Sajnos májusban bekerültem a kórházba, mert lázas voltam, de nem tudták mitől, addig nyúztak míg pisiltem pohárba, és a doktornénik kiderítették, hogy húgyuti fertőzésem van. Én nagyon jól viselkedtem a kórházban, nem is értem anya miért volt annyira oda, szerintem ott is ugyanolyan jó volt. De anya meg apa mindig csak azt számolgatták, meg mondogatták, hogy vajon mikor mehetünk haza...nem is értettem...Aztán 6 nap után hazamehettem, és minden nap belémtukmáltak valami rossz ízű folyadékot amit ők gyógyszernek hívtak, és sajnos még párszor anya reggel visszavitt a kórházba, ahol vagy csak pisilnem kellett, ami nem volt nagy ügy, arról nem tehetek, hogy néha időbe telt. Anya szerint jó macerás, ezt sem értem miért, én jól elvoltam közben. Vagy amikor nem pisiltem, akkor mindenféle vizsgálatnak vetettek alá, de most hogy tudják mi a bajom nem vizsgálnak, néha pisiltetnek ugyan, és esténként macerálnak azzal a fura ízű folyadékkal, de nincs komoly baj. Ezt kibírom simán, de azért mindig kicsit nyafogok, nehogy azt higyjék, hogy olyan finom, vagy olyan jó. Anya és apa reménykedik, hogy nem kell sokáig adni már, hát azért titkon én is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése