A családok ugyanúgy változnak, ahogy a képek, csak a keret marad ugyanaz. A család mély kötelék, ami összetart minket, amihez alkalmazkodunk.

2012. április 3.

Kis beszámoló

Benedek: Hát Ő már nagyon nagyfiú, tegnap elmentem vele beiratkozni az oviba, Anették is jöttek Alizzal, és ottmaradt velük a zsibongóban amíg én elintéztem a dolgokat, és utána nekem sietnem kellett haza, Ő meg elment velük vásárolni, játszóterezni és utána fel hozzájuk. Találkoztak apával is aki lement Dáviddal, de csak odaszólt neki, hogy megy boltba...ez van akinek természetes, nálunk eddig nem volt így...nem nagyon ment el nélkülünk senkivel. A játszótéren ellökték, de Anett aranyos volt, megvígasztalta, Bene meg hagyta.
A pisi már önállóan megy bilibe, sokszor csak látom, hogy van benne pisi, de h mikor tette tiszteletét ki tudja, de ha szól akkor wc-be pisil állva, a kaki is már wc-be megy.
most két napig - remélem nem folytatódik - volt valami lelki válsága, mert sokat sírt, meg sok minden a bajára van, de igyekszem sokat szeretgetni.
Már legtöbbször nem engem kér, h menjek érte, inkább vmelyik papa, hát igen, a jólét...:)

Dávid: Sokat rikogat, sikongat, az almából is megeszi az egész üveggel, ma barackoztunk, az is majdnem elfogyott.
Önállóan hasra fordul és vissza, nagyon ügyes. Már ha idegennel van és valami nem tetszik, sír, inkább hason van el mint háton, keres már minket ha nem vagyunk a szobába.








 

2 megjegyzés:

zoltanne írta...

jaj, de drágák!!! Dávid felnéz a bratyóra! :)

Anett írta...

Jól elvoltak együtt, Alíz még este is mesélgette az élményeit :)

Olyan jók ezek a képek....édes a két tesó!!!