A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2012. május 21.

Kicsit Benedek, kicsit Dávid

Már régóta le akarom jegyezni, mert természetesnek vesszük, holott nagy szó: Bene már jó ideje abszolút nem használ bilit, kakinál szól, hogy kell neki, és akkor segítek neki, bár ha nagyon akarja egyedül összerakja a szűkítőt és felmegy rá, pisinél pedig bevonul a wc-be, felhajtja az ülőkét, belepisil, többnyire halovány beszűrődő fény mellett, mert a kapcsolót nem éri fel, és amikor találkozik velem közli, hogy pisilt, majd húzzam le, de tudom is, mert egyrészt kicsi a lakás, másrészt meg mindig lehajtja a wc tetejét ha végez.
Nem pisil mellé sosem.
Szóval nagyon ügyes!!

Dávid:

amit megfog csapkodja, üti, vágja, rázza ahogy jólesik, vagy mindent amit leírtam egymásután...
Minden a szájába, beszél, nyünnyög, kajabál, kinyomja magát a kezével és áthelyezi a testét abba az irányba amerre haladni akar. Aztán feltornázza a fenekét, és próbál előre haladni. forogva közlekedik. Amint eléri a kezünket ülésbe húzza magát, aztán fel is áll, ha úgy adódik.
Még mindig bármit megeszik.
Ha nincs hangulatban sír ha kimegyek a szobából, vagy nem lát.
Egyre stabilabban ül. Sokszor elkapja az arcom, és bekapja a bőröm, puszilgatásnak hívom, majdnem megesz, és brümmög.
Tegnap meglátta Bene autóját, azt mondta: "brrr", persze tudom, h véletlen...de jól jött ki.

Nincsenek megjegyzések: