APÁRÓL

Bár nem most van apák napja, azért én írok pár sort az én drága férjecskémről mint apáról!

Nem akarom túlértékelni azt amit tesz, de nekem mégis fontos!

Szeretem, hogy hazaér, és bármilyen napja is volt, egyből leül Benével játszani, szinte épphogy csak leveszi a cipőjét és kezet mos, aztán már csinálja is amit épp Bene Úr kitalál, és higgyétek el, mindig kitalál valamit mire apa hazaér! :)

Nagyon sokat játszanak együtt, és valóban lesi Bene minden gondolatát, ahhoz sem lusta, hogy ugyanazt a játékot századszor is végig játsza vele (aki ismeri személyesen Benét tudja, hogy egy dolgot 100x is végigcsinál, vagy csináltat ha tetszik neki).

Természetesen tudom, hogy pl éjszaka nem tudna hozzá úgy felkelni mint én, és a reggelek is elég döcisen indulnak be, bár most már hamarabb tud szólni Benéhez, mint mondjuk fél évvel ezelött, de mindenkinek megvan a maga határa, más kérdés, hogy egy anyának azt folyamatosan tágítani kell, mert ANYA az ANYA, neki mindig készenlétben kell lenni!

Egyszóval nem akarok irreálisan nagy dícséret halmokat ideömleszteni, de tény, hogy szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen APA lett az én férjem, és ami a legfontosabb Bene is egy boldog és kiegyensúlyozott nagyfiú, mert egy olyan családban nőhet fel, ahol ANYA és APA egyaránt fontosnak tartja, hogy neki jó legyen!

Gondolom rengeteg Anya és Feleség, Barátnő gondolja most azt, hogy ezt az Ő párja is megteszi nem olyan nagy szó, meg hát ez a dolga, de én fontosnak tartottam ezt ide is lejegyezni!

(Annak pedig, ha sokan úgy érzik az Ő párjuk is ilyen, csak szívből tudok örülni a mai világban!)