DÉDINÉL

Ebben a hónapban végre elmentünk kirándulni a Dédi mamihoz Iharosberénybe. Tetszett az autókázás is, és az is, hogy ott annyian foglalkoztak velem, hogy azt sem tudtam hova nézzek (mert amúgy mindent meg kell néznem ám). Jó sok ember megfordult körülöttem, mindenkinek nagyon tetszettem. Voltunk egy temetőnek nevezett helyen, ami azért volt izgalmas, mert a nagy autóban anya ölében utazhattam és nem lekötözve az amúgy nagyon kényelmes ülésembe. Mindent anya vagy apa kezében ülve nézhettem meg, nem tettek bele a sokszor unalmas babakocsiba, ahol aludni viszont nagyon jó! Nagyon élveztem ezt a kirándulást, ahol sajnos az unokatestvérem nem volt ott, aki nálam 4 hónappal idősebb, de majd bepótoljuk.

A nyáron még elmegyek a másik dédihez Kecskemétre, majd arról is beszámolok nektek.
A fenti kép régebben készült rólam, amint látjátok ennél már sokkal nagyobb fiú vagyok, és nem is cumizom - fúúj- de a dédim ugyanaz, és nagyon szeret engem ám!