A szülők úgy döntöttek ismét összehoznak az unokatesómmal Alízzal. Már mind a ketten sokat nőttünk az utolsó találka óta...
Igaz most a mamánál voltam, és ő is odajött vendégeskedni. Jól elvoltunk, bár szemet vetett a játékkönyvemre, nem nagy gond, úgyis én viszem haza, cserébe rácuppantam a cumisüvegére, és úgy összerágtam a már kinőtt 2 fogammal, hogy csak na! Ja és nem mellékesen jó sok nyálmintát is tettem rá! Izgis lesz később is elvenni a játékait, úgy nézem én vagyok az erősebb, bár sikongatni azt tud!! De hát ő mégiscsak lány, ez a dolga. Az első kép híven tükrözi mit gondolok erről! Hah, lányok...
De lesz még alkalmam bőven, hogy megfogdozzam és kipróbáljam a dolgait, anyáék emlegetik, hogy többször kéne találkozni, én nem vagyok semmi jónak az elrontója. :)
2 megjegyzés:
Képzeld Bene nekem is olyan könyvem van mint Neked. A lányokról meg hasonló a véleményem, kicsit rámenősek, igaz? Mikor Dia babával -anya volt kolléganőjének lányával- találkoztam akkor ő is megkaparintotta az egyik játékomat.
Alíz is megnőtt idő közben, csak sajnos, most messze van, ugye? Majd, ha találkoztok, már jókat tudtok majd játszani! Mindketten nagyon aranyosak és ügyesek vagytok!!!
Megjegyzés küldése