GONDOLATOK JÖNNEK, MENNEK, MÓDOSULNAK

Nem is olyan rég írtam a félelmeimről, az érzéseimről a bölcsödével kapcsolatban.

Azóta eltelt egy kis idő, voltam bent a munkahelyemen is, ahol szeretettel fogadtak és várnak, ami nagyon jól esett. Sok olyan dolgot előrevetítettek, ami nem kis nehézséget fog jelenteni a jövőben, gondolok itt a túlórákra, mert sajnos erre is felkészítettek... Ami az érdekes, hogy a múltkor leírt érzésvilágom kiegészült, kicsit módosult is. Akkor amikor legutóbb erről írtam tele voltam kétségbeeséssel, mi lesz majd velem, Benével, hármunkkal...

Most azonban valahogy kaptam az univerzumtól egy adag erőt ahhoz, hogy már ne érezzem a kilátástalanságot, és várjam a jövőt.

Nem érzem már azt, hogy Bene nem lesz meg a bölcsiben, hogy mi lesz velem ha nem itthon vagyok, hanem dolgozni kell mennem, és még sorolhatnám...

Szerencsére Apa mindig önt is belém egy kis bizodalmat, mindig mondja, hogy ezt is megoldjuk, mint eddig mindent...

De tulajdonképp azt vettem észre, hogy Benének kell már a társaság, na nem a gyerek, mert tudom, hogy még nem játszana el más gyerekekkel, de elnézegeti majd őket szerintem, és kell neki a más közeg. Ez nem jelenti azt, hogy nem érzem már most a hiányát, azt, hogy majd nem látom egész nap a kis reakcióit, a bohóckodását, a vidámkodását...!

Természetesen azt is gondolom, hogy a beszokó sem lesz könnyű vele, de ha megszokta jó lesz neki, ezt most határozottan érzem! Örülök, hogy még időben jött ez a kis erőforrás, mert így a beszokót is remélem másképp tudom végigcsinálni vele!!

Lehet, hogy ez a bejegyzés kuszára sikeredett, de a gondolataim is azok jelenleg ezzel a témával kapcsolatban! Azonban majd egyszer ez is letisztul, és akkor leírom majd Nektek azt is.

(Aki meg ismer úgyis ért mindent)

"TOAT"

Mostanság Bene bármelyik járművén csücsül és közlekedik legtöbbször hátrafele, közli velünk, hogy TOAT.

Apa egyik nap úgy állt be a parkolóba, hogy betolatott, mire az addig csendben kuksoló Benedek megszólalt: TOAT.

Ezt természetesen akkor is használja amikor mások állnak ki és be a parkolóból, érkeznek vagy távoznak, de kénytelenek tolatni, hát mindig megjegyzi :), egy sem kerüli el a figyelmét.

A valódi autók után előszeretettel tolatnak itthon az autói is, és ha véletlenül fordítva fogja meg és gurítja el (hozzáteszem ritka, inkább direkt csinálja), már kiabál is, hogy TOAT!!!

A legviccesebb eset mégis valamelyik nap a boltba történt, beültettem a bevásárlókocsiba, és mivel Ő menetiránynak háttal ült, meg is jegyezte: TOAT! Azt hittem megeszem :)))

BENEDEK MAI AKCIÓI

Ma reggel elég hamar megreggelizett a felkelés után, ami kicsit későre sikeredett a hajnali rajcsúr miatt. Ezek után hamar elkezdett unatkozni, és bár az idő nem tetszett ami kint volt észlelhető, és már az ablakon kersztül sem hívogatott, azért elkezdtem egy mondatot, ami így hangzott, hogy Benedek, ha elpakolásztunk utána... itt egy kis szünetet tartottam, mire Bene kifutott, behozta a székét, feltette a kanapéra, aztán a tilitoliját, és csak néztem, mire rájöttem, hogy azt hiszi takarítani fogunk... na, erre mondtam neki, hogy most nem takarítunk (bár ráférne a lakásra), hanem elmegyünk Pennybe. Na kiszaladt, mondogatta, nenni, nenni... és már készülődtünk is.

Mindig elámulok mennyire összetszi a dolgokat...

Nézett egy mesét, amiben egy figura szintetizátorozott, erre egyből rávágta, hogy "oci tata", már nem fordítok, aki rendszeres olvasó keni vágja Bene szlengjeit :).

Tegnap este meg nézte a Széf nevezetű fantasztikusságot a tévében, és ezt úgy tette, hogy bevitte a kisszékét, a pombear maciját, kényelembe helyezte magát, és nézte, amikor taps volt Ő is tapsolt....kész voltam rajta!! :)))

Erről van is pár kép:

 És íme a nyafifej, hogy már ne fotózzam!!

MINDENFÉLE

Most mindenféle dologról számolok be, amik történtek mostanság, azért írom le, hogy meglegyen, és elmesélhessem a kisfiamnak, és ha emellett még nektek is tetszik az csak jó...

Szombaton volt a 10 éves osztálytalálkozóm. Úgy döntöttünk apával, hogy aznap nem megyünk egyik nagyszülőhöz sem, mert 3-kor kezdődött Fűzfőn a buli, tehát 2 óra körül el kellett indulnom, ami tudtuk, hogy Benedek alvásideje. Azt akartuk, hogy itthon ébredjen, mert még nem nagyon kelt nélkülem, és nem is szokott nagy vidámsággal ébredni, egy kis nyöszi és nyugtatás mindig kell...

Délelőtt már mondtam neki, hogy a délutáni alvás után apával lesz, és mindenféle jót csinálnak, játszanak autóval, sétálnak, motoroznak stb.

Altatáskor ezt még nyomatékosítottam, rám nézett, és tudtam, hogy vette.

A többit apa elmondása alapján írom, ébredéskor 2x említett, aztán ment is apával autózni, (bezzeg nekem mindig nyafi meg bújás meg vígasztalás...hát hogy van ez??) evett egy pudingot is, aztán 1,5 óra játék után apa felöltöztette, és lementek motorozni, sétálni, csavarogni, aztán felmentek "apa anyukája" mamához, mert ott a közelben van egy víztorony, és tudja mindenki ugye, hogy Bene toronymániás....szóval oda is elmentek, de enni nem kért semmit mamánál sem. Aztán még papával is találkoztak, aki épp állt be a garázsba az autóval, na azt is meg kellett szakérteni, úgyhogy el is ment az idő, és már 7 óra volt, úgyhogy elindultak értem autóval, mert apa nem tudta pontosan Fűzfőn hol a hely, hozzáteszem én nem tudtam elmagyarázni :), Bene egyből elaludt a kocsiban, és amikor odaértek csak szorított magához....nagyon jófiú volt amúgy egész délután, apa mondta, hogy egy hangja nem volt, de azért én itthon este miután megvacsiztattam és megfürdettem megkaptam a napi nyűgit, nyafit, panaszkodást, anyázást, nesze neked anya, hogy elmentél egy délutánra :)))

Büszke vagyok rájuk, hogy ilyen ügyesen boldogultak egymással, hisz nem egy megszokott szituáció volt!! Imádom őket!!

Más! Vasárnap mentünk mamáékhoz ebédre, kérdeztem reggel Benedeket, na hova megyünk ma?? Mire a válasz: MAMA! Annyira aranyos volt...aztán lementünk, autóval, és amikor már közeledtünk közölte az apjával, hogy AJJA, MAMA! Ez volt az első alkalom, hogy összetett két szót egymás mellé, mármint ami számunkra is érthető!

Mai nap pedig vásárolni mentem a Spárba, és megálltam a zsemléknél, őt pedig a babakocsival félreállítottam kicsit...nézelődött, egyszer csak megszólal: Anya, torta! Hát ott voltak a tortalapok kipakolva! nem kell írnom, hogy zabálnivaló volt!!

Ezenfelül ismételgetni próbál mindent, most, hogy unokatesójáról Alizról is készül blog, sokszor ide kéretőzik, amikor megnyitom az oldalt, mert a videók és a képek nagyon tetszettek neki, és amikor meglátja mondja egyből, hogy AI=Aliz, és nevet!

Ma reggel pedig úgy kelt, hogy mondta, ATA (apa), anya, Teji (Teri-Aliz mamája)- ez nem tudom honnan jutott most eszébe- ACSI (Karcsi-Aliz papája), és AI...és mutatott kifele, hogy menjünk a géphez... de mondtam, hogy Aliz még csucsuskál, ebbe belenyugodott!

Énekeljük együtt a Boci-bocit, ő csak addig, hogy oci-oci tata, aztán valamit hadovál, mi meg énekeljük neki végig és amikor ahhoz a részhez érünk, hogy "oda megyünk lakni...", Bene mindig közbeszúrja: TOJONY! De hogy miért kell a toronyba lakni azt nem tudom :))).

Most ezek a dolgok jutottak nagy hirtelenjében eszembe, ha még akad más regélem.

MÉG MONDJÁK, HOGY GYEREK MELLETT ELLUSTUL AZ AGY...

Sok embertől hallottam, hogy jó visszamenni dolgozni, mert kell az agynak, gyerek mellett nem használja az ember annyit az agy aktív részét! Hát nekik üzenem : HAHAHA

Először is amíg kicsi az egész nap megtervezése sem kis feladat, számításba venni az ő napirendjét, és azt bepasszintani a tiédbe..

Aztán mikor már nagyobb a fent említett napirendes mizéria mellé még jön a gyerek akarata, és persze mivel már okos, de nem beszél, jelel, a nagy figyelem, hogy mindent érts, mindenre reagálj, és tanítsd új, okos dolgokra.

Mindezek után a mostani periódus, amikor már mondd szavakat, MINDENT DE MINDENT megért -tehát arra is figyelni mikor mit mondasz- mivel egyből utánoz mindent, a szavakon túl tetteinkért is felelünk.

Íme egy példa, hogy figyelmem egy percig nem lankadhat : 

Tegnap este fürdés után Bene már elég fáradt volt, de persze a szokásos művelet miszerint megcsinálni az ágyat és azon autózni nem maradhat el, így ez tegnap is megtörtént. Én elég kómás voltam, így leültem mellé, amúgy is kellettem neki társaságnak, és mivel kb kívülről fújom az autóit és hogy mire milyen reakciót vár csak félig figyeltem, félig tv-t néztem. Bene belemerülve autózott, én is kicsit bepunnyadtam, mire autókázás közben nekiállt berregni meg az ég felé mutatni! Persze az ember rávághatná, hogy "jah, autózik", de nekem egyből súgott a hátsó hang, hogy a reklámot reagálja le amiben egy helikopter repkedett, és bár a gyerekre is meg a tv-re is csak félig figyeltem, mert punnyadásban leledzettem, agyam egyből jelzett, hogy reagáljak Benének, akinek muszáj, mert különben addig adja ki egyre mérgesebben ezt a hangot amíg nincs nyugtázva, hogy ő mit is mutat. Tehát kérdem én: ÉN NEM HASZNÁLOM AZ AGYAM???!!!

Ma reggeli aranyos történet: mint említettem vala, énekli a bociboci tarkát, és ma egy olyan body került sorra amin egy tehénke van, egy boci, mire egyből rákezdett: oci, oci... zabálnivaló!!!

Vasalás: Nem akart aludni, gondoltam vasalok... ki lett okítva, hogy mihez nem nyúlhat, ezért unalmában körbejárta a deszkát meg engem, meg énekelgetett... egyszer csak leesett a földre egy szivacsdarab, a huzat alátéte (gondolom mindenki tudja mi az, nők előnyben, és Zoltán :) ), szóval nekem az már bomlik, és leesett... na ilyet még nem látott, és Benedek minden olyan dologhoz ami számára idegen vagy fura anyagú undorodó fejet vág, ehhez is, és még ki is köpködte a nyálát, ezzel is fokozva a nemtetszését, mondom kukába való dobd ki! Nagy finnyáskodva kidobta, és nézett rám...mondom neki, az csak szivacs darab, nem kell odalenni.

Erre térült, fordult, kiment a konyhába, behozott egy mosogatószivacsot, és elkezdett azzal törölgetni mindent...a kis okos!!

Lényegében ezért is vagyok a bölcsi ellen, mert ezeket a dolgokat, amikor minden reakcióját ismerem elvesztem.... de nem szomorkodom, még egy történet :)

Elmentünk ma a Pennybe! Gondolom mindenki memorizálta, hogy Bene mostanság mindenre azt mondja NEM, és hogy AJJA!

Namármost betoltam a kocsit, és megálltam egy pultnál, hogy levegyem a kabiját ( hurrá őszi idő), egy néni pedig odajött megnézni az akciós termékeket aminél álltunk épp, Bene ránézett és rászólt, hogy NEM! És közölte vele, hogy AJJA (épp ellenkező irányba küldte a nénit), még jó, hogy a kicsiket nem veszik komolyan, még csacsogni is kívánt vele a néni, de Bene nem volt partner :)

Ellenben az odafele tartó út fele azzal telt, hogy egy anyukát és egy éves kislányát vártuk meg minduntalan. A kislány kézfogva tudott menni, és Bene mindig megvárta, hogy utolérjenek minket, akkor előrement, de megint megvárta, anyuka örült, mert a kislány legalább jó irányba ment így mert követte Benét, én meg csodálkoztam, mert Bene nem nagyon méltatja semmire sem a gyerekeket, mellette meg még sétált is egy kicsit. A kislány cumizott, meg is ijedtem, hogy Benedek kiszedi  a szájából, mert nagyon nézte, de aztán meghagyta neki!

Még biztos tudnék regélni, de legyen ennyi elég mára....

És elérkezett A hónap...

Már tavasszal készítettem a lelkem erre a hónapra, és az ezután következő eseményekre... tavasszal a körülöttem lévő emberek mind legyintettek, hogy hol van még a szeptember, de nekem már akkor úgy tűnt, hogy egy pillanat és itt lesz, és valóban, nagyon hamar eltelt ez az idő.

Miért is ez a nagy sajnálkozás? Ez a letargikus hangulat? Benedek e hónap végén megkezdi bölcsödés életét, ami számomra nem kis lelki megpróbáltatás! Ez a hónap még sok minden jót és rosszat is tartogat számunkra, amiket most itt nem ecsetelnék, majd ha megtörténtek leírom...

Nehezen barátkozom a gondolattal (habár nagyon próbálkozom), hogy az én drága icipici fiacskám bölcsödés lesz, valamit Ő is érez (amúgy is mindig mindent kihallgat amiről beszélünk), ezt meg mondjuk is neki, aminek hatására megint rátört az anyakorszak, ami egyenlő azzal, hogy megint tapadókorongosat játszik, és közben anyázik ezerrel.

Persze ez természetes, mindenki mondja is, hogy majd jót tesz neki és hamar megszokja, de egy anyai szívnek ez nagyon nehéz!!

Természetesen az agyammal én is tudom mindazt amit felsoroltam, és a mi döntésünk volt ez is, nem is beszélve, hogy több pénzből több minden jut neki, de a szív mást mondd!

Nehéz időszak lesz azt hiszem ez mindhármunknak, de annyi mindenen átmentünk mi már, hogy azt hiszem ezen is túljutunk, de idő, idő, idő....persze a blogolást nem hagyom abba, első munkanapom október 19.

Bocsánat, hogy ez egy kicsit panaszkodósos bejegyzésre sikeredett, de ilyen is van :)...jövök én még jó sztorikkal is, de hogy jól zárjam, ma papa fent volt nálunk, és nagy játékba kezdtek Benedekkel, csináltam is egy- két fotót, és felteszem a Toto-s pizsamát, Zoltán nagybátyónak köszönjük!! Picit még nagy, de jobb mintha kicsi lenne :)))

Új szó használata

Bene egyik szava a TOAT= TOLAT.

Most ha motorral hátra fele megy, vagy az autóit hátra fele tolja mondja nekik, hogy toat. Elmentünk vásárolni, és a parkolóban álltunk és kitolatott egy autó mellettünk, mire mondja Bene: toat... az autó kifordult és ment, mire Bene utána szólt: ARRA!

Nagyon aranyos volt, az ilyen kis szösszenetek feldobják az egész napunkat!