretem benne, hogy ha elmesélem miket csinál Benedek ,megjegyzi, és esetlegesen alkalmazza, ha Bene ott ragad náluk, mert lepasszoljuk pár órácskára :).

Apu: Róla csak annyit, hogy Benedekimádó! Neki tényleg Benedek körül forog a világ, bármit és bármikor megtenne érte, természetesen felügyelet alá tartozik ő is, mert mint minden nagyszülő (főleg a papák), bármit megengednek és megtesznek őuraságának!!

Apu teheti meg legjobban, hogy jön-megy Bene kis életében, hisz egyenlőre csak ő nyugdíjas, és előszeretettel látogatja meg kedvenc (egyetlen) unokáját!

Összefoglalva ezt a kis litániát, amit írtam arra jutottam, hogy nagyon hálás vagyok az életnek, hogy ilyen szüleink vannak, mert lehet azt mondani a sorokat olvasva, hogy " hát ez a szülő feladata, meg hogy ilyenek a szülők" de szerintem  egyáltalán nem természetes... Ők erejükön felül mindent megtesznek mindhármunkért ami és amikor szükséges!

KÖSZÖNJÜK, HOGY ILYENEK VAGYTOK, ÉS HOGY VAGYTOK NEKÜNK!!!